Amerikai Magyar Szó, 1983. július-december (37. évfolyam, 27-49. szám)
1983-10-06 / 37. szám
Thursday, Oct. 6. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO 3. Könnyű milliók TudjaÖn A St. Louis-i Washington Egyetem diszdoktorrá akarja avatni a Nemet Szövetségi Köztársaság elnökét, Kari Carstenst. Több egyetemi tanár és a St. Louis-i zsidó társadalom több tagja tiltakozott ez ellen, állítva, hogy Carstens ur egy tálból cseresz- nyézett a nácikkal fiatal korában. A sok ezer hires tudás, irö közül nem talált az egyetem vezetősége megfelelőbb személyt Carstensnél? *** Huszonegy alkalommal elkövetett nemi erőszak vádjában találta bűnösnek egy bíróság Dr. Edward Jacksont. Összbűntetése kitehet 1.370 évet. Hivatalos óráiban jólelkú, segítőkész embernek ismerték, csak esténként lett belőle vadállat. *** Ha valakinek most kellene választania, hogy melyik amerikai városban szeretne élni, melyikben kellemesebb az élet, az illető 50 város között választhatna. Ezek közé tartozik Chico, California, Lewiston, Idaho és Wausau, Wis. Ezek mind 25-100.000 lakosú városok, legalább 50 mérföldre vannak egy nagy várostól, az adók alacsonyak és nincs közelükben sem természeti, sem emberalkotta veszély. Az átlagos háromszobás lakás lakbére $225.-. *** Melyik a legdrágább zipszám az USA-ban? A los angelesi 90077. E környéken lakóknak átlagos jövedelme évi $81.926. Itt sajnos nem jár egyetlen helyre sem a mi lapunk, de jár Van Nuys-i 91436 zipszámos címre, ahol az átlagos jövedelem $54.620 és a Miami-i 33158-ra, ahol az átlagos jövedelem $50.429. Elvárjuk az utóbbi két zipszámu címen lakó olvasóinktól^ hogy azonnal küldjék be előfizetésük meghosz- szabbitósát. *** A Miami-i Thomas Eddy McMurray- tol elvette atbirőság a mülábat, miután felfedeztek, hogy 213 gramm kokaint rejtegetett benne. Mikor visszaadták neki, figyelmeztették, hogy a t tárgyaláson újra vissza fogjak azt ke mi, mint az egyik bizonyítékot. *** Ft. Lauderdale, Floridában az országúton 5 millió 800 ezer méh nyuzs- gótt. (Nem tudjuk, ki számolta meg őket.) Rosszul megy az üzlet és ezért a méhtenyésztők kiengedtek 500 kap- támyi mehet. HEWYORKI MAGYARHENTES TIBORC MEAT SPECIALTIES (FORMERLY MERTL PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 a 78. és 79. utcák között. Tel: RH 4- 8292 FRISS BŐS, BURKA BS FILVÁSOTTAI Ronald Reagan elnök mondta nemrégiben, hogy szeretné hinni, Amerika még mindig az az ország, ahol az emberek meggazdagodhatnak. Az elnök, a fenti megjegyzését nyilván nem általánosan értette, hiszen a legfrissebb statisztikák szerint is 34 millió amerikai a létminimum határán, vagy az alatt él, nem is beszélve a még mindig kilenc és félmillió munkanélküliről. Az elnök kevesekre gondolhatott. Ezek köze a kevesek közé tartozik az a két tőzsdei spekuláns, akik az árfolyamemelkedések hatására, egyik napról a másikra, ötszáz, illetve "csak" 340 millió dollár profitot zsebelt be. S ezek közé tartozik immár William E. Simon, Nixon volt elnök pénzügyminisztere is. William E. Simon "mindössze" 330.000 dolláros befektetéssel - alig másfél év leforgása alatt - 66 millió dollar értékű kötvényre es készpénzre tett szert. Játszva megkétszázszorozta vagyonát. Nóta bene, ha mint pénzügyminiszter hasonló módon jeleskedett volna, aligha lenne a külkereskedelmi deficit 30 billió dollar, és a költségvetési hiány 210 billió dollár értékű. Dehát más, saját kasszára... A volt pénzügyminiszter űr egyébként nem titkolja elveit és módszereit; két sikeres könyvében (Time for Truth és Time for Action) mindenki szamára hozzáférhetővé teszi a meggazdagodáshoz vezető ut csodaelveit. Ezek: önbizalom, szabad piac és mindenekelőtt, a kormánytól való függetlenség. S ez utóbbit éppen az a William E. Simon mondja, aki kormánykörökben szert tett kapcsolatainak később annyit (annVi milliót) köszönhet. ' Végül is, hogyan lehet manapsag Amerikában megkétszázszorozni azt a "mindosz- sze" alaptőkét, amely a tőzsdén nyilván nem tétel, az amerikaiak 95 százalékának viszont csak alom? A sikeres manipuláció története dióhéjban a következő: William E. Simon és társai összeszedtek egy millió dollár készpénzt (nem volt több), és ezen megvették az RCA nevű, főleg videoautomatákat gyártó cégtől a tulajdonukban lévő GIBSON GREETING CARD CO.