Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-10-14 / 38. szám
14. AMERIKAI MAGYAR SZÓ "Oly szomorú embernek lenni S szörnyűek az állathös igék." Ady Endre öntötte szavakba igy azt a hatást, amelyet az első világháború váltott ki benne. A soviniszta embergyülóletnek ugyanezt a dacos elvetését juttatta kifejezésre a XVII. század nagy francia gondolkozója, Pascal: "Miért ölsz meg engem? - hogyhogy? Hát nem a folyó másik oldalán vagy otthon? Barátom, ha ezen az oldalon laknál, gyilkos lennék és igazságtanságot követnék el, ha most igy megölnélek; de mivel a másik parton tanyázol, vitéz katona vagyok és ez igy helyes." (Pascal, Gondolatok. Budapest 1978.119, old.) A Vietnám elleni agressziónak egyik látványos mozzanata volt Calley hadnagy ügye. A Nobel-dijas magyarszármazásu természettudós, Szentgyörgyi Albert erről a kikerülhetetlen lelkiismereti problémáról igy nyilatkozott egy 1970-ben megjelent írásában: "Nekem azt mondja a lelkiismeretem, hogy helytelen dolog tízezer kilométerre utazni azért, hogy hatalmon tartsuk egy rendörállam antidemokratikus és korrupt kormányát. Nyilván, ha mint fiatalembert engem is Vietnámba küldenének, csupán önvédelemből nekem is ölni kellene. De ha nem kellene odamennem, nem volna okom erre az önvédelemre. Ilyenformán, ha valóban huszesztendös volnék és behívnának, hallgatnék lelkiismeretemre és bizonyára kettészakítanám a behívó cédulámat. Valószínűleg börtönbe küldenének, lehet, hogy öt év kényszermunkára. A bíróság, amely börtö'nbe küld azért, mert nem akartam ölni, elvileg ugyanaz lenne, amelyik el fogja ítélni Calleyt, amiért engedelmeskedett annak a parancsnak, hogy öljön. Az egész helyzet példázza, mekkora mocsokba és zűrzavarba kerültünk." (Szentgyörgyi Albert, Az élő állapot, Válogatott írások, Kriterion könyvkiadó, Budapest 1973,164. old.) Az óriás Pascal, az óriás Ady, az óriás Szentgyörgyi mellett vessünk egy futó pillantást a hatalmasságra is, aki, mint elnök, mindjárt beiktatása után azt találta mondani Vietnámból hazatért obsitosoknak: "Ti nem vesztettétek el a háborút, titeket csak megfosztottak a győzelem lehetőségétől." Itt bizony az elkárhozás terhe mellett állást kell foglalni. (Legjobb tudomásom szerint a veterán Calley hadnagy közben már maga is állást foglalt azon kormány- politika ellen, amely a My Lay vérengzéshez vezetett.) A kényszert, amely lelkiismereti döntésre késztet, meg mielőtt nem késő, Hitler hatalomra jutásának egyik ' kimagasló amerikai újságíró krónikása, William L. Shirer igy fogalmazta meg (annál is látnokibb módon, mivel még jóval a jelen adminisztráció hivatalba lépése előtt): "We may well be the first people to go Fascist by the democratic vote," (Meglehet, mi leszünk az első nép, amely demokratikus választások utján megy bele a fasizmusba.) (Los Angeles Times 1970.március 13) Visszakanyarodva Adyra: hogy mily szomorú embernek lenni, hogy mily szörnyűek az "állathös igék", valamint hogy mily ijesztő közelségben tántorgunk a szakadék szélén, azt hadd illusztráljam a Kent State College előtt 1970. májusában történtekkel, amelyben négy amerikai fiatalt lőttek agyon "a rend őrei". Egy anya meghökkentő elembertelenedésének vagyunk tanúi ebben az interjú töredékben. "Professzor: Ha valakinek hosszú haja van, az már feljogosít arra, hogyy lepuffant- sák? Anya: Igen... f Professzor: Megengedné, hogy egyik fiat agyonlöjjék csak azért, mert mezítláb járt? Anya: Igen. Professzor: Honnan veszi az ilyen gondolatokat? Anya: Tanító vagyok a helybeli iskolában. Professzor: Úgy érti, hogy ilyen dolgokra tanítja a diákjait? Anya: Igen. Az igazságra tanítom őket. Hogy a lustákat, koszosokat, akiket az utcán látunk tétlenül ögyelegni, hogy azokat mind agyon kellene lőni." (James A.Michener, Kent State: What happened and why, Greenwich, Conn. Random House, 1971, 409.old.) Nem tudom - nem is nagyon hiszem -> hogy a fasizmus az idézett magasrangu és alacsonyrangu hírnökeit idejeben észre lehet-e téríteni, de éberségre van szükség, nehogy a kórság terjedjen. Brandt Vilmos (A szerkesztő megjegyzése: E cikk még a beiruti vérfürdő előtt íródott.) Hős lettem Amerikában? Katona csak Magyarországon voltam az első világháborúban. 