Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)
1982-07-08 / 27. szám
Kálnoky László: 1. Bárcsak a költők szavának titkos hatalma volna, megakadályozni a Rontást, elüldözni a lesben álló árnyékokat a csak homályosan ide látszó távoli partokról, levegőből vagy viz alól, megállítani a mérget hömpölyögtető hullámokat, életre segíteni a fuldokló halakat, tejet, húst és kenyeret adni a felpuffadt hasú, kóróvá száradt lábú, karú, fekete bőrű gyermekeknek, kitépni az átok fáját tápláló gyökeret a szurokfekete temetőföldből, ózonnal telíteni a koszénbúzt és benzingőzt árasztó levegőt, megtisztítani az eltömődött légzőhólyagokat, meggyógyítani a gyulladt nyálkahártyákat a ziháló tüdőkben, eltávolítani a szakadatlan szorongást a szivekből, látni a mosolygó öregeket, fecsegve hadonászó unokájukkal térdükön, a ház előtt, 1 mely nem fenyegeti omlással őket, nem szakad rájuk egy napon,tűzeső közepette. Kar, hogy a legerősebb szónak sincsen ilyen hatalma, hogy kívánságaink valami ismeretlen messzeségbe szállnak a közönyös szelekkel, hogy nem bizhatunk korlátlanul a sötét köpenyben közeledő, arcukat eltakaró ezredvégi évtizedekben. II. Ne mondjuk öregen se, hogy nincsen vesztenivalónk, hisz ez annyit jelentene: utánunk az özönvíz, fütyúlúnk rá, mi lesz, ha mi mar nem leszünk. Ami engem illet, szívesen beletörődnek a halálba mert már eleget eltem. Igen, beletörődnék, ha feltámadhatnék minden száz evben egyszer, egyetlen napra, es belephetnek lathatatlanul egy könyvtár ajtaján, s megtudhatnám, mi történt a földön, amióta nem Vagyok lakója mar, ha megtudhatnám, sokra vitte-e azóta emberi fajtánk, vagy kipusztitotta egy szálig ónmagat. Igaz, az utóbbi, szomorú esetben könyvtár se volna, újságok és könyvek se benne, s csak a puszta hiányt láthatnám, de a részletek, az okok és okozatok ismeretlenek maradnának. Kielégúletlen’ul kellene újabb száz évi álomra hajtani fejemet, és azontúl feltámadni se vágynék, hisz élet nélkül nem történne semmi megtudni érdemes a földgolyón, amire kiváncsi lehet egy halott is, amiért láthatatlanul belép egy könyvtár ajtaján, amiért nem tud örök álomban nyugton maradni, akármilyen mely is a siija, akármilyen sötét az éjszakája. AMERIKAI Arv25«Mt r A LIBANONI HELYZET Hét rabbi, több tucat egyetemi tanar, iró es más közéleti személyiség aláirasaval felhívás jelent meg a N.Y, Times-ban (julius 4.),amelyben sürgetik az amerikai zsidóságot, szólaljon fel Izrael háborús politikája ellen, amelyről tudvalevő, hogy “téves, és ellentétben all az eredeti cionista elképzeléssel.” A felhívás a ‘Béke Most” nevű izraeli mozgalom amerikai baratai neveben jelent megA felhívással csaknem egyidejűleg a “Béke Most” mozgalom izraeli hívei hatalmas tömegtüntetést rendeztek “Izrael Királya” térén, Tel-Avivban. A tüntetésben több, mint 100.000-es tömeg vett részt. Ez volt eddig a legnagyobb demonstráció a négy hettel ezelőtt megindult libanoni invázió es az azzal kapcsolatos nagyméretű polgári vérontás ellen. Ha meg akarjuk erteni a tüntetés jelentőségét, figyelembe kell venni, hogy ez egy három millió lakosú országban történt és igy 100.000 ember részvétele a tüntetésen azt jelenti hogy a lakosságnak több, mint három százaléka vett reszt azon. Ilyen méretű megmozdulás az Egyesült Államokban hat millió ember részvételét jelentené. Ezzel egyidóben, amikor az amerikai zsidó nagy- üzletemberek többsége meg ma is izraelellenesnek és antiszemitának jellemez minden Begin-ellenes kritikát, Nahum Goldman, a World Jewish Congress elnöke úgy nyilatkozott, hogy Izrael és az arab világ közti viszony rendezése megköveteli, hogy Izrael ismerje el a PLO-t, mint a palesztinai nép hivatalos képviselőjét és a palesztinai nép törekvését az önállóságra, valamint a PLO ismerje el Izrael lét- jogosultságát. Goldman elnök e nagy jelentőségű