Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-11-24 / 44. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 24. 1983. MAGYAR REFORM Somogyi Sándor: A magyarországi drágulás hátterében 1983. szeptember 19—tói Magyarországon drágább lett az alapvető élelmiszerek egy része, igy a kenyér, péksütemény, margarin, étolaj és a cukor. Ez az áremelkedés az Országos Anyag és Arhivatal becslése szerint az év decemberének végéig megközelítőleg 860 millió Ft. többletkiadást jelent a hazai lakosságnak. Ezt a többlet-bevételt az ország a népgazdasági egyensúly javítására kívánja forditani, tehát ezáltal elősegíti a belső gazdasági élet további megszilárdítását. A kormány megállapította, az ipari termelés 1983-ra tervezett 1-2 százalékos növekedéséhez képest lemaradás van, s a termelékenység hatékonysága sem javult a várakozásnak megfelelően. Az országot érintő aszály miatt, ami a kalászosokat, kukoricát, cukorrépát es a napraforgót sújtotta a legjobban, a mezőgazdasági termelés 1-2 százalékosra tervezett növekedése is bizonytalanná vált. Ezen kedvezőtlen jelenségek miatt az elosztható javak mennyisége kevesebb a tervezettnél, a belföldi felhasználás viszont nem érte el a tervezett 3-4 százalékos csökkenést. Ez a helyzet és a továbbra is kedvezőtlen külpiaci viszonyok olyan intézkedéseket tettek és tesznek szükségessé, amelyek a gazdasági teljesítmények növelése utján és a felhasználás tervezett keretek között tartásával biztosítják az egyensúlyi követelmények betartását. Az áremelésbe bevont termékek egy része - étolaj, margarin - az árak emelkedése előtt jelentős állami támogatásban részesült; a megállapított uj árakban • már a kisebb mértékű támogatás jut kifejezésre, de még igy is az előállítási költségnél olcsóbban vásárolhatja meg a vásárlók széles tábora. A további termékek drágulását az árhivatalban azzal indokolták, hogy a napraforgó termés a vártnak körül-belül csak 2/3-a lesz, a kenyér és péksütemények esetében pedig a gabonával való takarékoskodást, mivel a kenyérfélékből igen nagy a pazarlás. Az ország lakóinak nagy része - a kenyér olcsósága miatt - a másnapos kenyeret, zsemlét nem fogyasztja el, hanem kidobja a szemétbe, nem ritka eset az sem, hogy a nagyobb áruházakból teherautószámra szállítják el a megmaradt kenyeret, mert másnap már nincs olyan vásárló, aki megegye. A cukor esetében pedig ■ az a helyzet, hogy jelentősen megnőtt a háztartásokon kívüli felhasználása, túlzottan nagy mennyiséget használnak fel belőle a szeszfözés aiKalmával. Becslések szerint az intézkedés hatására a kenyérforgalom 2 százalékkal, a péksüteményeké 4 százalékkal, a margarin és az étolajé 3 százalékkal, a cukoré pedig 5 százalékkal esik majd vissza. Mindez végülis az állami költségvetés jobb egyensúlyát szolgálja. Részlet a Magyar Tudományos Akadémián 1983. október 26-án elhangzott "A marxi gazdasági reform folyamata" cimü előadásából. Több, mint negyed százada a gazdasági reform folyamatában - jelenünkben e folyamat harmadik nagy hullámában - élünk. Hogyan értelmezhető ez az ut? Valamiféle kései, visszakozó, átmeneti NEP-korszak- ként, esetleg uj szocialista útkeresésként, vagy pragmatikus lépeskombinaciókent: a gyakorlatban jelentkező, feszitő gondokból kilábalást keresve? Korábbi hibáink korrekciójáról van szó, avagy éppen kapunyitásról a kapitalista gazdálkodás előtt? Ezeket és hasonló kérdéseket jócskán tet- tek-tesznek fel belső viták részvevői, értetlenkedő kritikusok vagy éppen "elismerő" újságcikkek nyugati szerzői. A kérdés, kritika, vagy dicséret mögött - kimondva vagy kimondatlanul - normativ mérce húzódik meg: a szocialista gazdaságról kialakult kép. Ha végigtekintünk a marxi szocialista gazdaságépitményen - melynek öt legfontosabb pillére: az alapvető termelőeszközök állami-társadalmi tulajdona, a mezőgazdaság kollektivizálása, a tervezés, a elosztási rendszer, s a különleges gyors növekedési ütem doktrínája - kiderül: ezek alkotják szocializmusképünk alapjait. Néhány előfeltételezésüket ugyan az idő nem igazolta, de a koruk kapitalizmusának fejlődésfolyamataiból levont következtetések fő elvei átalakították az emberiség történetét: egy uj társadalom építésének kiindulásává váltak. Ne kérjünk számon magunktól ideálképeket a jelen hiányzó realitásaként. Ha egyetlen harmad-évszázad alatt szegényes falva- inkat emeljük fel, a világ élvonalába sorakoztatva (mezőgazdaságunkat - az még nem feltétlenül szocializmus, de