1916-ban amikor 18 éves voltam, kezdték sorozni a 18 éveseket. így május 30-án kerültem a 7. honvéd tüzérséghez. Négy urat szolgáltam végig: Ferenc Józsefet, Károly királyt, Károlyi Mihályt és Kun Bélát. De nem kaptam hősi kitüntetést, pedig ott voltam az ison- zói támadásnál, amely eredményes volt. Az 1918-as júliusi offenzivában én is átkerültem a Piavén a Montelo hegyre és csak a véletlen folytán nem jutottam a 100.000- es magyar veszteséglistára, amiről az újságok írtak. Itt mentettem meg 4 súlyosan megsebesült katonát, akiket pontonokon visszahoztak a mi oldalunkra és egv elhagyott erdős helyen hagytak. Egy másik csónakon visszakerültem és hallottam segélykiáltásukat. Annak ellenére, hogy a terület tűz alatt volt, odamentem és egyenként, a hátamon vittem őket másfél kilométert, felraktam őket egy kocsira, hogy a segélyhelyre juthassanak. Egy hónapi szabadságomat három nappal Önkéntesen meghosszabbítottam és nem jutottam olasz fogságba, de mint Károlyikatona önként dolgoztam Salgótarjánban a szénbányák mentésében. Kun Béla rendszerét minden fronton szolgáltam, Tokajnál 19 áprilisában, júniusában a cseh fronton és augusztusban Szolnoknál a román frontot élve megúsztam és a végén Szolnoktól gyalog mentem Pestre, hogy ne essek fogságba; akkor érkeztem oda, amikor a románok. Csak Amerikában lettem hős, mert annak nevezett egy idősebb házaspár. Magyarországról nem azért jöttem el, mert nem szerettem szülőhazámat, vagy Thursday, Oct. 14. 1982. hogy itt hőssé váljak. Az ok a Horthy terrorrendszer volt, amely sok tízezer embert megölt, a Dunaba fullasztott. Nekem is kijutott az ütésekből, pofozásokból. A Horthy-gyilkosok Szegedről Siófokra vándorolták a Tolna-megyei Lengyelfalun át és ezek letartóztatták a direktóriumi tagokat és másokat. Ahol zsidókat találtak, azokat is. Ezekután ez a népellenes rendszer azt akarta, hogy mint katonaköteles, két évet szolgáljak, amit én megtagadtam es 1921. májusában sikerült kijönni az országból és Amerikába kerültem Newark, N.J.-be, olyan valakihez, aki nem értett egyet a mi nézeteinkkel, de mégis neki köszönhettem hogy kapcsolatba kerültem a magyar és amerikai munkásmozgalommal (Kun László). HOGYAN LETTEM HŐS? Évekkel ezelőtt családommal autóval mentem Californiába a 66-os országúton. Az arizonai sivatagban 120 F melegben utazni, nem hütött autóban 200 kilométert megállás nélkül, nem volt kellemes. Sehol árnyas hely, de messziről lehetett látni egy zöldellö sávot, amely jelezte a Colora- dó folyó partját. Már nem voltunk messze onnan, aminek nagyon megörültünk, mert ott akartuk lehűteni magunkat a fák alatt. De közben egy magaslathoz értünk, amely a Colorádó-hidfőhöz vezetett. Ott integetett egy ember egy trailer mellett, fehér zsebkendővel, hogy álljunk meg. Lelassítottam és megkérdeztem, mi a baj? Az idős ember alig tudott beszélni a kimerültségtől. Magyarázta, hogy autója nem tudja huzni a pótkocsit és nem segitenék-e nekik? Hátra mentem, hogy egyenesen mögéjük álljak és próbáltam megközelíteni a kocsit, de mielőtt még egészen odaértem volna, a kocsi elindult, bár én meg sem érintettem. Fent a dombtetőn megállt, én is mellette. Kijött a kocsiból és feleségevei együtt sírva köszönték és csókoltak, öleltek, hogy megmentettem az életüket, mert már egy órája próbáltak megállítani autókat, tálán 40 is elment mellettük, de egy sem állt meg. Mar majdnem feladták a reményt abban a nagy hőségben! Ilyen hős lettem.és vagyok én. Jéhn Ferenc ,*0*0*0*0*0*0*0*0*0*-0*-0*0*°*°*0*0*0*0*0*0*0*0*0*0*0*0*0*0*0» S0BEL OVERSEAS C0RP. IKKA ORSZÁGOS FÓÜGYHÖKSÉG 210 East 86th Street NEW YORK, N.Y. 10028 TEL: (212) 535-6490 Vámmentes küldemények Műszaki cikkek — Kocsik — Csemege csomag — Televíziók — Tűzhelyek — Gáztűzhely — Háztartási gépek stb. r r ismét kaphatók az IKKANAL Pénzküldes UTAZÁSI IRODA FORDULJON IRODÁNKHOZ Hőstett ?
