Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-12-30 / 49. szám

6 Thursday, Dec. 30. 1982. Goczéné, Kovács Gabriella: Budapest. A LONDONI TIMES-BAN OLVASTAM Raj Tamás: Jón a feketeleves Ismereteink szerint Behramnak hivták azt a torok kereskedőt, aki elsőként 1579. december 16-án kávét szállított Budára: nevét őrzi a Várban a híres Behram-cukrász- da. A korabeli vámosok nem tudtak mit kezdeni a számukra ismeretlen "teveele- dellel", végül úgy döntöttek, hogy Behram­nak minden kila (kb. 16 kilogramm) kávé után egy liter bort kell fizetnie... A torok hódoltság második felében Pesten és Budán egyre-másra nyíltak a kávézók (kahvehanek), amelyek leginkább a fürdők közelében létesültek. Ezek természetesen csak az "igazhitüek" rendelkezésére álltak. Később, amikor 1714-ben Pest városának mindössze kétezerhatszáz lakosa volt, a mai Molnár utca és Havas utca sarkán- az akkori rácvárosban - megnyílt az első kávéház. Tulajdonosa, a délszláv Balázs mester nem átallotta az utcára vinni "ner mes" portékáját. Kávéfőző felszerelését a nyakába akasztotta, és dallamos énekszó­val csábítgatta vendégeit. Időnként sípjába is fújt, hogy felhívja magára a figyelmet. Rövidesen konkurrense is akadt a derek Blasiusnak: Reschfellner a német tipusu kávéházat képviselte, az itáliai Belliano pedig süteményeivel, hűsítőivel és társas­játékaival keltette föl a közönség érdeklő­dését. Ok hozták létre a Három Kávésok Céhet, melyből később az 1949-ig fennállott Kávés Ipartestület alakult. A három kávésok azonban nem fértek meg egymással. Reschfellner márványasz­talokat és biliárdot hozatott, kávéházában megengedte a kártyajátékot, Balázs mester viszont zamatos keleti kávéjához finom balkáni échánnyal kínálta a hozzá forduló­kat. Törzsvendégeinek pipáját maga tiszto­gatta, megőrzésre is átvette, végül Bellia­no Ferenc olcsóbban kezdte árulni a fekete nedűt. Ez azonban már a városi tanácsnak sem tetszett: ha kisebb a bevétel, kevesebb az adó . is. Határozatban kötelezte az árron- tót, hogy tartsa magát a két másik kávés áraihoz, mert ezzel magának sem szerez hasznot, kollégáit pedig tönkreteszi... A kávéfogyaszths az utóbbi években ismét ugrásszerűen megnőtt, ami porkávé elterjedésével is magyarázható. A nagy kávéfogyasztó országokban (az USA-ban, Kanadában, Svájcban és a skandináv álla­mokban) valamivel hamarabb hasonló jelen­ség zajlott le. A porkávé népszerűségének titkát egyszerűbb italkészitési módjában, az otthoni kényelem fokozódásában látják- ahogyan azt Rudnay Gyula a kávéról szóló monográfiájában is megállapította. Az USA-ban például a kávéfogyasztás már jórészt porkávé felhasználására épül, több mint száz gyár készíti a behozott nyers­anyagból a vízben jól oldódó, jól tárolható és ízletes porkávét. (A nesskávé feltalálója és európai terjesz­tője a svájci Nestle-cég volt. A közelmúlt­ban megjelent annak granulált (szemesitett) változata, mire eltűnt az előbbi. (Nyilván­való, hogy szemcsékből kevesebb fér ugyan­abba a dobozba, mint porból.) Ám csak ezután jón a feketeleves: újabban a hagyo­mányos üveg is eltűnt, helyébe kecses, befelé hajló formájú lépett - ugyancsak szemcsés tartalommal. A kisebb üvegben a "garantált" 50 gramm kávé helyett mind­össze negyvennégy rejlik, ami