Amerikai Magyar Szó, 1983. január-június (37. évfolyam, 1-26. szám)
1983-04-28 / 17. szám
Thursday, April 28. 1983. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 5. Tasnády T. Álmos riportja Antwerpenből. NUKLEÁRIS CSATATÉR Európaszerte nagy feltűnést keltett a Belga Szocialista Part napilapja főszerkesztőjének, Paul Goossens-nek Béke cimü cikke (De Morgen, 1983. ápr. 2. Standpunt, Vredeh "Úgy tűnik, hogy a husvet az előző eveknél is jobban a békéért tüntetők nemzetközi randevújává fog növekedni. ' Szerencsére, mert a békemozgalomnak ma semmi oka nincs arra, hogy visszavonuljon, vagy hogy ne próbáljon meg a legmesszebbmenőkig mindent annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon a kormányokra. A békemozgalomnak éppen Európában mindent meg kell tennie azért, hogy megakadályozza, hogy a nagyhatalmak Európából egy nukleáris csatateret csináljanak. Ezen a ponton szerencsére van ok bizonyos optimizmusra, hiszen a többszázezer európai béketüntető nélkül jelenleg aligha lenne Genfben tanácskozás. Anélkül az 572 amerikai atomrakéta telepítése már jó ideje visszavonhatatlan döntés lenne. A békemozgalom tömeges követése nélkül a nyugat-európai kormányok valószínűleg nem merték volna Reagan elnöknél a nulla opció alternatíváját sürgetni. Az amerikai elnök kénytelen volt számolni Nyugat-Európa tartózkodásával az atomrakéták telepítésének kérdésében. Ezért kellett egy közbülső javaslattal előhozakodnia. Jóformán senkinek sincs sok illúziója Reagan fordulata felöl. Különösen nem a lézerfegyverekért való kiállása után, ami által Amerika egyidejűleg sebezhetetlen kellene, hogy legyen és arra alkalmas, hogy egy nukleáris knock-out-ot végrehajthasson. Reagan és az Ő militarista klubja, s ezt elször- nyedve kell megállapítania az embernek, valóban hisznek abban, hogy képesek egy nukleáris háborút megnyerni és túlélni. A nagyarányú húsvéti béketüntetések Nyugat-Európa -szerte azt jelzik, hogy az európai országok lakosságának egyre szélesebb rétege elégedetlen az u.n. közbülső megoldások politikájába csomagolt halogató taktikával. Egyre többen döbbennek rá arra, hogy az ismert szalámitaktika szerint Washington célja az eurorakétak telepítése, akkor is, ha az a teljes lefegyverzés vagy nulla-opció paradoxon szólamába van csomagolva. Barmifele közbülső javaslat csak akkor méltó erre az elnevezésre, ha az atomfegyverek valóságos csökkentéséhez és nem növeléséhez vezet, ahhoz tehát, hogy Európában egyetlen uj amerikai rakéta telepítésére nem kerül sor. A húsvéti béketüntetések tömegei nem holmi békeszózatot akarnak, de annál jóval többet: atommentes Eurbpát. S ezzel a békeakarattal akkor is számolni kell, ha a washingtoni héják olyan nevetséges szólamokkal kísérlik az európai békemozgalmat diszkreditálni, hogy annak tömegei akarva-akaratlanul Moszkva malmára hajtják a vizet. A tények azonban tények maradnak. A békéért, a kétoldalú leszerelésért, a minden atomrakéta ellen tüntető hatalmas tömegek azt az akaratot nyilvánítják, hogy Európa egyetlen nagyhatalom csatatere ne legyen." Máthe Rezső: Lássuk Uramisten... Az egyszeri gazda földjét jégeső, sáska, madár pusztította s ő megfenyegette az Urat: "Lássuk Uramisten, mire megyünk ketten." Kivágta a fáit, letaposta a vetését. Földrengés Kolumbiában, Iránban, pusztító szárazság Spanyolországban, sok évi éhínség Észak-Afrikában, óriási erdőtüzek Franciaországban, vízözön Dél-Ameri- kában, tűzeső Szicíliában, az USA-ban, Jávában. Isten veri a bűnös emberiséget. De ez nem marad adós. Két kilogram mereg áradt ki egy svájci gyárból az olasz Sevesoban: az egész vidéket ki kellett üríteni, most kutatják, hová csempészték a mérgezett hulladékot: Franciavagy Németországba? Ilyen problémák a Three-Mile Island esete óta mindennaposak. A nukleáris üzemek hulladékának elföldelése, amely az ott élő lakosságot fenyegeti, nehezen oldható meg, egyik országból a másikba szállítják. Ma, mikor a nukleáris energia termelése kezdeti stádiumban van! Mi lesz 25-50 év után? A konvencionális iparok is versenyeznek a mérgezésben. Palesztinában ezer arab lányt kórházba vittek. Japánban egész halászfalvak majdnem