Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-02-25 / 8. szám
Thursday, Feb 25. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. Világrendszerek harca Ivóvízhiány fenyeget Európában Szamos európai ország az ezredfordulóig ivóviz- hiannyal kerül szembe — állítja az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának most közzétett tanulmánya. Máris kevés az edesviz Ciprus Malta, Lengyelország, Ukrajna es Romania területen, az évszazad végéig pedig Bulgária, Görögország, Magyarország, Luxemburg és Törökország is a vízhiányban szenvedő országok köze kerölhetnek — állítja a ielentés. • Óriáshitel Kínának Japán 300 milliárd jen (1.36 milliárd dollár) ösz- szegu hitelt nyújt Kínának, a korábban leállított paosani acélmű és a tacsingi olajvegyipari kombinát befejezéséhez. Ebből 130 milliárd jent Kina áruhitel formájában kap, 100 milliárd jent a japán Eximbank folyosit szállítási hitelként, 70 milliárd jent pedig egy maganbank-konzorcium kölcsönöz. Kina külföldi tartozásainak összege az ország pénzügyminisztere szerint jelenleg 4.7 milliárd dollár. Olasz hitel román atomerőműhöz A Romániában épülő két atomerőmű kivitelezésével megbízott amerikai—olasz konzorciumnak 76 millió dolláros hitelt nyújt az exportfinanszírozásra múlt evben alapított Mediocredito Centrale olasz állami hitelintézet. A kedvezményes kamatú hitelt 16 ev alatt kell visszafizetni. Afrikai tervek Regionális preferencialis kereskedelmi övezetet hozott létre az egymás közötti kereskedelem bővítésére 18 afrikai ország. A tagállamok együttes területe több, mint 8 millió négyzetkilométer, lakosainak száma 75 millió. Az együttműködésben többek között reszt vesz Etiópia, Szomália Mozambik, Angola, Tanzánia, Zimbabwe, Kenya, Zambia és Uganda. A társulás tagjai csökkenteni kívánják az egymás közötti kereskedelem akadályait, együtt akarnak működni vámkérdésekben, közös fejlesztési és kereskedelmi bankot kivannak létrehozni és ki szeretnék küszöbölni az ipari termelésben eddig meglevő átfedéseket. . • • ~ r-: ~---------^-T Akik azt mondják, már nem érdekli őket a nagyvilág sorsa, csak a maguk megélhetése, azoknak azzal kezdem, a nagyvilágban ők is benne vannak. Két világégés után lángolt fel a remény, az ember megtanulta a békés összefogás, a modern technika- tudomany utján szükség- és félelemmentes, igazságos vilagtársadalmat teremteni 1918-ban, legalább Európában, sokaknak ugv látszott, van rá remeny. A legyőzöttek óriási inflációs nyomora végével gyors újjáépítés folyt, nemcsak a győztesek, hanem Németország is túlhaladta a háború előtti termelést, a legtöbb országban tovább építették a szociális segítés rendszeret, a tekin- telyi rendszerek helyebe demokratikusabb köztársaságokat szerveztek. S ami a fő: az emberiség egyik fele reménykedett, hogy az uj rendszer epitése a Szovjetunióban bevezeti az általános társadalmi reform világát. Mélyebbre látók kezdettől fogva nem voltak optimisták. A szétbontott Magyarországon rövid kommunista kísérlet es véres ellenforradalom után harci szellemű fasiszta rezsim uralkodott, Itália megkezdte a fasizmus diadalat, Németországot ellenforradalom fenyegette, Ausztriában ez már a huszas években kitört- Lengyelországban katonai uralom győzött es az imperialisták támadása minden irányból veszelyeztette a Szovjetuniót. Nyugateurópában és Eszakamerikaban a féktelen spekulációs gazdagodá- si vágy kirobbantotta a világgazdasági válságot és a harmincas években a külföldről támogatott német antikommunista őrjöngés a világot általános háborúba taszította. A remeny, hogy a monopolista- kolóniális kapitalizmus megmenti a világot, meghiúsult; De felujult a remény a még gonoszabb'szornyűbb második világháború után. Egyfelől 50 millió ember halála és most már az atombomba veszélye, másfelől az elszabadult technikai haladás nem engedhette uj háborús őrület fejlődését. így is látszott. Uj, hatékonyabb nemzetközi