Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-10-07 / 37. szám
8. Thursday, Oct. 7. 1982. JŐ VEDELEK-EKELKEDÉS KHY1B0RSZÚ0H BUDAPEST: A jövedelmi viszonyok köt évtizedes alakulását néhány számmal jel- lemzem. 1962-ben a lakosság 55 százaléka élt egy főre eső 800 forint jövedelmi szint alatt. Ebből az 5 és fél millió emberből 2,1 millió 400 és 600 forint közötti, egymillió pedig 400 forint alatti, a létminimum körüli összegből. A középmezőny - az egy főre eső 1000-1400 forint jövedelemből élők - a lakosság 20 százaléka körül alakult. Magyarország akkor olyan ország volt, amelynek teljesítőképessége ilyen életszínvonalat tett lehetővé. Akadt akkor is olyan javaslat, hogy meg kell változtatni az elosztási viszonyokat. A részletes vizsgálat azt mutatta, hogy a sor másik végén, az akkor magasnak számitó, egy főre eső 2500 forint feletti jövedelmi sávban - ahonnan valami elvehető lett volna - a lakosság 0,5 százaléka, 50 ezer ember volt. Ez a kép 1977-re a következőképpen alakult: ha a fogyasztói árváltozások hatását is figyelembe vesszük, az egy főre jutó 1000 forint alatti jövedelmi kategóriába a lakosságnak mar csak 3,4 százaléka tartozott. Arányuk azóta tovább csökkent. Ugyanakkor 1977-ben a lakosság felének volt egy főre havi 2200 forint feletti jövedelme, mig 1962-ben még csak 3,5 százalékának. A hetvenes évek végén a 2200-3200 forint fölötti, magas kategóriába a munkáscsaládok 11,6 százaléka, a parasztcsaládok 17, az értelmiségi családok 28 százaléka tartozott. Ez a két adatsor jelzi, hogy itt nagyon nagy változás történt. Indokolt átgondolni, hogy mitől. Nem pusztán a jobb szociálpolitika, hanem a szocializmust építő osztálypolitika hatására. Annak a politikának hatására, amely a termelőerők fejlesztésének programját állította a társadalom elé, s a társadalom e programot meg is valósította. Ennek meghatározó lépései voltak - amelyek egyben a területi aránytalanságok gyors mérséklését is magukkal hozták - a termelőszövetkezetek fejlődése és a vidék iparosítása. Együttes hatásukra a falusi Magyarország felemelkedett. Ismétlem: nem valami más elosztás által, hanem azzalj hogy munkájának produktuma, tudása nőtt meg. S az igy keletkező források adtak arra lehetőséget, hogy a szociálpolitikai jellegű jövedelemrész a munkajövedelmeknél gyorsabban, 3,8-szeresére emelkedjék. Sz SZÁZÉVES A KNER-NYOMDA- Arany van bennük! Mi más is lehetne9 - mormolta a kocsis, amikor a nádfedeles gyomai parasztházba segítette a behemot, súlyos ládákat. A ház uj lakója, egy furcsa nevű fiatalember aztán kipakolta kincseit: ólombetűket, rozzant tégelysajtót, s a falusi nép nagy döbbenetére könyveket kezdett csinálni. Mindez 1882-ben történt. Az ügyes kezű Kner Izidor kezdetben községi nyomtatványokat készített. 6 állította elő az 1902-es közigazgatási reform megnövekedett bürokratikus szabvány- papírjainak nagy részét is. A gyors fejlődésnek indult műhely a század első évtizedében uj épületbe költözött és száz munkást foglalkoztatott. Kner nemcsak a legjobb nyomdászokat gyűjtötte össze, művészeket is keresett, s előfutára lett a honi alkalmazott grafikának. Fia, Imre már sihederként művészeti vezetője lett a nyomdának, s a magyar könyvművészet hagyományainak feltámasztásán fáradozott. A Kner névhez fűződik( a magyar tipogra- " fiai reform is. Az európai hirú könyvm'ú- hely a második világháborúban hatalmas veszteségeket