Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-08-26 / 31. szám
6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Aug. 26. 1982. Mit mond a kalendárium? Varható-eiden cserebogár-invázió? Hogyan állapítható meg egy mezon talalt vasdarabról, hogy földi vagv égi eredetű? Milyen módón lehet eredményesen védekezni a szúnyogok ellen? Kar lexikonokat, szakkonyveket tanulmányozni e kérdések megválaszolására, elég ha kezünkbe vesszük dr. Xantus Janos közelmúltban megjelent könyvet, a Természet Kalendáriumát s máris készek vagyunk a valaszra: Ha a talált vasdarabot kévés salétromsavval kenjük be, es ezt követően finom vonalak tűnnek eló annak felületen, bizonyosak lehetünk abban, hogy égi eredetű • A szúnyogok ellen,a vegyszereken kívül, hatásos védekezési módszer a meleg égövi Gambusia halak tenyésztése, mert ezek a szúnyoglárvák legjobb pusztítói. Idén nyáron nem kell aggódnunk a cserebogarak miatt, viszont jövőre idejekorán el kell majd kezdeni a védekezést. “A régi magyar kalendáriumok valóságos kincses bányái a népszerűsített tudományoknak, s tudomá- nyositott nepszerűse'gféleknek. Érdekességek, furcsaságok, sőt, gyakran becses históriai adatok kerülnek napfényre a sarga lapokról, melyek nemcsak szórakoztatnak, hanem kulturtorteneti szempontból is szamot tarthatnak arra, hogy ui eletre kelie- nek.” A hagyományokat követve a csillagképekhez kapcsolva jelennek meg lapjain azok a jeles napok, tőr - tenetek, népi bölcsességek, melyek ódon társainak különleges ízt, zamatot kölcsönöztek, s egész éves olvasásra, belelapozgatásra csábítottak Meteorologia, csillagaszat, botanika, madartan es más tudományágak legfrissebb eredményei es felfedezései egészítik ki, teszik teljesse az évszázados ismereteket. A gyógyító növények ismerete, a csillagok állásának tudománya önmagában nem csábit önálló búvárkodásra, ismeretszerzésre, de ez a kalendárium egyben ónkepzö is! A szaraz tudásanyagot gyakorlati tanácsok, fontos táblázatok, megfigyelési szempontok teszik használhatóvá az amatőr termeszetbüvárok számára. így tudjuk meg, mikor, milyen gombát, gyógynövényt érdemes gyűjteni, hogyan kell tárolni es szárítani, mikor lehet hullo csillagokat megfigyelni és miképpen lehet Linné virágorajat elkészíteni. Szakonyi Peter WASHINGTON, D.C. Egy évre meghosszabbították az USA-szovjet gabonavásárlási egyezményt, melynek értelmében a Szovjetunió legalább 8 millió tonna gabonát vásárol ez évben. Cioóri Sándor: Nomádnapló $4.60 Falüdy György ^Összegyűjtött versei 22.— II.Rákóczi Ferenc: Vallomások., emlékiratok Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 NyirÓ József: Székelyek 8.— Zöld csillag $ 10.- Kopjafák 6.Üz Bence $ 10.— íme az emberek 12.— Halhatatlan élet 12.— Szalay Lajos: Hatvan rajza *•— Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— Vaszary Gábor: Ketten Párizs ellen 12.— A hó a pokolban is az úr $ 10.- Pók ' Édesanyánkrö $ 10 — Kapható: PÜSKI - CORVIN Hungarian Books & Records. 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 ttlafoM: 212-879-8893 GINÉ MIHÁLY. Tisztelet a könyveseknek “Ha könyvek nem lennének — irta egykor Co- menius — tudatlanok és tanulatlanok volnánk vala - mennyien, nem volna emlékünk a műit eseményeiről, semmi ismeretünk sem volna az isteni vagy emberi dolgokról,” Könyv nélkül — a ma embere is úgy tudhatja — titok maradt volna alattunk a föld és fölöttünk az k- f , A könyvet az iró itja, de az olvasóhoz a könyvesek, a kiadók, a szedők, terjesztők juttatják* a jó könyvért, a szép könyvért a könyves embereket is főhajtás illeti. Első rendben talán éppen a jó kiadókat, akik kiválasztják a megjelentetesre érdemes szerzőket és Írásokat, s hűen sáfárkodnak a rajuk bízottakkal. Akik tudják, hogy a könyv a nép kezében — Romain Rollandot hadd idézzem — “a leghatalmasabb fegyver a lelki és fizikai szabadságért folytatott harcban.” Művelődésünk történetében Heltai Gáspártól es Tótfalusi Kis Miklóstól kezdve — a máig dolgozo ülés Endréig és Pűski Sándorig, ismerünk nemes szándékú könyveseket, kiadókat, akik életüket tették a magyar könyv ügyére. Ebben a gazdag és hosz- szu sorban is az egyik legsugárzobb fejezetet Cserépfalvi Imre neve jelizi. Tudta — már a kortarsak is kiolvashattak munkásságából— , hogy a magyar kiadónak széles ablakot kell tárni a világra, belehallgatóz- ni a “kor szivébe”, felszínre hozni az élet mélyen vibráló törekvéseket és vágyakat. Már a kortársak úgy tekintettek rá, mint a magyar szellemi élet jo sáfárára. Katalógusait nem üzleti nyomtatványnak láttak, hanem — ahogy az egykori Literatura irta — “egy darab kortörténetnek” s útmutatásnak a “magyarság jövője fele.” Tizenöt esztendős kiadói munkássága során Cserépfalvi Imre mintegy 350 müvet jelentetett meg. O volt mindenekelőtt József Attila pártfogója es kiadója. 