Amerikai Magyar Szó, 1982. július-december (36. évfolyam, 26-49. szám)

1982-07-08 / 27. szám

AMERIKAI MAGYAR SZO Thursday, July 8. 1982. árvíz Ezen a címen ír Ali B. munkás társnőnk egy igen tetszetős cikkecskét lapunk junius 10-i számában. Elejétől az utolsó szaváig boldogan olvastam és azután még egyszer vagy kétszer elolvastam. Mint* ha a szivemet,lelkemet vizsgálta volna Ali, mielőtt tollat es papirt fogott es úgy irta le, ahogyan én szerettem volna mondani. Igen! Buszke vagyok én is, mint Ali arra, amit a mi népünk ott távol a Dunamedencében tett a múlt szazad utolsó negyedében zabolátlan vizeink megrendszabalyozásaval, gátakba szorításával. Azt kellene tenni itt is, a mi uj hazánkban a vizekkel. És még valami mást is! Nem szégyen a gyengébbtől, a kisebbtől tanulni. El kellene küldeni vagy egy fel tucat szakembert azzal a paranccsal, hogy hagyjanak itthon az USA- ban mindent, amit előítéletnek lehet nevezni. Men­jenek, nézzék meg,úgy körülbelül száz éve mit tett a koldus-Magyarország. De ne elégedjenek meg a ré­giek tanulmányozásával. Magyarország területéhez, vizeinek hosszával es szűk gazdasági alapjainak figye­lembe vetele vei, óriási az, ami úgy 1950 óta ott tör­tént! A tervgazdálkodás óta folyószabályozások történték óriási méretekben. Vízierőművek a Dunán es a Tiszán, Öntözőmüvek, zsiliprendszerek kelet­keztek az ország és a nép, igen, A NÉP JAVÁRA. És ha már ott vannak,tudakolják meg a legújabb terveket. Talán már épül is az óriási gátépitkezés, mellyel felduzzasztják a Duna vizét országhatártól, le egészen a visegrádi Dunakanyarig. Ott a felduz­zasztott folyóvizet felemelik éjszaka a hegyre, az az orakban jól nélkülözhető elektromos árammal. Nap­pal meg majd lezuditják az áramgenerátorokra, hogy a nappali nagy áram-igénybevételhez hozzá­segítsenek. Az Aldunán (a Vaskapunál) az ottani szocialista országok tettek csodákat a Dunával. Most a csehek es a magyarok mutatják az utat. Menjenek a szakemberek és nézzék meg a komp­lex megoldásokat. Vizgázdalkodás, halgazdálkodás, aramgazdálkodas, arvizszabályozas, országos méretű ontozoberendezés és meg sok más az, amit láthat­nak es bizony csodálhatnak még majd. De ha visznek magukkal legalább egy tűzoltás­ban tájékozódott embert,az Ali áltál nem említett másik USA probléma megoldásához is kaphatnak egy.két jó tanácsot. Se^erdőtűz, se épülettúz nem volna itt Kaliforniában annyiba az óhaza megelőző- tüzrendeszetét tanulmányoznak és levonnak a kel­lő következtetéseket. Persze a legeslegelsö teendő az volna, hogy leg­alább ideiglenesen letegyünk mi, amerikaiak a nagy előítéletünkről. Mert t.i. ebben a tökéletesnek hirdetett szabad verseny rendszerben van ám egy és más, mely bi­zony nagyon is alulmarad az óhazai szocialista ered­ményekhez hasonlítva. Ali B-nek, aki szive mélyén egy tűzeslelkü költő is, köszönöm mégegyszer uj hazánk érdekében leirt szcp ffondolätäit. _ f i sí , _ . _ Lázár Gyula, Los Angeles BIENFAIT Sask. Itt küldök 40 dollárt adomány­ként a lapra, mert nem szeretnem, ha megszűnne, mert csak ebből tudjuk az igazat, a radio, a tévé csak agymosás. Berekáli John FRIEDMAN MARGIT ES K0CS ISTVÁN A SIKERÉRT Friedman Margit és Kócs István. lapbizottságunk két értékes tagja, amellett, hogy mindent megtesz­nek lapunk támogatása érdekében, minden héten önkéntes munkára jönnek kiadóhivatalunkba. Kocs munkastárs ezenkívül végzi a lap new yorki szten- dekre való elhelyezését is. Élénk figyelemmel kiséri a lap anyagi helyzetének alakulását. Mindkettőjüket aggasztja, hogy lapfenntartási akciónk nem végződött 100 százalékos sikerrel. Különösen faj nekik, hogy egyes államok messze elmaradtak a vezető New York, Michigan, Califor­nia es Florida mögött. “Connecticut még 100 dollárt sem küldött be” — csóválta fejét bánatosan Kócs munkástárs. “És Pennsylvánia még 200 dollárt sem ért el” — tette hozza aggodalommal Friedman munkástárs- nö, nem beszélve arról, hogy Illinois sem érte el a $ 500.-t és Ohio az 1.000 dollárt. Tenni kell valamit! I Es tettek is. A múlt szerdán, amikor befejezték napi áldozatos munkájukat, Kocs inunk as tars a zse­bébe nyúlt és 50 dollárt adott át ügyvezetőnknek. Friedman Margit pedig szintén 50 dollárról állított ki csekket. “Szépítsek meg ezekkel az adományokkal egy kicsit a Connecticut, Pennsylvania, Ohio és Hlinois-i kimutatást” — mondták. Tudjuk hogy lapunk barátai a fenti államokban megtettek minden tőlük telhetőt, de azt is tudjuk, hogy nehéz idők járnak a szegény emberekre. Már pedig lapunk olvasói ezekből tevődnek össze. De talán lehetnek még, akik valamilyen okból eddig nem járultak hozzá jubileumi lapfenntartási, szedögepvásárlási kampányunk sikeréhez. Ha csak egyetlen kedves olvasónkat fogja tettre késztetni Friedman Margit és Kócs István, akkor nem volt kezdeményezésük hiábavaló. A kampány véglegesen julius 15-én zárul. Szépít­se meg minden állam magyarsága addigra kerülete teljesitményet • Sokáig lesz, amig meg egy jubileumi kampányt fogunk hirdetni! Az Országos Lapbizottság TERJED A KÁBÍTÓSZEREK HASZNÁLATA Mit mondana a kedves olvasó, ha azt állítanánk, hogy New York város minden 40 lakójából egy va­lamilyen kábítószer rabja? Nos, nem mi mondjuk ezt, hanem Joseph A. Califano volt népjóléti mi­niszter, aki két éven át kutatást végzett Carey, New York állami kormányzó megbízásából a kábítósze­rek és alkoholizmus káros hatásáról, Kutatása eredményeként jelentest nyújtott be, melyben hangsúlyozza, hogy a kábítószer és az al­kohol okozta betegségek harmadik helyen állnak az országban, mindjárt a szív- és rákbetegség után. Califano a szövetségi kormányt okolja a kábito- szerek elterjedéséért, mert nem tettek kellő lépése­ket azok becsempészésenek megakadályozására. A jelentés szerint New York városában nem ke­vesebb, mint 177.500 olyan egyen van, aki rabja a kábítószereknek. Mit jelent ez az egyetlen szám a bűnözés térén? A Califano. bizottság megvizsgálta a bebörtónzóttek hátterét. Azok, akik nem a kábítószerek rabjai, évente 2.3 betörést, rablást követtek el. Azok vi­szont, akik kábítószerek rabjai, átlagban 33.6 bűn­cselekményt követtek el. A statisztika mutatja, hogy Baltimoreban pld. 243 kábítószert használó egyén 500.000 bűncselek­ményt követett el az utolsó 11 esztendőben. 13 millió lakos szenved alkoholizmusban a jelentés szerint. A legelrettentőbb kábítószer a heroin. Califano egy rendőr kíséretében elment a Harlembe, ahol látott egy embert, aki már nem tudott heroint fecskendezni a karjaba es igy a lábaba fecskendezte azt. Lába és ujjai egybeforrtak és úgy nézett ki, mint egy elefánt patája. A látványra Califano igy kiáltott fel: “Az Isten neveben, hogyan lehetséges az, hogy ebben a leggazdagabb országban megengedjük, hogy valaki ilyen helyzetbe kerüljön.” 40%-os bér levágás...vagy... A Morrell & Co. az ország egyik legnagyobb ' húsfeldolgozó vállalata, mely számos üzemmel ren- | delkezik országszerte. A cég a United Brands & Co. leányvállalata, amely viszont az ország legnagyobb élelmiszerhálózata. A Morrell cég üzemeinek dolgozoi a kollektív szerződés lejárta után megtudták a vállalat alelnöké- töl, Lee Bishop-tól, hogy 40%-os bércsökkentést terveznek. Ha a munkások ezt visszautasítják, lezár­ják az üzemeket. A munkásokat a United Food Workers Union képviseli, mely uj szerződést kötött az Armour & Co. val, mely befagyasztotta a munkások bérét es nem tartalmaz olyan szakaszt, amely megvédené a reálbéreket az inflációs áremelkedésekkel szemben. Ezt a szerződést elfogadták az ország többi husfel- dolgozó vállalatai (a Morrellt kivéve),melyek negy­ven ezer munkást foglalkoztatnak. A Morrell vallalat üzemei) Sioux Falls, S.D.; Ar­kansas City, Kan., Memphis, Term., Esther ville^Iowa és El Paso1Tex-ban vannak és 5.000 munkást alkal­maznak. PEKING. A kormány népszámlálást rendelt el. Jú­lius 15-re várjak az eredményt. Ot millióan vesznek részt a népszámlálás lebonyolításában, mely 110 millió dollár kiadással jár. Komputereket vesznek igénybe a népszámlálök. AMERIKAI 7 MAGYAR SZO USPS 023-980 ISSN 0194-7990 > Publish*d weekly, exc. last week in July and 1st 2 weeks in August by Hungarian Word,Ine. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of «arch 21.1879, at the P.O. of New York, N.V.^ t Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság El&fizetési^rak az Egyesült Államokban -egy évre $18.- félévre $10- • Kariadéban« minden más külföldi országban egy évre $ 20.- félévre $ 12­Postmaster Send address changes to; Hungarian Word, I ne. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003,

Next

/
Oldalképek
Tartalom