Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-12-09 / 46. szám
“Hát ahogyan a csodák főnnek” (A 32 oldalas jubileumi szám és a 256 oldalas "This Noble Flame" átlapozása után.) Ami szép, ami haladó, népet segítő, azt az óhaza ezer utón, ezer nehézség leküzdésével - a Verböczi utódok népirtó terrorja, üldözése ellenére - eljuttatta hozzánk. E kifogyhatatlan erőforrásból táplálkozva, már az amerikai polgárháborút megelőzve és azóta egyre nagyobb számban az amerikai magyarság legjobbjai mindig a halaáasi szolgálva bekapcsolódtak az amerikai nép és dolgozók szinte szünet nélkül folyó nagy harcaiba. Erről ad a "This Noble Flame" némi képet angolul is, elsősorban a második, harmadik és a következő amerikai magyar generáció és általában az amerikai nép szamára. A nyolcvan éves amerikai magyar küzdelem lényegét, értelmét, a mun- kásujság létjogosultságát Brandt Vilmos "Hőstett?" cimü cikke fejezte ki, az okt. 14-i jubileumi számban. Ady "Intés az őrzőkhöz" költeményéből idézett két sort: "Oly szomorú embernek lenni S szörnyűek az állat-hős igék" és legátütőbb, az emberiség szempontjából a legfontosabb kérdésben vádiratot rögtönzött a végveszedelem ügynökei ellen. És hány szép írás, felejthetetlen költemény, harcra buzdító okos szó, kép és rajz! Melyik a legszebb, a leg- megkapöbb? Talán Kövi Pál "Anyám kovásza"? Avagy Garai Gábor "Magyarul" cimü verse? "Haza kéne menni" Olexo Endre tollából? Meddő kérdés, mintha valakinek választania lehetne, melyik a szebb: tán a napraforgó virágzásban, amikor végtelen sorokban bugavirágát nyújtogatja a nap fele, vagy a kéknefelejcs, vagy az árvácska, vagy amikor az igénytelen akácfa virágdüsan tetszeleg a kisvárdai Hár- masutnál, a Litke, Ajak, Jéke felé vezető utón? Még a legideálisabb előfeltételek birtokában is figyelemreméltó, komoly és maradandó munka lenne az angol könyv. De az előfeltételek koránt sem voltak ideálisak. A pénz, az idő, a munkaerő hiánya mellett hány lapszámot nézhetett át gondosan a szerkesztő és szerkesztő bizottság. Hiszen legkevesebb tízezer lapszámról beszelünk, beleértve a napilapokat, hetilapokat. És nem számítva az 501 és egynéhány évkönyvet, nem is beszélve a kiadott könyvekről, füzetekről. Mindezek nagyrészét a legsötétebb amerikai reakciós esztendőkben, a McCarthy korszakban mentette át a mozgalom az óhazába (megint a szülőhaza). Az igazi visszhang, a valódi kritika a még élő kortársaktol fog jönni és az újabb generációk tagjaitól Amerikából, Kanadából, Ausztráliából, Európából . és természetesen az óhazából és a Szovjetunióból, nem is beszelve a kelet-európai szocialista országokról és Izraelről. A döntő kérdés: hogyan jut el a "This Noble Flame" ezer és ezer fontos helyre? Mondjuk elsősorban legalább 25 amerikai városi és falusi közkönyvtárba (legalább 5 pél- (folytatas a 6. oldalon) Rákosi Sándor: AMERIKAI Ár« IS Mit AMERICAN HUNGARIAN WORD,INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397 “NEMZET SZÉGYENE” 16 - 20 millió a munkanélküliek száma. A Munkaügyi Minisztérium hivatalos jelentése szerint novemberben 10.8 százalékra emelkedett a munkanélküliek száma. Walter Mondale, volt alelnók, aki jelenleg a Demokrata Párt elnöki tisztségére pályázik, hangoztatta: "Ha figyelembe vesszük azokat, akik kimerítették a munkanélküli biztosításukat és azokat a fiatalokat, akik soha nem jutottak munkához, valamint azokat, akik csak félidőt dolgoznak, akkor a munkanélküliek száma 16-20 millióra tehető." Amikor Tip O'Neill, a képviselőház elnöke meghallotta a hirt, igy kiáltott fel: "Ez a nemzet szégyene." Es azonnal hozzátette: "Nem elég, hogy felemeljük a benzin adóját 5 centtel és az igy szerzett összeget utak, hidak javítására fordítjuk, hogy ezzel 100 - 200 ezer munkaalkalmat teremtsünk. Benyújtok egy javaslatot öt milliárd dollár előirányzására vízmüvek, szennycsatornák építésére, fiatalok és munkanélküliek szakmai kiképzésére. Ez a legkevesebb, amire