0 tartotta életben a magyar szociográfiát. Kiállt a halottnak vélt lira mellett, szóhoz juttatott egy uj költonemzedeket. Sorozatokat indított, hogy megkönnyítse a világban való tájékozódást és idehozta a jobbik Európát, megjelentette az"Európai költők antológiáját és — a szovjet-ellenes háború idejen — Solohov“Csendes Donját!' Uj ösvényeket tört szinte minden kiadványával. Nala jobban ember már nem bizakodhatott a könyv hatalmában. Hitte, akárcsak valamikor Táncsics, hogy a könyvön keresztül jut el az emberekhez leginkább az eszme es gondolat, s a könyveikkel meglehet változtatni a világot. Talán még szerzőinél is jobban hitt a könyvek erejeben. Tudta a Bálint György által fogalmazott igazságot, a legnehezebb időkben is: megégethetnek, elpusztíthatnak sok ezer könyvet, de ha majd egy is előkerül, abban fennmarad a szépség és igazság. Ezért lett könyvkiadó. Ezért segítette minél gyorsabb megjelenésre a hibátlan ösztönnel felismert jő müveket. Ha valaki, hat ö csakugyan vívta könyveivel a szellem háborúját, politikával szemben politikát, propagandával szemben propagandát állított. Természetesen nem csak egyedül. Mar cenzorok ügyeltek a betűre, rendkívüli háborús rendelkezések, faji törvények voltak érvényben, behívások, munkaszolgálatok akadályoztak a munkát, de az irók változatlanul a humánum törvényéi szerint szóltak. Nemcsak a maguk,torokban mar-mar akadozó szavaival, hanem, a világirodalom magyarra fordított müveivel is. A frontokra szaggatott Európát a magyar könyvkiadás igyekezett egységben képviselni. A háború kitörésétől a német megszállásig — annyi kedvezőtlen körülmény ellenére — Magyarország vásárolta Svájcban és Svédországban a legtöbb külföldi szerző kiadói jogát. Az angol, francia, amerikai és orosz szerzők aranya 77 százalék volt, a németeké csak 16. S ebből a 16 százalékból 15 olyan szerzőket jelentetett, akiknek müveit máglyán pusztította a német fasizmus. Meg egy mozzanat a magyar könyvkiadás történetéből: Magyarország hadban állt, Németország oldalán sorakozott fel a Szovjetunió, Anglia s az Egyesült Államok ellen, de a magyar könyvkiadás sorra megjelentette “Az angol irodalom kincsesházat, 'A francia irodalom kincsesházát es Solohov Csendes Donját... A Cserépfalvi kiadónak különleges szerepe volt a könyvek háborújában: következetesen balra, előre orientált, a népfrontgondolat jegyeben. A Cserep- falvi-kiadó körül kialakult baráti társaság — Balint György,Radnóti Miklós,Kassak Lajos, Major Tamas, Várkonyi Zoltán tartozott ide többek között — következetesen antifasiszta volt. A “Cserépfalvi” kiadványai és munkatársai okán, a szellemi ellenállás egyik központjává lett a nehez időben. ‘'Védőbástya és rohamosztag” tudott lenni egyszerre. Akár azt is hihetnénk: Cserépfalvi Imre utia egyetlen diadalmenet volt. Eredményeit tekintve csakugyan az volt, az útja egyes szakaszai azonban nagyon is gödrösöknek, sót tövissel szegelyezettnek mutatkoztak. Szemmel tartotta szinte kezdettől a belügy, könyveit el-elkoboztak, nvakaba pereket akasztottak, figyelte az elhárítás, szervezkedes, s az ellenség javára munkálkodás gyanújával hónapokra le is tartóztatták, majd esztendős bujdosásra kényszerült. Igazán sokszor juthatott eszebe a regi rajz, a közös akasztofara felhuzatott három breton könyvkereskedőről, akiket a Sorbonne ügyészéi iteltek el a 17» században. Berczeli A. Karoly FÉNYBOGÁR Lattál-e nappal fénybogarkát. amint a fűben vánszorog, kis szürke fereg, csak botorkál s tan megpihen minden bokornál, mint rongyos, vézna vándorok. De ejjel, nézd, ha szárnya zizzen, s kigyul csöpp potrohan a fény, a dombok dísze o s ahany van, mind kincs a fák sötét hajában, dús gyémánt, drága diadém. O lásd, a költő is hasonló: mint szürke senki senyved el, a porban él, de hogyha röppen, ö csillag lesz az éji ködben, és villám, tűzhányó, ha kell! Újítsa még előfizetését!