nem is kevés. Ha egyetlen emberöltő folyamán sikerre vittük az iparosítási áttörést, megváltoztatva gazdaságunk és társadalmunk szerkezetét, akkor bár az európai élvonalhoz tartozó országok 19. századi feladatát oldottuk meg, mégis történelmi léptékkel léptünk. Ha egy elvesztett háború után és hihetetlen gazdasági felemelkedési erőfeszítések között a mély tömegnyomort tüntettük el, arra is büszkék lehetünk. Ha nem egészen negyven tanév folyamán egy népet vittünk be az iskolába, s egyre jobban azok felsőbb lépcsőfokaira is - már ezzel is életképes fát ültettünk. Ha intézményekben élő és gerincekben bujkáló kasztszerü társadalmi elkülönülést számoltunk fel, akkor ezzel sem teremtettünk ugyan még szocializmust, de szélesre tártunk kapukat a jövő felé. Igaz, hogy a 20. század második felében Japántól, Dél-Koreától Finn- és Görögországig több országban lehettünk tanúi sikeres felzárkózásnak: a gazdasági-tarsadalmi modernizálás tehát nem feltétlenül a szocia,’rnus terméke. De az is nyilvánvaló, hogy befutott gazdasági-társadalmi átalakulásunk nélkül nem lehetne szó szocializmusról. A gazdaságunkat, de társadalmi és politikai intézményeinket, sőt gondolkodásunkat és életünket is megújító hazai reform- folyamat, történetileg szemlélve, a szocializmus nagy kísérletének fontos fejezete. Berend T. Iván egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia tagja Képcsere PESTI HUMOR Másodgenerációs amerikai magyar barátommal jártam Budapestet. A családtagoknak akar ajándékot vásárolni. A feleség kapott már egy matyóbluzt, az anyós egy gobelin diszitésű gyógyszeres dobozkát, az apa és az após pedig természetesen díszdobozos "Tokajit* meg "fütyülős barackot". De mit vegyen a srácoknak? Valami olyasmit, ami fiatalos, használható, de emlékeztet az óhazára.- Lehet itt színes trikókat, pólókat, szóval olyan T-ingeket kapni? - kérdezi.- Természetesen igen - felelem, s mindjárt bemutatok egy körúti kapu alá, ahol temérdek T-ing sorakozik egy maszek kirakatában.- Nem ilyenre gondoltam - mondja ameri- kás magyarom - "Oxford College", "Adidas", "Speedo", "Puma", "I love New York"- trikókat Amerikában is kapok. Valami magyaros illusztrációjura gondoltam. Kérésünket rögtön elő is adjuk a butikosnak. De az csak elnézően mosolyog.- Mégis mire gondolt az ur? - kérdi udvariasan.- Például megvennék olyan trikót, amelyen az Országház, a Halászbástya vagy az Erzsé- bethid képe van. Tetszene valami népművészeti mintájú trikó is. Vagy, amin hires magyarok képe van. Milyen jól mutatna egy fehér trikón Szent István, Hunyadi, Dózsa, Mátyás király, Rákóczi, Kossuth, Petőfi vagy akár Bartók képe. Ilyet nem hordanának a magyar fiatalok?- Belföldön nem megy az ilyesmi - mondja a butikos - de ha kívánja uraságod, esetleg elkészíttethetünk egy Rákóczit és egy Kossuthot. Magyar szálloda épül Becsben A Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalata, a Central Wechsel und Kreditbank AG uj szállodát epit Bécsben. A nyolcemeletes szálloda - amelynek építése az év elejen kezdődött meg a Rennwegen - B kategóriás, azaz négycsillagos lesz, és 310 ággyal fogadja majd a vendégeket. A magyar specialitásokat kínáló étterme a bécsi közönség előtt is nyitva áll majd. Az átadás határideje: 1984. Az építkezést hosszú lejáratú hitel keretében a Central Wechsel und Kreditbank finanszirozza. A kivitelezést a Zyblin nyugatnémet cég hasonló nevű osztrák leányvállalata végzi. Az üzemeltetés feltételeit további tárgyalásokon egyeztetik. A Magyar Nemzeti Rault hitelfelvétele A Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD) társfinanszírozásában japán bankok 16.1 milliárd yen (körülbelül 70 millió dollár) összegű kölcsönt nyújtanak a Magyar Nemzeti Banknak a Világbank és más kereskedelmi bankok által a gabonatárolás és a mezőgazdaság fejlesztésére, valamint az ipari energia diverzifikálására és megtakarítására vonatkozó programok megvalósításához korábban nyújtott kölcsönök kiegészítésére. A yenkölcsont az MNB 9 év alatt fizeti vissza, 3 éves türelmi idővel, a kamatozás a japán hosszú lejáratú pénzpiaci kamatokhoz igazodik. A vonatkozó kölcsönmegállapodást október 27-én Tokióban Írták alá a bank képviselői a The Long-term Credit Bank of Japan Ltd. és a Fuji Bank Ltd. által szervezett bankcsoporttal.- Nagyon kedves - hálálkodik barátom,- És mi lesz az ára?- Két Bartók. ( A magyar ezerforintos bankjegyen Bartók Béla arcképe van. Szerk.) (majlátb)
