Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-02-17 / 7. szám
Thursday, Feb. 17. 1983. 7 1982: a Rába legsikeresebb éve Fennállása óta a legsikeresebb évét zárta 1982-ben a győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyár. Tőkés exportjukat az előző évihez viszonyítva 25 százalékkal növelték. A vállalat nyeresége meghaladja a 2 milliárd forintot. A termelési programot a piaci igényeknek megfelelően évközben többször is megváltoztatták. Ujtipusu futómüveket és más uj konstrukciókat hoztak forgalomba. A régebbi termékeknél is számos korszerűsítést vezettek be a megrendelők igényei alapján. Érdemes néhány részadatot is megemlíteni az óriás-gyár idei termeléséből. Elkészült egyebek között 112 ezer különböző tipusu futómű, 23 ezer 500 diesel motor, 1190 tehergepkocsi, 300 mezőgazdasági erÓ^ep, 900 millió forint értékű mezőgazdasági felszerelés, 1,1 milliárd forint értékű kisállat-tartó berendezés, valamint 3 milliárd 160 millió forint értékű pótalkatrész. Az éves árbevétel 18,4 milliárd forint volt, a bruttó termelési érték az előző évihez képest 4,2 százalékkal növekedett. Az 1983-as indulást megfelelően előkészítették. Voltak olyan üzemrészek, amelyek már december elejétől azokat az öntvényeket, alkatrészeket gyártották, amelyekből az uj esztendő első munkanapján megkezdődött az újabb Rába futóművek, motorok, tehergépkocsik, mezőgazdasági er'ó- és munkagépek, kisállat-tartó berendezések szerelése. Ebben az évben már beépítik az első ujtipusu Rába motorokat is a tehergépkocsikba, valamint mezőgazdasági erőgépekbe. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.- Fel évre $ 10.Megujitásra: $.............................................. Naptárra: $.............................-................................. Név.............................................................................. ............................................................................... Varos:'.,.........................Állam:................... Zip Code:............................. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Egy népi hangszer reneszánsza A cimbalom klasszikusa A XV. században, arab közvetítéssel került Magyarországra az az ázsiai eredetű hangszer, amely a XVIII. századtól a cigányzenekarokban vált közkedveltté, s amelyet két évszázad múlva egy zseniális előadóművész a legmagasabb rendű muzsika megszólaltatójává emelt. Rácz Aladár - és genfi muzsikus barátai - nagy érdeme a felismerés: a cimbalom méltóbb helyet érdemel a kocsmák füstös levegőjénél - hangversenypódiumot. A cimbalom nálunk a XVI. században a diákság kedvelt hangszere volt és ének- kiséretül szolgált. Erre utal Zrínyi György 1596-os feljegyzése egy foglyul ejtett ci- gányhegedüsröl: "...czimbaliomja vagyon, olyan mint azkivel az deákok a misét éneklik, de nem fával veri, hanem mint az hárfát, csak az ujjaival kapdozza." Rákóczi korában a cimbalmot főleg a vándormuzsikusok használták. A XIX. században teret hódított a müzenében is: Erkel Bánk bán cimü operájában szerepeltette, s ettől kezdve a hangszer egyre divatosabb lett. A XIX. század végén szinte minden magyar "uriházban" volt cimbalom. Ezzel egy időben terjedt el Európában is. Angliában magyar cimbalmos játszott először a clusweicki palotában, az angol királynő, II. Sándor cár és a dán király nagy elismerésére. A hangszer terjedése, sikerei késztették Schunda V. József hangszerkészítő mestert a cimbalom tökéletesítésére. A Schun- da-féle cimbalom ma már csaknem az egész világon ismert. A jászberényi cigánymuzsikus Rácz Aladár hozta legdöntőbb változást a cimbalom újkori történetében, 1886-ban született, apja a helybeli cigányzenekar brácsása volt. Hároméves korában kezdett cimbal- mozni, majd hamarosan apja bandájában játszott. Később Pestre került, ahol hét esztendeig