szenvedett: Kner Imre és testvére az üldöztetés áldozata lett. A nyomda csak az ötvenes évek vége felé - találta meg ismét helyét a szép magyar könyv műhelyei sorában. A jelenleg 200 szakembert foglalkoztató gyomai műhely a hires nyomdászdinasztia munkájának méltó folytatója. A Kner Nyomda százesztendős históriája jelentős fejezete művelődés-történetünknek. A centenáriumi emlékülést a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezték meg. Az évfordulóra a Posta emlékbélyeget bocsátott ki. Szeptember 25-én Gyomán felavatták Kner Izidor emlékkövét - Kiss Nagy András szobrász- művész alkotását - és megnyitották az újjáépített Kner Nyomdaipari Múzeumot. A centenáriumra Gyomán felállított emlékoszlop domborművel és táblái. A SZÉKELYFÖLD LEIRASA Orbán Balázs A Székelyföld leírása című egyedülálló földrajzi monográfiája, amelynek hat kötete 1868-1873 között jelent meg, már csak könyvtárakban olvasható - antikváriusi forgalomban is fellelhetetlen. Nemzeti becsű ritkaságaink kiadója, a Magyar Helikon ezért jelenteti meg a tudományos és élvezetes földrajzi leírást a karácsonyi könyvpiacra. A hasonmás kiadást hat helyett két kötetben vehetjük majd kézbe. Az Ali pasa-dzsámi—a mai belvárosi plébániatemplom - helyreállítása megkezdődött Szigetvaron. Ez az ország egyik legértékesebb törökkori epiteszeti emléke, restaurálása után vetélkedni fog a hires pécsi Gazi Kaszim pasa nagy dzsámijával. Kupolájában felújítják a hazai barokk falfestészet kiemelkedő alkotását, Dorfmeister István hatalmas freskóját, amely a várvé- dó’ Zrínyi Miklós megdicsőülését ábrázolja. Megnyílt a Platán Szálló Pápán Tizenkét év után ismét van szállodája Pápának. Felújították, korszerűsítettek az egykori Esterházy-várkastély istálló-lovardájának épületét. A Veszprém megyei Vendéglátóipari Vállalat hangulatos, patinás szállodájában - amely a Platán nevet viseli - 24 szobát alakítottak ki; ezekben 56 vendéget tudnak elhelyezni. A Platán Szállóval tovább gyarapodott Pápán az ősi múltra emlékeztető, de a mai kor követelményeit maradéktalanul kielégítő épületek száma. ANY AN YELVVÉDO KLUB Az anyanyelvűnktől idegen jelenségek elleni küzdelem összefogására anyanyelv- vedő klubot hozott létre a Hazafias Népfront budapesti bizottsága. Az uj közösség, amely vezetőjéül Bánffy György színművészt választotta meg, a szép magyar beszed ápolását, az idegen szavak indokolatlan elterjedésének megakadályozását, a hivatali nyelv megtisztítását tűzte ki célul. A klub a budapesti bizottság székházában kiállítást rendezett Anyanyelvűnk védelmében címmel. A tárlaton a magyar irodalom és szellemi élet nagyjainak a nyelvvel foglalkozó müveiből merített idézetek, gondolatsorok kaptak helyet. Látható többek között Baróti Szabó Dávid 1790-ben Bécsben megjelent védelmez- tetett magyar nyelv és Verseghy Ferenc 1805-os, pesti, A tiszta magyarság, avagy a csinos magyar beszédre és helyes Írásra vezérlő értekezés című munkája is. A kiállításhoz kapcsolódva Lörincze Lajos tartott előadást. PAPRIKAFÜZÉREK Nemcsak Kalocsán,] hanem a népi hagyományairól; zöldségtermesztéséről ismert Heves megyei Boldog község- j ben is régóta foglalkoz- j nak a fűszerpaprika tér-] mesztésével. Beerett a j termés, válogatják az egészséges, piros, hegyes paprikákat a por-: tákon a felfűzött száradó fűszernövény díszíti a falusi házak tor nácait. TERJESSZE LAPUNKAT AMERIKAI MAGYAR SZÓ
