Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)

1983-02-24 / 8. szám

Thursday, Feb. 24. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZO Tudja Ö»..? A Common Cause nevű es 240.000 tagú polgári szervezet egyik legújabb kiadványában, amelyben a hadirendelé­sekkel kapcsolatos nyerészkedéseket leplezik le, rámutat egy esetre, amely­ben az egyik hadiszállító 199.405 dol­lárt számított egy olyan tételért, amelyért ez a cég 9.770 dollárt fize­tett. A nyerészkedés itt tehát húsz­szoros, azaz 2000 százalékos volt! • Az EFE spanyolországi hírügynökség jelenti, hogy Mengele, a hírhedt Auschwitz-i náci tó'meggyilkos Floridában él már 15 év óta! Eddig az a hir járta, hogy a délamerikai Paraguayban rejtőzködik. Mengelét 150.000 férfi, nő ( es gyermek meggyilkolásával vádoljak. • Bulgária közgazdasága évente hat százalékkal növekszik. A világ orszá­gai közül csak három másiknak van nagyobb méretű növekedése. A szocia­lista államok kozott Bulgária az első e tekintetben. Miközben kormányunk egyre nagyobb megszorítások alá veti a Szovjetunióba szállítható ipari és tudományos cikke­ket, addig az Egyesült Államok egyre nagyobb mennyiségben vásárolja a szovjet technológia vívmányait, jelen­ti a US News and World Report, amely­nek szoros kapcsolatai vannak USA kormánykörökkel. Kevesen tudják - állítja a folyóirat -, hogy a legtöbb contact lense-t Csehszlovákiából impor­táljuk. A Dupont cég pedig most vizs­gálja ki az "Ethnozin" nevű szívroham- ellenes gyógyszert, amelyet szovjet tudósok állítottak elő. Palestine, Texas közelében a Texas Utilities Company gázmütelepe jelen­leg egy szovjet eljárást próbál ki a szénnek földgázzá való átalakítása céljából. .- Megyery Sári ujságirónö és irönö, aki évtizedek óta Franciaorszagban élt, Párizsban elhunyt. Magyarorszá­gon az elmúlt években adták (ki Én is voltam jávorfácska című önéletraj­zi Írását. Végakaratában úgy rendel­kezett, hogy hamvait Budapestre szál­lítsák. Pisa-i ferde torony sokak szerint elóbb-utóbb eldől. A szakemberek azonban úgy vélik, hogy ez körülbelül száz éven belül következik be, de talán megérhetjük a nevezetesség végnapjait, ha nem sikerül mielőbb sikeres mentőakciót kitalani. OLVASÓINKHOZ Nyolcvan év óta, I amióta lapunk megje­lent New Yorkban, I a mi olvasóink voltak mindenkor az elsők Magyar Amerikában, akik a költő szavai szerint "helyt álltak az emberiségért." Helyt álltak az amerikai munkásmoz­galom építésében, a szülőhaza népének minden demokratikus törekvése támogatásá­ban, helyt álltak a munkanélküliségi és társadalombiztosí­tási segélyért vívott mozgalomban, helyt álltak a békemozga­lom támogatásában. E helytállásukban a mi lapunk volt mindenkor a világitó fák­lya a helyes ut megtalálásában és követé­sében. E fáklyához a világitó olajat a mi olvasó­ink határtalan szeretete, áldozatkészsége szolgáltatta. Most, amikor minden eddiginél borusabb az égboltozat az egész emberiség feje fölött, amikor az amerikai nép példátlan megpróbáltatások előtt áll, nem szabad fáklyánk fényének a legcsekélyebb mérték­ben sem elhalványulnia, sajtónk szavának elhalkulnia. Hozzátok fordulunk, kedves olvasóink, hogy segítsetek előteremteni az idén is azt az alapot, amely lehetővé fogja tenni lapunk zavartalan megjelenését 1983-ban. Támogatástok nélkül, vagy annak lanyhulá­sával, lapunk nem lesz képes eddigi szere­pét az eddigi keretek között betölteni. Az idén minden eddiginél nagyobb fel­adatok várnak ránk, nagyobb célkitűzése­ket terveztünk. Az idén, amikor magyar szülőhazánk tekintélye minden világrészen minden eddiginél magasabb színvonalat ért el, célul tűztük ki 300 uj olvasó szerzését. És, ha e célunkat elérjük, lehetségessé fog válni az is, hogy lapunk heti 12 oldal helyett 16 oldalon jelenhessen meg, kez­detben havonta egyszer, de ha reményeink teljesülnek, akkor többször is. Lapunknak 30.000 dollárra van szüksége, hogy a tavaszi és nyári hónapok folyamán megjelenhessen. Ezt ma már a régi eszkö­zökkel és hozzáállással nem érhetjük el. A március elsején induló kampányunkat csak úgy vihetjük sikerre, ha minden olva­sónk, megértve a helyzet komolyságát, megfogadja, hogy az idén megkettőzi tava­lyi hozzájárulását. Lapunkat kezdettől fogva saját tulajdo­nuknak tekintették olvasóink. Az évek múltával a viszony lapunk és olvasói kö­zött egyre bensőségesebbé vált. Ma már nemcsak politikai felvilágosítást, kultur- értékeket szereznek olvasóink a lapból. Lapunk ma már - mondhatjuk - családi körlevél szerepét is betölti. Hét-hét után ebből szereznek tudomást barátaik, ismerő­seik hogylétéról, arról, amikor egy tagtar- suk beteg lesz, vagy kórházba kerül. Együtt örvendeznek, amikor felépülésükről jön a tudósítás, és együtt gyászolunk, amikor eltávozik körünkből egy-egy szeretett barátunk. De ezen tül is, emlékük fennma­rad lapunk hasábjain és fenn is fog marad­ni az utolsó lapszámig. Ha mindehhez hozzáadjuk lapunk politi­kai fontosságát, felvilágosító szerepet, akkor egyek kell legyünk abban a meggyőző­désben, hogy fnincs az az áldozat, amelyet nem volna erdemes lapunk biztosításáért meghozni. Ezért hisszük és reméljük, hogy olvasó­táborunk az idén is hivatása magaslatára fog emelkedni és sikerre viszi lapfenntarta- si kampányunkat. i i Gellert Hugo A Magyar Szó lapkiadó elnöke >•' Deák Zoltán A Magyar Sző főszerkesztője Lusztig Imre szerkesztői fó’munkatárs Vágó Oszkár szerkesztőségi munkatárs Vago Klára szerkesztőségi munkatárs Fodor Nagy Árpád az U.B. elnöke kampÁnykvotak New York állam $ 8.000.­California 7.000.­Florida 5.000.­Michigan 3.000.­Illinois-Indiana 1.000.­Ohio 500.­New Jersey 500.­Pennsylvania 500.­Connecticut 500.­Kanada _ 2.500.­Vegyes államok 1.500.­$ 30.000.­WASHINGTON, D.C. Casper Weinberger hadügyminiszter a Költségvetési Bizottság ülésén ismételten ragaszkodott a hadikiadá­sok 14 százalékos emeléséhez az október elsején kezdődő 1984-es költségvetési évre. A Bizottság úgyszólván minden tagja túl soknak minősítette ezt. A bizottság tagjai többségé ót százalékos emelést javasol. LONDON. Angol közvéleménykutatók sze­rint Anglia lakosainak 44 százaléka elége­detlen Reagan elnökkel, helyteleníti a Szovjetunió iránti magatartását. A megkérdezettek 64 százaléka bizalmat­lan az Egyesült Államok külpolitikája iránt. ALGÉRIA. A PLO nem találta elfogadható­nak Reagan elnök közép-keleti javaslatát. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom