Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-02-25 / 8. szám

Thursday, Feb 25. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Világrendszerek harca Ivóvízhiány fenyeget Európában Szamos európai ország az ezredfordulóig ivóviz- hiannyal kerül szembe — állítja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának most közzétett tanulmánya. Máris kevés az edesviz Ciprus Malta, Lengyelország, Ukrajna es Romania területen, az évszazad végéig pedig Bulgária, Görögország, Magyarország, Lu­xemburg és Törökország is a vízhiányban szenvedő országok köze kerölhetnek — állítja a ielentés. • Óriáshitel Kínának Japán 300 milliárd jen (1.36 milliárd dollár) ösz- szegu hitelt nyújt Kínának, a korábban leállított paosani acélmű és a tacsingi olajvegyipari kombinát befejezéséhez. Ebből 130 milliárd jent Kina áruhitel formájában kap, 100 milliárd jent a japán Eximbank folyosit szállítási hitelként, 70 milliárd jent pedig egy maganbank-konzorcium kölcsönöz. Kina külföl­di tartozásainak összege az ország pénzügyminiszte­re szerint jelenleg 4.7 milliárd dollár. Olasz hitel román atomerőműhöz A Romániában épülő két atomerőmű kivitelezé­sével megbízott amerikai—olasz konzorciumnak 76 millió dolláros hitelt nyújt az exportfinanszírozásra múlt evben alapított Mediocredito Centrale olasz ál­lami hitelintézet. A kedvezményes kamatú hitelt 16 ev alatt kell visszafizetni. Afrikai tervek Regionális preferencialis kereskedelmi övezetet hozott létre az egymás közötti kereskedelem bőví­tésére 18 afrikai ország. A tagállamok együttes terü­lete több, mint 8 millió négyzetkilométer, lakosai­nak száma 75 millió. Az együttműködésben többek között reszt vesz Etiópia, Szomália Mozambik, An­gola, Tanzánia, Zimbabwe, Kenya, Zambia és Ugan­da. A társulás tagjai csökkenteni kívánják az egymás közötti kereskedelem akadályait, együtt akarnak működni vámkérdésekben, közös fejlesztési és keres­kedelmi bankot kivannak létrehozni és ki szeretnék küszöbölni az ipari termelésben eddig meglevő átfe­déseket. . • • ~ r-: ~---------^-T Akik azt mondják, már nem érdekli őket a nagy­világ sorsa, csak a maguk megélhetése, azoknak az­zal kezdem, a nagyvilágban ők is benne vannak. Két világégés után lángolt fel a remény, az ember megtanulta a békés összefogás, a modern technika- tudomany utján szükség- és félelemmentes, igazsá­gos vilagtársadalmat teremteni 1918-ban, legalább Európában, sokaknak ugv látszott, van rá remeny. A legyőzöttek óriási inflá­ciós nyomora végével gyors újjáépítés folyt, nem­csak a győztesek, hanem Németország is túlhaladta a háború előtti termelést, a legtöbb országban to­vább építették a szociális segítés rendszeret, a tekin- telyi rendszerek helyebe demokratikusabb köztársa­ságokat szerveztek. S ami a fő: az emberiség egyik fele reménykedett, hogy az uj rendszer epitése a Szovjetunióban bevezeti az általános társadalmi re­form világát. Mélyebbre látók kezdettől fogva nem voltak op­timisták. A szétbontott Magyarországon rövid kom­munista kísérlet es véres ellenforradalom után harci szellemű fasiszta rezsim uralkodott, Itália megkezd­te a fasizmus diadalat, Németországot ellenforrada­lom fenyegette, Ausztriában ez már a huszas évek­ben kitört- Lengyelországban katonai uralom győ­zött es az imperialisták támadása minden irányból veszelyeztette a Szovjetuniót. Nyugateurópában és Eszakamerikaban a féktelen spekulációs gazdagodá- si vágy kirobbantotta a világgazdasági válságot és a harmincas években a külföldről támogatott német antikommunista őrjöngés a világot általános hábo­rúba taszította. A remeny, hogy a monopolista- kolóniális kapitalizmus megmenti a világot, meg­hiúsult; De felujult a remény a még gonoszabb'szornyűbb második világháború után. Egyfelől 50 millió em­ber halála és most már az atombomba veszélye, más­felől az elszabadult technikai haladás nem enged­hette uj háborús őrület fejlődését. így is látszott. Uj, hatékonyabb nemzetközi szervezet vezetésével “felszabadultak” a gyarmatok és “gazdasági cso­dák” — angol-olasz-német, amerikai, stb. jöttek és az u.n. ipari országok sohasem látott általános jólét­be lendültek. A “piaci gazdaság” pluralista orszá­gainak propagandája és hivatalos gazdaságtana hir­dette, hogy a forradalmak kora elmúlt — főleg a forradalmi munkásmozgalmaké, az oeztalyharc el­mélete elavult, mert már nincsenek osztályok. Ei­senhower büszkélkedett, hogy már a néger nőknek is prémbundájuk van. Nixon a lakások minden szo­bájába TV-t Ígért és elvadult futurológusok, mint Hermann Kahn, egyrészt letagadták, hogy a világot gazdasági válság fenyegetné, másrészt — mondjuk — a 2000. évre — a fejenkénti átlagos jövedelmet — akkori jo dollárban — 50.000-re tette. Valami igaz is volt mindebben. Hosszú jo kon­junktúrában vagy jól szervezett munkásságban a “munkásarisztokraták” bere erősen emelkedett, a gazdagabb országokban elérte a kispolgári életnívót. Ezért csak az USA ban — ahol komoly baloldali munkásmozgalom nem volt — hanem Közép- es Ny.-Európábanj Japánban a szakszervezetek akció­ja többnyire bérmozgalmakra szorítkozott, a szocia­lista pártok rendszerint csak nevükben maradtak azok es Dél-Európában a kommunista pártok az “eurókommunizmusra” tértek át abban a tévhitbe^ hogy ha a Szovjetunióval szembefordulnak, köze­lebb jutnak a hatalomhoz es a húsos fazekakhoz. Már a 70-es évek mutatták, hogy mindez kártya­vár — erre rögtön rátérek —, ezért kapóra jött a konzervatívoknak, reakciósoknak a lengyel válság. Nem tagadom, hogy a szocialista köztársaságoknak voltak hibáik, de a “hidegháború” korában (ugyan ma már még hidegebb vagy inkább forróbb) nem temették ilyen megvető hangon a Szovjetuniót és az egesz blokkot, a marxizmust, leninizmust. E szel­lemben indították a legképtelenebb uszítást Len­gyelország ellen, csak ott követelve az emberi jogo­kat, amelyeket a támadók maguk csúnyábban sér­tenek es amelyek kegyetlen, a lengyeleknél ezerszer rosszabb lábbal taposóit ók maguk támogatják. Eszembe jut Fábián Béla, volt terézvárosi képvise­lő 1956-os new yorki TV-beszede: “A győztes ma­gyar csapatok Moszkvába vonulnak, ott diktáljak feltételeiket a Kremlnek.” Mert igaz, hogy a lengyel helyzet súlyos. De nem tudom melyik világban súlyosabb. A szovjet-blokk­ban vagy a másikban? Amelynek gazdagabb része­ben 1931 óta legnagyobb a munkanélküliség, ahol tíz háború es még több belháboru folyik, ahol Dél- Európa nagyrésze nyomorog és 3 világrész százmilliói éheznek, ahol évi tízezreket gyilkoló zsarnokságok tombolnak, ahol a közönséges bűnözés is soha nem látott arányt öltött. És ahol még szörnyűbb lenne a helyzet, ha a Szovjetunió puszta léte nem kény­szerítene a hatalmasokat és az általuk félrevezetet- teket nemileg fékezni vészes szenvedélyüket. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.—• Félévre $ 10.— Kanadába és Európába 1 évre S 20.— Megújításra: $ ............................................ Naptárra: '$ ............................................,...... Név: -...............■.......................................... Cím:............................................... Város:...........................Állam:...... Zip Code:........................ AMERIKAI MAGYAR SZÍ) 130 East 16 Street, New York, N.Y.1Ó003 A NAGYVAROSOK LAKOSSÁGA 2000-BEM Az alanti táblázat a legújabb becsléseket mutatja a világ legnagyobb városainak lakosságáról az évszázad végén. A baloldali táblázat az 1975-ós ranglétrát, a jobboldali a 2000. évit mutatja milliókban. 1975 New York-N.E. New Jersey 19.8 Tokyo-Yokohama 17.7 Mexico City 11.9 Shanghai 11.6 Los Angeles-Long Beach 10.8 Sao Paulo 10.7 London 10.4 Greater Bombay 9.3 Rhine-Ruhr 9.3 Paris * 9.2 2000 Mexico City Sao Paulo T okyo-Y okohama New York-N.E. New Jersey Shanghai Peking Rio de Janeiro Greater Bombay Calkutta Djakarta 31.0 25.8 24.2 22.8 22.7 19.9 19.0 17.1 16.7 16.6

Next

/
Oldalképek
Tartalom