szervezet vezetésével “felszabadultak” a gyarmatok és “gazdasági csodák” — angol-olasz-német, amerikai, stb. jöttek és az u.n. ipari országok sohasem látott általános jólétbe lendültek. A “piaci gazdaság” pluralista országainak propagandája és hivatalos gazdaságtana hirdette, hogy a forradalmak kora elmúlt — főleg a forradalmi munkásmozgalmaké, az oeztalyharc elmélete elavult, mert már nincsenek osztályok. Eisenhower büszkélkedett, hogy már a néger nőknek is prémbundájuk van. Nixon a lakások minden szobájába TV-t Ígért és elvadult futurológusok, mint Hermann Kahn, egyrészt letagadták, hogy a világot gazdasági válság fenyegetné, másrészt — mondjuk — a 2000. évre — a fejenkénti átlagos jövedelmet — akkori jo dollárban — 50.000-re tette. Valami igaz is volt mindebben. Hosszú jo konjunktúrában vagy jól szervezett munkásságban a “munkásarisztokraták” bere erősen emelkedett, a gazdagabb országokban elérte a kispolgári életnívót. Ezért csak az USA ban — ahol komoly baloldali munkásmozgalom nem volt — hanem Közép- es Ny.-Európábanj Japánban a szakszervezetek akciója többnyire bérmozgalmakra szorítkozott, a szocialista pártok rendszerint csak nevükben maradtak azok es Dél-Európában a kommunista pártok az “eurókommunizmusra” tértek át abban a tévhitbe^ hogy ha a Szovjetunióval szembefordulnak, közelebb jutnak a hatalomhoz es a húsos fazekakhoz. Már a 70-es évek mutatták, hogy mindez kártyavár — erre rögtön rátérek —, ezért kapóra jött a konzervatívoknak, reakciósoknak a lengyel válság. Nem tagadom, hogy a szocialista köztársaságoknak voltak hibáik, de a “hidegháború” korában (ugyan ma már még hidegebb vagy inkább forróbb) nem temették ilyen megvető hangon a Szovjetuniót és az egesz blokkot, a marxizmust, leninizmust. E szellemben indították a legképtelenebb uszítást Lengyelország ellen, csak ott követelve az emberi jogokat, amelyeket a támadók maguk csúnyábban sértenek es amelyek kegyetlen, a lengyeleknél ezerszer rosszabb lábbal taposóit ók maguk támogatják. Eszembe jut Fábián Béla, volt terézvárosi képviselő 1956-os new yorki TV-beszede: “A győztes magyar csapatok Moszkvába vonulnak, ott diktáljak feltételeiket a Kremlnek.” Mert igaz, hogy a lengyel helyzet súlyos. De nem tudom melyik világban súlyosabb. A szovjet-blokkban vagy a másikban? Amelynek gazdagabb részeben 1931 óta legnagyobb a munkanélküliség, ahol tíz háború es még több belháboru folyik, ahol Dél- Európa nagyrésze nyomorog és 3 világrész százmilliói éheznek, ahol évi tízezreket gyilkoló zsarnokságok tombolnak, ahol a közönséges bűnözés is soha nem látott arányt öltött. És ahol még szörnyűbb lenne a helyzet, ha a Szovjetunió puszta léte nem kényszerítene a hatalmasokat és az általuk félrevezetet- teket nemileg fékezni vészes szenvedélyüket. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében gondoskodni Egy évre $ 18.—• Félévre $ 10.— Kanadába és Európába 1 évre S 20.— Megújításra: $ ............................................ Naptárra: '$ ............................................,...... Név: -...............■.......................................... Cím:............................................... Város:...........................Állam:...... Zip Code:........................ AMERIKAI MAGYAR SZÍ) 130 East 16 Street, New York, N.Y.1Ó003 A NAGYVAROSOK LAKOSSÁGA 2000-BEM Az alanti táblázat a legújabb becsléseket mutatja a világ legnagyobb városainak lakosságáról az évszázad végén. A baloldali táblázat az 1975-ós ranglétrát, a jobboldali a 2000. évit mutatja milliókban. 1975 New York-N.E. New Jersey 19.8 Tokyo-Yokohama 17.7 Mexico City 11.9 Shanghai 11.6 Los Angeles-Long Beach 10.8 Sao Paulo 10.7 London 10.4 Greater Bombay 9.3 Rhine-Ruhr 9.3 Paris * 9.2 2000 Mexico City Sao Paulo T okyo-Y okohama New York-N.E. New Jersey Shanghai Peking Rio de Janeiro Greater Bombay Calkutta Djakarta 31.0 25.8 24.2 22.8 22.7 19.9 19.0 17.1 16.7 16.6