azonnal szükség van Reagan elnök ezzel szemben kijelentette, hogy minden olyan javaslatot megvétóz, amely szövetségi kormánykiadást igényel. Ezt mondta: "Nagy trágédia, hogy ismét emelkedett a munkanélküliek száma. Ezt csak úgy orvosolhatjuk, hogy fellendítjük a nemzet- gazdaságot és ez már folyamatban van." Robert Gough, a Data Research kutató intézet közgazdásza mondja: "Minden jel arra mutat? hogy a munkanélküliek száma a következő hónapokban 11 - 12 százalékra emelkedik." Albert T. Sommers, a Conference Board (monopolisták szervezete) fő közgazdásza ezt mondja: "A rendelkezésünkre álló adatok szerint a jövő év első néhány hónapjában nem várható jelentős változás a nemzet- gazdaságban; a munkanélküliek száma nem csökken, sőt, minden bizonnyal emelkedni fog." u Szervusz Dzsingisz kán!” E cim alatt közölt cikkben foglalkozik Anthony Lewis, a New York Times külpolitikai szemleirója Reagan elnök nemreg lezajlott 11.000 mérföldes, négy országot felölelő dél- és középamerikai utjával. Reagan célja, ahogy a N.Y.Times dec. 5-i szama fogalmazta, az volt, hogy "hirdesse a demokráciát, a szabad vállalkozási rendszer előnyeit és mozgósítsa az utbaej- tett államok vezetőit a külföldről szított 'agresszió' veszélyeire." A "külföld" alatt Mr. Reagan elsősorban Kubát és Nicaraguát, valamint a Szovjetuniót érti, melyeknek - Reagan elképzelése szerint - nincs fontosabb tennivalójuk, mint hogy izgassák a brazíliai, colombiai, guatemalai es hondurasi parasztokat a lázadásra. Reagan kőrútjának voltak zökkenői. Bogotában, Colombia fővárosában nagy tüntetések voltak az amerikai elnök látogatása ellen, a rendőrségnek és a katonaságnak könnygázzal kellett a tüntetőket szétzavarni. Ugyanott Betancour elnök Reagan szemébe megmondta, hogy ellenzi Kuba és Nicaragua kizárását az amerikai államok közösségéből és ellenzi Reagan kereskedelmi és antikommunista politikáját. Costa Ricában, melynek fővárosában Reagan Guatemala elnökével is akart találkozni, a vendéglátó elnök nem engedte meg, hogy a vereskezü Montt az ország fővárosában jelenjen meg és igy Reagannak az ottani repülőtéren kellett vele találkoznia. Erre a jelenetre célzott Anthony Lewis, amikor cikkének ezt a cimet adta: "Szervusz, Dzsingisz kán." Guatemalában az elmúlt évek folyamán több, mint 30.000 embert mészároltattak le az egymást követő katonai diktatúrák, amelyeknek legújabb képviselője ez a Montt "tábornok", Középamerika "Dzsingisz kán"-ja. Legnagyobb "sikert" Brazíliában aratta elnökünk, ahol sikerült neki egy billió 200 millió dollárt adományozni a csőd szélén álló katonai diktatúrának. A brazíliai katonai diktatúra 1964-ben létesült, amikor a tábornokok CIA segítséggel megdöntötték a demokratikusan megválasztott kormányt, amely igyekezett enyhíteni, sorozatos gazdasági és társadalmi intézkedésekkel, a brazíliai munkásság, parasztság nyomorán. Az évek folyamán ez a junta 250.000 embert vetett börtönbe, megszüntette a kollektiv bértárgyalásokat,eltiltotta a sztrájkokat. Elliott Jane way, a neves közgazdász igy nyilatkozott Reagan brazíliai szerepléséről a CBS televíziós állomáson: "Ez volt a legjobb túra, amit egy billió dollárral lehetett Reagannak vásárolni. Ugyanakkor, amikor az elnök le akarja vágni a munkanélküliek juttatását és az egészségügyi kedvezmények egy részét is a dolgozókkal akarja megfizettetni, hogy spóroljon egy fél billió dollárt, több, mint egy billió dollárt adományoz egy brazíliai diktátornak!" DRÁMA A REPÜLŐTÉREN Mint közöltük lapunk dec. 2-i számában, a varsói repülőtéren kísérlet történt egy MALÉV repülőgép eltérítésére , azaz elrablására. A meghiúsult kísérletről a következő részleteket hozta nyilvánosságra Zsigmond Lajos^ a MALÉV varsói képviseletének vezetője: A repülőgépen a varsói leszálláskor 42 utas AiqJÁin ennyi magyar állampolgár Ifiíé# "N. (folytatás a 8. oldalon) Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXIV. No. 46. Thursday, Dec. 9. 1982.