elpusztultak. Mérgező anyagot szállító vonatok kisiklanak; hajók léket kapnak; egész városokat ki kell üríteni. Egyből, az USA-ban, kitelepítettek a lakókat, mert egy vegyi gyár halálos mérget rejtett el alatta. Mindenféle sok üzem nem az előirt helyekre szállítja a hulladékot, hanem lakóhelyek,, megművelt földek közelébe.S az amerikai E.P.A., melynek feladata volna a környezetet, a közegészséget védeni, mintha csak a vállalatok jogát védte volna, hogy mérgét rászabadítsa a népre. Az olajtank-hajók majdnem mind Libéria, Panama zaszlaja alatt úsznak, amelyeknek kormányai nem követelik a biztonsági szabályok betartását, haváriáik a kiömlő olajjal megmérgezik a partokat, elpusztítják a halakat, tengeri madarakat. Az Irák-Irán háborúban a Perzsa-öböl menti olajtartályok és finomítók bombázása az egész öböl vizét és partját veszélyezteti. Más államközi és belháboruk felégetik a falvakat, elpusztítják a termést. Már a kezdeti kapitalizmus fektelen fejlődése pokollá tette Kozép-Anglia, a Ruhrvidék stb. nagy részét.Pittsbur^ban és sok ország városaiban füstokádó gyarak épültek a belső kerületekben is.Ezt igyekeztek jóvátenni, de a füsté másztok ellenére az ipari gázok és az autók rohamosan irtják az erdőket / és vádjaikat, a féktelen vadászat segítségével/. A fejlődő iparú országokban még inkább elhanyagolják a természet védelmét, hogy olcsóbban növeljék iparukat. Valóságos halálvárosok vannak területükön, tűdőgyilkos levegővel. Az ólom és azbeszt-iparok a fejlett országokban is melegágyai a betegségeknek. Maga a mindennapi élet is megoldhatatlan egészségi és köztisztasági problémákat teremt a félgyarmati országok sok millióra duzzadt városai számára. Mindeme pusztító hatással versenyez az ipari- és agrártermelés anarchikus fejlődése. Az ipari termelés fantasztikusan nőtt e században, de sok termelvénye felesleges, sőt káros, mint évi $ 600 milliárd fegyverekret igazi gazdasági haszon nélkül foglalja el a földeket, aknázza ki a bányákat. Legkivált az emberiség irracionális szaporodása folytan.Malthus túlnépesedési elméletét mindig gúnyolták, de abban igaza volt, hogy a föld területe és gazdagsága nem végtelen. . A világnépesség száz év alatt négyszeresére nőtt és gazdagabb felenek fogyasztása még többszörösére. Ma még persze volna elég élelem és nyersanyag az^ egész világ számára, de az igazságtalan és illogikus tarsadalmi-gazdasági rendszer nem akadályozta meg, hogy az emberiség fele szűkös szegénységben, sok száz milliója éhségben éljen. Sok évtizedre becsülik még azt az időt, amikorra - kivált az elmaradt népek - további gyors szaporodását meg lehet állítani. Pedig az (elnyomott tömegek növekvő igényeit tovább is elnyomni hatalmas kirobbanásokra vezetne: ezt megelőzendő, a fogyasztást még inkább fokozni kell. Ha ugyan addig a nukleáris fegyverek mindezt meg nem előzik. KANADAI RIPORT Elmúltak azok a napok, amikor Amerika háborúzhat más népek földjén, ölheti más népek gyermekeit, felégetheti más népek városait és hazatérve diszparadét rendezhet, mint győztes. Ez a kilátás Kanadára nezve is, amig vakon követjük az amerikai atomfegyverkezést, arról akarva meggyőzni bennünket, hogy a rakéták csak Európában ( a Szovjetuniót is beleértve) fognak röpködni s mi majd biztonságban ülünk az Atlanti óceán mögött. Pontosan ezért kell Ottawának feladni a jelenlegi halálos fegyverkező politikát és a megmenekvés szempontjából az igazi, őszinte leszerelés érdekében dolgozni más országokkal. Ezért kell Kanadának a cruise- rakétakat kizárni az országból, s atommentes övezetté nyilvánítani, a pusztító veszély elhárítására. Ez a Föld már egy akol mindnyájunk részére, ezen élnünk, vagy pusztulnunk kell együttesen. Trudeau miniszterelnök és minisztertársai többen és többször hangoztatták eddig is, hogy a cruise-rakéta-kisérletre engealkalomből, amikor - két hónapja - a KanadaUSA egyezményt aláírták a cruise-rakéta kipróbálására Iiszak-Albertában. délyt kell adni az USA-nak, mert az a NATO iránti kötelezettsége Kanadának. Kanada kötelezettsége népének a pusztulástól való megmentése legyen. Ezt kell követelni egy emberként a Trudeau-kormánytól. Durovecz András