nyilatkozatát támogatja Philip M. Klutznick, az USA volt kereskedelmi minisztere és Pierre Mendes-France, Franciaország volt elnöke. Az utolsó két nap az izraeli hadsereg körülvette es elzárta Beirut nyugati részét, megakadályozta, hogy bárki is eleimet vagy vizet vigyen be oda E lépéssel próbálja a Begin kormány kényszeríteni az ott levő 6.000 palesztinai harcost az izraeli ultimatum elfogadására. Az izraeli hadsereg e lépése veszélyezteti Beirut nyugati körzetében lévő 500.000 libanoni lakost is. A legújabb hírek szerint uj “fegyverszünet” lépett életbe, amely — ha tart — alkalmat ad az egyre jobban elmérgesedő helyzet politikai megoldására. A Begin-kormány azonban ragaszkodik ahhoz, hogy minden palesztinai hagyja el Libanon területet. Az izraeli hadsereg és a keresztények reakciós fegyvereseinek közös akciója kiváltotta Libanon muszlim lakosainak ellenszenvét, ami még bonyolultabbá teszi a mar amugyis zilált helyzetet. ADOUSZÁIIITÁS ? Julius 1-en lépett életbe Reagan elnök 10 százalékos adócsökkentésének második szakasza. A munkások milliói izgatottan várjak az eredményt. A tény az, hogy ez az “adóengedmenv” semmivel sem emeli az átlag keresetű munkás életszínvonalat. A heti 310 dollárt kereső részére, akinek négv hozzátartozója van, az engedmény $ 1.64 heti többletet jelent. Igen ám, de ezzel egyidóben többet kell fizetnie a társadalombiztosítási adó fejeben, ami teljesen megsemmisíti a nagy hűhóval bejelentett szövetségi adóengedmenyt. A szövetségi kormány lényegesen csökkentette a társadalmi juttatásokat, mint pld. az iskolásgyermekek étkezését, a nyugdíjasoknak nyújtott szolgalatokat. Megvonta a nagy városoktól az eddig nyújtott támogatást, ami szükségessé tette a városi adó emelését. Mindez azt bizonyítja, hogy olvan adótörvényre van szükség, amely lényeges megtakarítást jelent a dolgozóknak,és adóemelés a monopóliumok és a dúsgazdagok részére. A reaganizmus inflációt, munkanélküliségét, a nyomorban lévők számának hallatlan emelkedését eredményezte. Egyes közgazdászok arra számítanak, hogy a 10 %-os szövetségi adóleszállitást követően a kereslet fellendíti a nemzetgazdaságot a jelenlegi pangásból. Ez azonban hiű ábránd. A novemberi választások alkalmával olyan jelöltekre szavazzunk, akiknek megválasztása alapjában megváltoztatja az ország gazdasági es politikai légkörét. LOS ANGELES. Cal. Edmund G. Brown, kormányzó a National Education Association (tanítok) konvencióján megjelent 7000 delegátus előtt beszédet mondott, melyben élesen elítélte a Reagan kormány fegyverkezési hajszáját. Követelte a hadikiadások jelentős csökkentését és a közoktatás hathatósabb támogatását. £ BUENOS AIRES. Az argentínai gazdasági miniszter szükségintézkedéseket rendelt el. Lezáiják a bankokat, leértékelik a pénzegységet, korlátozzak a kölcsönkamatot, csökkentik a behozatalt. így probal- L jak az ország nemzetgazdaságának csődjét elodázni. LONDON. A mozdonyvezetők és fűtők ismét sztrájkba leptek, megbénítva a vasúti forgalmat. Arthur Scargill, a bányászok szakszervezetének elnöke követelte, hogy a bányászok egyenlő fizetést kapjanak a parlamenti képviselőkkel és orvosokkal. A bányászok hajlandók sztrájkkal támogatni követelésüket. ^ MEXICO CITY. Miguel de la Madrid Hurtadot választották be az elnöki tisztségbe. Dec. 1-en veszi at hivatalát. Az uj elnök az Institutional Revolutionary Párt jelöltje volt. E párt jelöltje nyert el minden elnökválasztást 1929, óta • Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. Í879. at the P.O. of N.V. N.Y. Vol. XXXVI. No. 27. Thursday, July 8 1982. _______________________________________________ AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003, T«l: 254-0397 OLVASÓINK FIGYELMÉBE! A nyári szabadságok alatt lapunk három héten át nem jelenik meg: julius 29, augusztus 5 es augusztus 12-en