testvérek kozott is 12 százalék hiányt jelent... Krúdy Gyula egyik novellájában két milliomos beszélget: "Es te minek köszönheted a gazdagságodat?" - kérdi egyik a másikat. "Kérlek szépen, én az egyre vastagodó kávéscsészék feltalálója vagyok." Úgy látszik, nincs uj a náp alatt... Mit visz magával egy elbocsátott dolgozó? Egy munkaadó tulajdonának érezheti a vállalat kocsiját, az Összes bérendezést, - de nem a távozó dolgozójának tudását. A távozó dolgozó nem viheti el a munkaadó­jának felszerelési tárgyait, a használati eszközöket, asztalát stb. Nem illik magával vinni a vállalat üzletfeleinek névsorát, meg fénymásolva sem, mert ez lopásnak minősülhet. ( Viszont a kilépő mindent, minden tudást es amit fejében rögzíteni tud, visz magával, ebben senki nem gátolhatja meg, ezt senki nem gátolhatja meg, ezt senki sem veheti el tőle. Igaz, dokumentumként nem viheti el főmérnök tervrajzát, az eredményekről szóló kimutatást, - de, hogy ha ezek rög­ződtek a fejében, már a lelkiismeretére van bízva, máshol alkalmazza-e ezeket. Mert tudna-e ezektől szabadulni, mellőzni, elfelejteni, amikor egy uj helyen saját terveit készíti, a jövőjét alapozza? Ezáltal az üzleti titkok kiszivároghatnak. Viszont azzal is tisztában vannak üzleti körökben, hogy a kiszivárgott üzleti titok mindig kevesebb, mint a kilépő, elbocsátott dolgo- zó... f ( ÉHÍNSÉG A VILÁGBAN! Az elmúlt évben (1981) a világ legszegényebb országaiban több mint 17 millió gyermek halt meg éhség­ben, különböző betegségekben és a legalap­vetőbb emberi életfeltételek hiányában. Ilyen a viz, a lakás es egészségügyi ellátás hiánya. Ha csupán évi 50 fontot fordítot­tak volna egy-egy gyerekre, akkor meg Régóta vitatják, van-e hatása a telihold­nak az emberi viselkedésre. A gyengébb nem mindenesetre sokszor panaszolja, hogy az ablakán bebámuló hold miatt rosz- szul alszik, tulérzékennyé válik és a fényes­ségtől fokozódik szexuális aktivitása. Persze többen vannak olyanok, akiknek a telihold semmifele befolyással nincs éjszakai nyugo­dalmára. , A kérdést nehéz eldönteni. Ám ha a Hold mozgása megszabhatja a tengerek járását, miért ne érezhetné hatását az apró ember? Szerte a világon bebizonyították, hogy a betegek, főként a neuraszténiások sokkal rosszabbul viselik a teliholdas éjszakákat, mint más embertársaik. Pszichiáterek megfigyelése szerint bizonyos ciklikusan jelentkező mániákus betegségek kriziside- je egybeesik a telihold felbukkanásával. Egy amerikai férfi, maga is a Hold szerel­mese, munkahelyen, egy pszichiátriai kór­házban megfigyelte, hogy telihold idején a betegei sokkal agresszivabban viselked­nek, mint egyébként. Megfigyelése nyomán jutott arra a gondolatra, hogy tizenöt évig összegezze egy amerikai kisváros gyilkossá­gi statisztikáit, s végül kimutatta, hogy a városkában a gyilkosságok száma mindig teliholdas éjszakákon a legmagasabb. Ugyan­erre az eredményre jutott a New York-i rendőrség egyik csoportja is. Ilyenkor a gyilkosságok száma gyakran megkétszere­ződik. Egyes idegbetegségek ilyenkor lykan- trópiába csapnak át, ami nem más, mint az őrjöngésnek az a fajtája, amikor az ember farkasnak képzelvén magát, gyilkol­ni kezd. Kiknek kedvez még a holdfény? Például a szerelmeseknek. A sok, holdfényes-szerel­mes