-t nyolcvanhét millió dollárért. ( Ez nyilván ellentmondás. De csak látszólag. Az igazi bűvészmutatvány csak most következik, s egykettőre bebizonyítható, hogy a hiányzó nyolcvanhétmillió csak "papírmunka" volt. Először is átvállalták a cég 22 millió értékű adósságát, a 7 millió darab, egyenként 14 cent értékű részvényre felvettek a Barclay Bank-tol 13 millió dollár értékű kölcsönt,' úgy fizették ki a Gibson cég tulajdonában lévő 31 millió dollár értékű épületeket és ingatlanokat, hogy rögtön eladták 35 millióért (plusz négy). Még mindig maradt 30 millió. Ekkor a General Electric Credit Corporation, a General Electric egyik alvállalata (Simon energiaügyi miniszter is volt!) sietett "önzetlenül" a "vállalkozók" segítségére. Kifizette a hiányzó összeget a később értékesítendő Gibson kötvények 25 százaléka fejében. Na es persze a kölcsön, amely a szokásos kamat mellett két részletben fizetendő vissza; 15 millió tiz éven belül, 15 millió 15 év után. Hogy a G.E.C.C. sem járt rosz- szul, arra elegendő egyetlen bizonyíték: a cég bizonyos adózási problémák miatt lemondott kb. 30 millió dollár értékű extra haszonról. Összegyűlt tehát a 87 millió (ugye, hogy nem volt nehéz?) meg lehetett bízni a Lehman Brothers Kuhn and Loeb nevű jo- hirü tőzsdei céget az egész adásvétel lebonyolításával. Csupán szakértői dijakért - az immár Simon tulajdonában lévő Gibson Greeting Card Co. - kettőszázezer dollárt fizetett ki. Mindegy, megérte. Mert most következik az egész pénzügyi hadművelet sava-borsa. A Gibson-féle részvényeket áruba bocsátottak a tőzsdén. A valamikor kötvényenként 14 centet érő "papírokért" 27 dollar ötven centet kértek. S amilyenek jelenleg a tőzsdei viszonyok, kaptak is. így történhetett, hogy William E. Simon "mindössze" dollárjai, a 7 millió darab kötvény aranyában (2,3 millió darab szorozva a 27,50-es árfolyamon) egycsapásra 62 milliót ért. Plusz miegymás, kijón a 66 millió, a befektetett összeg kétszázszorosa. Amikor a FORTUNE gazdasági magazin interjút készített William E. Simon milliomossal, Simon magyarázatként azt közölte: fene nagy szerencsénk volt. Na és még azt is: csak csodálkozom, hogy a legtöbb ember nem azt csinálja, amit mi csináltunk. A legtöbb ember valóban nem azt csinálja. A legtöbb ember ugyanis dolgozik. Termel. Es itt van a kutya elásva ezeknél a hihetetlen tőzsdei karriereknél. Nincs mögötte fedezet. A Gibson-féle képeslapgyártó cégnél, amely Amerikában nem első, de még csak második sem a sorban miközben Simon és társai tízmilliókat kerestek -, egyetlen gépet nem cseréltek ki, egyetlen csavart nem mozdítottak el a helyerői. A cég évi 14 milliós dolláros forgalma sem emelkedett oly mértékben (+20 százalék), amely ezt a hihetetlen tőzsdei "felértékelődést" indokolná. S akik megvették 27,50-ért a kötvényeket, mire számítottak? Osztalékra nyilván nem, mert Simon sietett előre kijelenteni, hogy a cég néhány évig nem fog osztalékot fizetni. S a részvényeket mégis elkapkodták. Ki érti ezt? Minden realitás ellenére, mégis, tételezzük fel, hogy az újdonsült kötvénytulajdonosok sem veszítenek. William E. Simon a maga 66 milliójával nyilván nem. Ki hát az igazi vesztes? Ugyanaz az amerikai kormány, amely jóváhagyólag áldását adja az effajta pénzügyi műveletekhez, noha sem adóban nem látja hasznai, s mivel uj munkaalkalmat sem teremt, a munkanélküliség terheinek csökkentéséhez sem járul hozzá egy jottányival sem. Egyáltalán semmivel sem viszi előbbre az amerikai gazdaság növekedését. Mert csak "papírmunkával" - meg kell hagyni, ügyes papírmunkával - könnyen keresett milliókról van szó, tényleges haszonként mindössze néhány ember - ez esetben Simon es tarsai - zsebében. B. DrXZINE MIHÁLY ELŐADÁSA A Magyar Öregdiák Szövetség meghívására Amerikába érkezett Dr.Czine Mihály, irodalomtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professzora. Dr. Czine "Magyar Nép és Irodalom a nagyvilágban" címmel előadást fog tartani október 16-an, vasárnap délután 4 órakor a New Brunswick, N.J.-i Ascension Lutheran Church (Sommerset St. és Louis St. sarkán). Hozzájárulás 5 dollár, nyugdíjasoknak, tanulóiatok 3 dollar. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség.