különböző mulatókban muzsikált. Kitartó szorgalma, folytonos jobbra törekvése már itt is megmutatkozott: órákig próbálta utánozni azt a cimbalmost, akiről úgy érezte, jobban játszik nála. Nemsokára Párizsba, majd Genfbe került, és ott is maradt az első világháború végéig. Párizsban a Maxim-bárban játszott, amely akkoriban a háború elöl menekülő nemzetközi művészvilág kedvelt szórakozóhelye volt. Ide járt többek között Ernest Anser- met és Jacques Dalcroze is. Itt került sor Rácz Aladár életének legdöntőbb találkozására, amelyre igy emlékezett: "Egy ízben megjelent itt Ernest Ansermet másodma^ával. Én elkezdtem játszani egy szerb kólót. A cimbalom előtt ugrált egy fiatalember, Ansermet társa. Monoklit viselt, piros nyakkendőt, zöld mellényt és igen szűk ruhában feszengett. Azzal birkózott, hogy szűk kabátujjából kihúzza a mandzsettáját és jegyzeteket Írjon rá. Én meg, mint afféle öntelt legény, tetőtől talpig végigmértem lekicsinylőleg és azt gondoltam magamban: amit én játszom, azt ugyan nem fogod leírni. Csakugyan rövidesen abbahagyta a "jegyezge- test." Az t idegen, akit bámulatba ejtett Rácz Aladár jatéka és a cimbalom érdekes hangzása - Igor Sztravinszkij volt. Összebarátkoztak. Ez a barátság tette lehetővé Rácz Aladár számára, hogy bepillantson abba a világba, amelyben később művészété kiteljesedett és eljutott a zeneművészet legmagasabb csúcsaira. Sztravinszkij és Ansermet ösztönzésére tanult meg kottát olvasni, s fordult a klasszikus muzsika felé. "Vásároltam egy mázsa kottát. Taligával hazaRácz Aladár otthonában feleségével toltam - irta. - Bach, Couperin, Daquin és Rameau müveibe sokszor úgy beletemetkeztem, hogy szinte megszűnt körülöttem a világ." Bámulatos ösztönnel válogatta ki a barokk zene legértékesebb remekműveit. Ansermet rábeszélésére szólókoncertet tartott 1926. májusában Lausanne-ban. Itt hangzott el először Bach-mü cimbalmon. A tomboló sikerű koncert után és azóta is Rácz Aladár játékát az előadóművészét legnagyobbjaihoz - Wanda Landows- káéhoz, Andre Segoviáéhoz, Pablo Casalsé- hoz - hasonlították, azokéhoz, akiknek művészetét ö is csodálta, Önmagáéval rokonnak érezte. Magyarországon 1934-ben tett látogatást. Bemutatkozott Bartóknak és Kodálynak, majd végleg hazatelepült. 1938-tól haláláig a Zeneművészeti Főiskola tanára volt. Problémákkal, nehézségekkel küszködve próbálta tanítványainak átadni magas- rendű művészete alapjait és emberségét is. Elvonultan élt farkasréti, Torbágyi úti (jelenleg Rácz Aladár utca) házában. Feleségével, Yvonne Barblannal, aki egyben zongorakisérője volt, mindennap órákig muzsikáltak együtt. Házába a világ minden tájáról zarándokoltak tisztelői, köztük olyan világhírű művészek is, mint Yehudi Menuhin. 1948- ban elsőként kapott Kossuth-dijat Bartókkal és Kodállyal együtt. Az öregedő művészt izületi bantalmak gyötörték. Legnagyobb bánatára naponta már csak egy órát tudott gyakorolni, pedig hármat szeretett volna. Vigasztalást e^y-két növendékében talált, akikben tanításai, művészi elképzelései fogékony talajra hullottak. "Szalay József fejlődésben lévő legény. Kitünően végzi a főiskolát. Utána hazament aratni. Vitt magával egy Bach-kottát. Mire visszajött, fejből megtanulta. Aratás közben." Az ösztönös művész egyik legszebb tanítását fogalmazta meg növendékeinek: "Nem az a fontos, hogy a csillagok nevét tudjátok, hanem, hogy felnézzetek rájuk." Korda Agnes F MEGJELENT AZ 1983-as _ | j MAGYAR ÉVKÖNYV, ( x ; ’ 160 oldalas, változatos tartalommal Ára: $ 3.— és $ 1.— postaköltség. y Megrendelhető: # AMERIKAI MAGYAR SZÓ | 130 E 16 Street,New York, N.Y. 10003. jj AMERIKAI MAGYAR SZÓ Több mint ezer vendég pihenhet, gyógyulhat egyszerre a SZOT új gyulai gyógyüdülőjében. A vérfürdő mellett lévő szakszervezeti szállodában kényelmes, háromágyas szobákban helyezik el a vendégeket.