vers jól bizonyítja, hányszor kapcsoló­dik össze a telihold a szerelem gondolatával. Az indiánok mindenesetre hisznek abban, hogy a születések száma telihold idején lehetett volna menteni őket. A világ e hanyagsága miatt minden második másod­percben egy gyermek fizetett az életével. Ezeknek még a 10 százaléka sem kapta meg a szükséges csecsemőkori védőoltáso­kat, amelynek összege gyermekenként 2,50 font lett volna. E mulasztás következ­ménye: 5 millió áldozat! Közelmúltban az UNICEF (az ENSZ Nemzetközi Gyermekszervezete) nemzetközi gyermekhetet szervezett és ünnepelt Angliában és speciális figyelmet szenteltek az éhség megszüntetésére. A gyermekhét jelszava igy hangzott: pGYÜTTESEN SOK EZER GYERMEK ELETÉT TUDJUK MEGMENTENI! Mit szólhat egy magyar, vagy amerikai­magyar olvasó a fenti hírekhez? - Azon fáj a fejük a tőkéseknek: a kilépők, a "lay ofP-ra kerülők mit visznek el tőlük a fejük­ben? Mit fognak enni, hol fognak dolgozni, lesz-e mit enniük? - ezzel nem törődnek! Az Egyesült Államokban és Kanadában is másfél évtizede probléma a fiatalok elhelyezkedése, csak úgy mint Angliában. Az oktatás, a továbbképzés szép elképzelés, de ehhez pénz és munkahely kell! Illetve: munkaalkalmat kellene biztosítani! - 17 millió csecsemő- és gyermek elhalálozás. - Csupán egy kicsit a hadi kiadásokat kel­lene lefaragni, akár Angliában is. Itt volt a "Falkland War." Néhány rakétával keveseb­bet kellett volna kilőni és meg lehetett volna máris menteni a "The Times" áltál is elsiratott gyermekek életét. a legnagyobb. Sok furcsa dolgot mesélnek. Mondják például, hogy a morvák hajdanában háború idején holdfénnyel élesítették a pengéket. Fenókő híján a tompa késeket a telihold sugarára merőlegesen állították, és az éji fény - legalábbis úgy vélték - vissza­adta a pengék erejét. A néphiedelem sze­rint pedig, ha valaki göndör hajat szeretne, nem kell mást tennie, mint teliholdas éjsza­kán szabadítani meg magát a régitől, vagyis holdfénynél nyiratkozni. Ezeket az állításo­kat a tudomány egyelőre még nem erősitet- temeg. , , , A világon számos természeti népnél megmaradtak a mezőgazdasági munkák Hold-ritusai. Sok hiedelem még a felvilágo­sult Franciaországban is tovább élt. A jo termes előfeltétele az egyik szerint például a teliholdkor elvégzett vetés, az ízletes és egészséges krumplit pedig öre^- holdkor kell földbe rakni. Hasonló hagyomá­nyok élnek a fávágok és az állattartók között is: a meleget adó tűzifa minősége éppúgy függ a Hold állásától, mint például az újszülött borjúé. Minden okunk megvan hat arra, hogy haragudjunk a Holdra, s ne nehezteljünk társainkra, akik alantas módon, s emberi mivoltukhoz méltatlanul viselkednek, leal- jasodnak, gyilkolnak, dühöngenek, lopnak és hazudnak, hiszen maguk sem tudják, miért teszik, holott csak a sötét égboltra kellene nézniük, ahonnan vészterhes éjsza­kán gúnyosan tekint le a telihold sápadt korongja. Akadnak persze olyanok is, akik fittyet hánynák a hiedelmeknek. Azt mondják: a káposztát végül is a földbe, nem pedig a Holdba kell ültetni, a borjú is evilágra születik, nem csak a holdvilágra, és az ember nepfényben is lehet szerelmes. (h - y) A HOLD VARÁZSA AMERIKAI MAGYAR SZÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom