Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-10-21 / 39. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct. 21. 1982. BÁLINT IMRE Meggyőződéssel hitte és vallotta, az emberiség legfőbb célja, hogy otthonra leljen ezen a földön, s furcsa ellentmondás­ként, történelemformáló nagy nemzedéké­nek számos képviselőjéhez hasonlóan az otthontalanság jutott osztályrészéül. Az utóbbi években talán már kissé megkesered­ve irta, hogy ha annyi időt tölthetett volna tanulással az egyetem padjaiban, mint amennyit a két világháború arcvonalaiban kellett átélnie, akar hires emberré, tudós professzorrá válhatott volna. S talán azt is fájlalta, hogy a szivéhez legjobban hoz- zánött regénye, az életért, a békességért kiáltó, s ennélfogva napjainkban is rendkí­vüli aktualitást magában hordozó Simon nem juthatott el ismét uj kiadásban az olvasóhoz. Mégis, \megelégedett, sót boldog embernek ismerhettük, akinek életét a szolgálat tette teljessé és tartalmassá. Most búcsúzunk Tőle, örökre és vissza­vonhatatlanul. Mindazok, akik olvasták Írásait-, vagy ismerték személyesen, igy jegyezhetik meg életrajzának két kötelező dátumát: Székesfehérvár, 1892 május 26. Eugene, Oregon, 1982. szeptember 3. Ez a második, általa az életrajzhoz kötelezően hozzátartozónak nevezett dátum azonban egy gazdag életút lezáródását jelenti. Halálával az elkötelezett, az emberiség ügyéért fáradozó művészt gyászoljuk. A regényírót, aki az Alfa, a/Béta és a Gamma, majd a Simon, és a már angolul irt Don't Inhale It cimü müveiben fogalmazta meg újra és újra humanista mondanivalóját, a tiltakozást a háború embertelensége ellen. A drámaírót, aki Magyarok az uj hazában címmel vitte magával - ragadó erővel színpadra nemzedékének a háború mellett másik nagy sorshatározb élményét, a kivándorlást, s vele az emigrációs élet kiszolgáltatottságát. A festőt, aki ecsettel próbálta kifejezni önmagát azokban a rend­kívüli esztendőkben, amikor a szó megfa­gyott körülötte, és elvesztette tiszta jelenté­sét. Halálával az újságírót gyászoljuk, aki hat évtizeddel ezelőtt vált lapunk munkatár­sává. Állandó rovata a Közvetlenül, amely­nek minden egyes darabja a napi események visszhangjaként keletkezett, a szocialista eszmeiségü újságírás maradandó értékeként rejtezik az Új Előre és a Magyar Jövő hasáb­jain, és íróját a publicista Gábor Andorral hozhatja közeli rokonságba. Halálával a közéleti embert gyászoljuk. Azt az embert, aki megélhetést nyújtó napi munkája mellett fáradhatatlanul tevé­kenykedett az emberi haladás gondolatának terjesztése érdekében. Egyik kezdemenye- zóje és titkára volt a huszas évek második felében a Horthy-rendszer ellen szervezett ligának, kivette részét a haladó amerikai írók szervezetének munkájából, majd a harmincas években egyik kezdeményezője és állandó munkása az egységfront gondola­tán alapuló Kulturszövetségnek.Az ameri­kai magyarság körében végzett sokirányú munkájának elismeréseként a Magyar Nép- köztársaság kormánya néhány évvel ezelőtt a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. Halálával az alkotó embert gyászoljuk, akinek szelleme ott él könyvei vagy az újságok porosodó, töredező lapjain, és várja, hogy gondolati gazdagságát az utókor újra és újra felfedezze a maga számára, és akinek teste az enyészeté lett, hogy részt vegyen az anyag órák körforgásában. t t Kovács József “A HERPESZRŐL ” Ne verjük félre a harangot Talán nincs is olyan ember, akinek gyo­morrontáskor vagy valamilyen lázas beteg­ség, influenza kezdetén (avagy sok nőnél a menstruáció idején) ne pattogzott volna fel egy kis részén az ajka, vagy az orra környéke. S ha a viszkető, feszitő érzést okozó hólyagocskákat nem piszkálta, ha­nem bekente esetleg egy kis cink-kenöcs- csel, vagy superseptyl hintőporral, avagy nem "kezelte meg" semmivel sem, a ki­ütések - néhány nap - egy hét múlva, ma­guktól leszáradtak, meggyógyultak. A her­pesz simplex-1. elnevezésű virus időnkénti ilyetén megjelenéséből senki sem csinált nagy ügyet - eddig. (A kiütések túlságosan gyakori kiujulásának megelőzése azonban természetesen nehezebb probléma, és az orvostudomány jóideje foglalkozik megoldá­sával). OSI BETEGSÉG Az utóbbi hónapokban azonban a nagy nyugati képes magazinokban sok és a nagy­közönséget rémisztő interjú, cikk jelent meg a herpeszvirusokkal kapcsolatban. A Time magazin augusztus másodiki száma pánikszerű félelemről ir. Új, pusztító jár­ványról beszélnek, mivelhogy e régi korok­ból ismert fertőzésnek az ajak - kiütésnél kínosabb formája, a genitális herpesz, a nemi szervek környékén megjelenő kiütés napjainkban, főleg az orális szex utján, világszerte rohamosan terjed, s egyelőre nincs hatásos ellenszere. Uj nemibetegség- röl szólnak, amelynek hullama Európát is elérte. Nos, van-e okunk felni? Akár a csóko­lózástól, akár minden uj szexuális kapcso­lattól, amely egy dallasi herpeszkutató szerint manapság például az Egyesült Álla­mokban magában hordja a herpesz-virus fertőzés kockázatát. Komoly figyelmezte- tések-e vajon ezek az orvosi megállapítá­sok a túlságosan szabados szerelem kisik­lásainak következményeire? Vagy a her­pesz-vírusokat illetően szenzációt csinál­nak olyasvalamiből is, ami nem az, hanem inkább hosszú idő óta a tudományos kuta­tás tárgya. Rácz István professzor, az Országos Bor- és Nemikortani Intézete igazgatója, igy nyilatkozott e kérdésről:- A magam részéről nagyon ártalmas­nak tartom azt, amit a nyugati sajtóban a herpeszről összeírtak. Mert az általa kiváltott neurózis sokkal többet árt az embereknek, mint maga a herpeszvirus. Intézeti tapasztalatom alapján én egyálta­lán nem látnám értelmét annak, hogy e herpesz-kérdéssel többet foglalkozzunk, mint más, nem túlzottan jelentős beteg­ség problémájával. Megnyugtatásul elöl­járóban hadd szögezzem le: semmiféle ok nincs arra, hogy félreverjék a harango­kat. A herpesz - rendkívül ritka esetek kivételével - nem egy olyan betegség, a- mely az eletet, a munkaképességet, vagy az egészséget súlyosan károsítaná. A herpesz-virus okozta ősi betegség tüneteit egyébként több, mint kétezer év óta ismerik már; Hipprokratesz is diagnosz­tizálta, említi is egyik müvében. A krónika szerint Tiberiusz császár idejében, a laza erkölcsű Rómában oly sok ember ajkán jelentkeznek a herpesz-hólyagos sebek, hogy az uralkodó törvényben tiltotta a csókolózást. Shakespeare is említi, a Romeo és Júliában a hölgyek ajkan jelentkező hólyagokat. A XVIII. századbeli Francia­országban pedig az altesti tájékon megje­lent kiütés, a genitális herpesz volt any- nyira elterjedt a prostituáltak között, hogy a hölgyek foglalkozási ártalmának nevez­ték. A betegséget tehát évezredek óta ismerték, - ókát nem. MEGJELENÉSI FORMÁK A fertőzés vírusos eredetét, s a herpesz vírusait csak a XX. század negyvenes évei­ben fedeztek fel. A herpesz-család tagjai közül a legismertebbek két nagy, egymás­hoz hasonló tipusu csoport tagjai: a Her­pes Simplex-1 (HSV-1) és "testvére", a HSV-2, amelyek immunológiai szempontból külo- nithetők el egymástól speciális immúnsavó- val. Aszerint, hogy a herpeszvirus az 1-es vagy a 2-es típus elleni imműnsavóra rea­gál-e. (Ez tulajdonképpen azt is jelenti, hogy akiben immunitás van a HSV-l-gyel szemben, abban nincs 'egyúttal' a HSV-2- es fertőzésével szemben is.) A herpeszvi- rusok ezt a két nagy, egymáshoz hasonló típusát csak a hatvanas években sikerült elkülöníteni, és a kiütések fő megjelenési formáit, területét elhatárolni. Miszerint az egyik inkább a száj (orr, szem) körül okoz panaszokat, a másik, a HSV-2-es pedig inkább a nemi szerveken és környékén, az altesti tájékon. (Nagyon ritkán agy velő­gyulladást és virusszepszist is okozhatnak).- De ma mar nem ilyen merev a két tí­pus fo megjelenési területeinek elhatáro­lása. Ugyanis - részben az orális szex ut­ján történő átvitel következtében - a nemi szerveken is jelentkezhet a herpesz-1, és a szájon is okozhat kiütést a herpesz-2 virus.- A herpesz-2-es terjedese tehát nem megnyugtató - vetjük fel -, mert azt nem tartják a kutatók oly ártalmatlannak, mint a herpesz-l-et. Egyes szakértők szerint a herpesz virus 1-es típusa gyakorlatilag soha, a 2-es virustipus néha "genitális car- cinomát indukálhat", vagyis elősegítheti a méhnyakrák kialakulását is.- A higiéniával, a tisztasággal van vala­milyen összefüggésben a kiütések gyakori­sága és helye? - kérdezem a professzor­tól.- Semmi összefüggésben sincs. A kiütést meg csak el sem kenheti saját magán az illető, az ujjával nem viheti át teste egyik részéről a másikra. Ha a szervezet termé­szetes ellenállöképessége, védekező ereje, a helyi vagy az általános immunvédekezés átmenetileg bármi okból - legyen az gyo­morrontás, lázas betegség, menstruáció, erős napozás, bizonyos immunitás-csökken­tő gyógyszerhatás, vagy egyéb - lecsökken, akkor aktivizálódik, szaporodik el, jelenik meg, ujul ki, látható formát ölt az addig szunnyadó virus.- Szerintem a herpeszvirus olyan közön­séges, egyszerű, mindennapi virus, hogy szinte minden egészséges ember átesik valamikor -esetleg már születésekor ­herpeszvirusfertözésen, és igy vírushordozó is élete végéig. De a szervezet természetes védekezöereje "kordában tartja", nem enge­di elszaporodni, a tüneteket kiújulni. Annak, hogy napjainkban valamivel gyakoribbak a tünetteljes, látható herpesz-virusfertö- zések, hogy valamelyest szaporodott a fertőzések száma, annak nagyon sok oka van. Ezek között a túl változatos nemi elet csak az egyik lehetséges tényező. C.M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom