Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-10-20 / 39. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 20. 1983. MÍERT NÍNCS Az ÁllATokNAk kEREkllk? VISSZAEMLÉKEZÉSEK A BALHÉ BRIGÁDRA. (Nemcsak Lengyelországban történhetett rrieg, hogy egy jelenlegi, vagy volt gyári- munkás Nobel-dijat kapott. Bár a hir ellenőrizhetetlen, Magyarországon is megtörtént, hogy egy gyárimunkást, névszerint Makovátzot Nobel-dijra jelölték. Erről szol az alanti történet. - Szerk.) *** ( ' "Hát nézze, ez a csavargyári Balhé-brigád. Én vagyok Gravacs, a brigadvezető, az ott Palkó, amott Szili, ez meg Makovatz . Lakatos-brigád vagyunk, de Balhé-brigádnak hívnak minket, merthogy nálunk nemcsak a meló, de a balhé is minőségi... Hát akkor elmondom az első balhét, a Nobel- dijat." *** "Az úgy kezdődött, hogy az egyik nap a Makovatz nem jött be. Sok volt a meló, nem győztük, káromkodtunk. Azt hittük valami baja van, délután kimentünk, meglátogattuk. Hát beivott a Makovátz! Ráöntöttünk egy vödör vizet, lassan felébredt, kérdeztük, hogy mi van. Azt mondta, hogy semmi, és aludt tovább. Akkor megint neki egy vödör vízzel. Akkor megint megkérdeztük, hogy mi van, akkor megint azt mondta, hogy semmi. Na, mondtuk, ide hordó kell. Es lett. És akkor már azt mondta, hogy szóval bepiált. A hordó viz után pofoztuk kicsit, és Palkó meg is kérdezte, nahát aztán Makovatzkám, hogy számolunk el a mai nappal? Akkor azt mondta Makovátz, hogy nem mondott semmit, mert megint elaludt. Másnap jön be Makovátz, az öltözőben vagyunk, ö is kezd vetkőzni, tolja le a nadrágját és mondja, megoldotta am a tegnapi napot, hozott igazolást, és mutat egy receptlapot, és mondja, amikor a felesége megszülte a második gyereküket, az orvostól kapott egy receptet, de nem váltotta ki, és ezt a receptet most megtalálta a szekrényfiokban, nem volt rajta név, hogy kinek adták, odaírta az ö nevét, aztán a bélyegző, meg a latin irasu receptszöveg között volt egy kis üres hely, oda meg beírta, az orvos írását utánozva, hogy hát, Makovátz ezen és ezen a napon kezelésem alatt állt. Na most aztán igy rendben lesz, ezt ö megmutatja a bérosztályon, aztán beírják, hogy igazolva. Nem szóltunk mi semmit, csak amikor Makovátz délben ebédelni ment, mi meg elmentünk a bérosztályra, kerestük, hol a recept. Mondták, ott járt már Makovátz és a recept a jogtanácsosnál van, mivelhogy gyanús volt, és mivelhogy a jogtanácsos tudott latinul, kiböngészte, hogy Makovátz bizony valami nőgyógyászati receptet kapott. Mentünk a jogtanácsoshoz, mondtuk a jogtanácsosnak, ha már igy van, csináljunk ebből balhét. így is lett. Egyik nap hívják Makovátzot, mondják, fegyelmije lesz, menjen már föl az egész brigád, ott kell nekünk is lennünk, mivel a fegyelmi nyilvános. Nohát akkor nekünk sem kellett több, csináltuk mi a propagandát. Ott volt az egész műhely. Es, mert a jogtanácsos is értette a balhét miután elmondta, Makovátz miben vétkezett, átadott neki, az öntödében erre a célra készített Nobel-dij - másolatot, húsz kiló volt, odatüzte a mellére és megmondta, hogy ez azért van, mert egy férfi, mármint Makovatz, férfi létére gyereket szült, és ilyen még nem volt. Nagy röhögés volt. Es azóta mondják is a gyárban, hogy Makovátz miért nadrágot és miért nem szoknyát hord. És kiszaladna már a világból, ha erre módja lenne, de hát nem teheti, igy aztán csak egyet tehet, többet nem iszik." A kerék, mint köztudomású, az emberi civilizáció egyik legnagyobb jelentőségű és hatású találmánya. Talán ezért merült fel egyes kutatókban az első hallásra különösnek tetsző kérdés, hogy miért nincs az állatvilágban kerék, illetve például a vizi élőlények közül miért nincs egynek sem a hajócsavarra emlékeztető hajtószerve. Napjainkban, amikor külön . tudományág - a bionika - elemzi az állatok testi felépítésének és működésének a technikában is alkalmazható elemeit, ezeknek módozatait, a kérdés, amely voltaképp a bionikái szemlélet megfordításának tűnik, nem is olyan meglepő. Ezzel foglalkozott a Los Angeles-i University of California egyik professzorának, Jared Diamondnak nemrégiben a londoni Nature hasábjain megjelent cikke. Diamond professzor mindenekelőtt a hajócsavar kérdésével foglalkozik, erre ugyanis viszonylag egyszerű megtalálni a választ. Az állatvilág azért nem alkalmazta a forgó propellert, mert annak hatásfoka rosszabb, mint a viziállatok "hajtóművéé"; mig a hajócsavarral az elméleti hatásfoknak legföljebb a hatvan százalékát tudta elérni a technika, a halak farokúszójának hatásfoka az elméletileg számított értéknek a 95 százalékát is eléri. A bionikusok és mérnökök megpróbálták a halak farokcsapdoso úszását utánzó szerkezetek létrehozását, de mindeddig sikertelenül. Más a helyzet a kerékkel. Ennek hatásfoka ugyanis sokkal jobb, mint a helyzet- változtatásra szolgáló általánosan elterjedt mozgató berendezéseké - hogy ilyen tudományosan fogalmazzuk meg azt, amit hétköznapi szóhasználattal lábnak nevezünk. Számítások szerint a kerékpáron haladó ember csak az ötödét fogyasztja annak az energiának, amit a gyalogos, de még a kézzel hajtott kerekes kocsinak is - amilyent a mozgássérültek és nagyon idős emberek használnak - sokkal jobb a hatásfoka, mint a lábaknak. Ezek után már jogosabbnak tűnik fel a kérdés: hogyan lehet, hogy hosszú fejlődésük alatt az állatok nem "fejlesztettek ki" semmi, a kerekhez hasonló berendezést? Volt már vád, volt tanú és volt "ideológiai háttér": Istóczy Győző a parlamentben egymás után mondta el úszitó beszédeit. Éppen csak - bűncselekmény nem volt. A perbefogottak valamenyien bizonyították alibijüket, az újra meg újra elrendelt helyszíni szemlék teljesen eredménytelennek bizonyultak. (Egy névtelen levél írója közölte, hogy a keresett holttest a fóvád- lottnak, Svarcz Salamonnak a pincéjében, a borral telt hordók alatt van elásva. Kiszállt a hivatalos apparátus - s akkor derült ki, hogy Svarcznak nemhogy borral teli hordója, de még csak pincéje sincs.) A „hu^aúsztatás,, Idézet Eötvös Károlynak, a vádlottak bíróság előtti első számú védőjének könyvéből. (A könyv cime: "A nagy per, mely ezer- éve folyik, s még sincs vé^e.") "Junius 18-án, hetvenkilenc nap múlva alsó folyásának egyik partján lányka holttestét veti föl a folyam árja. Az eltűnt lányka minden ruhája ott van a holttesten. Az eltűnt lányka utolsó cselekménye fóstékA természetes kiválasztás - Írja Jared Diamond cikkét ismertetve a Nature-Times News Service - valószínűleg azért nem részesített előnyben semmiféle, a kerek irányába való fejlődést, mert a természetben hiányzanak azok a kemény és sima felületek, amelyeken a kerékkel való haladás előnyei kibontakozhatnak. Mindenki tudja ugyanis, hogy a kerékkel való közlekedés igazán csak sima felületeken, ember építette utakon kedvező. így tehát legalábbis három olyan tényező van, amely a keréknek a természetben való alkalmazását hátrányossá teszi - egyszersmind azok, amelyek a kerék hatósugarát az emberi alkalmazásban is korlátozzák. Az első az, hogy a kerék nem működik jól puha felületeken: gondoljunk csak arra, hogyan megy egy autó a sárban vagy kerékpár a homokban. A második: a függőleges akadályok, például egy bicikli szamara már a járdaszegély is. A harmadik: a megfordulás nehézkessége korlátozott tér esetén, mondjuk, egy autóbuszé keskeny hegyi utón. Mindezek a kézenfekvő tényezők nyilvánvalóan érvényesültek abban, hogy az élővilág a kerék helyett a lábak alkalmazása irányába fejlődött. Emellett gondolnunk kell arra is, hogy milyen bonyolult dolog lenne, ha az állat szervezetében egy forgó rész helyezkedne el, a maga "üzemanyag-berendezésével" - mégpedig úgy, hogy abban és közvetlen környezetében nem lehetnének sem erek, sem idegek, mert ezeket a forgó rész könnyen megsérthetné. Igaz, felmerülhet az ellenvetés, hogy amint a karmok és szarvak némely esetben védenek különböző állati testrészeket, miért ne lehetne ez igy a kerekekkel is. Ilyen feltételezett kérdésre persze aligha lehet választ adni - vagy nagyon is sokfélét lehet. Sokkal érdekesebb ennél a cikknek az a megjegyzése, hogy most már adva lévén mind több és több emberi kéz alkotta sima felület, út, talán az állatvilág még kifejleszthet kerekeket. Például jegyzi meg (alighanem a jellegzetes angol humorral!) - a sündisznókon kifejlődhet visszahúzódható kerék, ha addigra valamennyit el nem gázolják. vásárlás volt. Az a fosték is ott van szokott falusi módon keze csuklójára kötve a holttesten. Volt különös ismertetőjele életében: a lábán lévő hegedős nyoma, melyet a tehéntiprás okozott. Ezt a jelet is megtalálja az előre megmondott helyen három igaz tanú... Ha tehát vizi halott kiléte biztos lehet valaha a világon: ezé a halotté tökéletesen biztos." Ámde, ha mindez igy van, össze kell omolnia a vádnak, s mi lenne akkor Bary József karrierjével, Istóczy Győző párt- alapitási kísérletével és - főként! - Onódy Gézával, aki tekintélyének maradékát vetette latba, hogy a faluban elhintse a vérvád mételyét. Kellett tehát valami fondorlat, amivel kiderítsék, hogy a fehér valójában fekete. Kitalálták tehát a "hulla- usztatás" meséjét. (folytatjuk) Újítsa még előfizetését! Varkonyi Endre: _ _ „ _ _ _ , .......... A NAGY PER IV. Barta Lajos: A” Nobel díjas” Makovátz
