Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-01-21 / 3. szám

Thursday, Jan. 21. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Amerikai Dozier egyik elrablója Pekingi szirénhangok Tajpej felé Kína Kommunista Pártiának vezetése most hiva­talosan is javaslatot tett a tajvani kínai nacionalis- j ta kormánynak, hogy folytassanak megbeszeleseket az újraegyesítésről, amelynek keretében nemcsak, hogy Tajvan megőrizheti az önállóságát, hanem a hatalom ottani birtokosai egesz Kína kormányzásá­ban is reszt vehetnek. Peking ezzel kielegiti a Kuo- mintangnak azt a kóveteleset, hogy a megbeszele- sek csak az egyenjogúság alapjan folyhatnak. A taj- peji Kuomintang rezsimnek ezzel egyre iobban meg­nehezítik, hogy kitérjen a megbeszélések elöl. Már 1978 óta, amikor Teng Hsziao-pingnek má­sodszor is sikerült visszakerülnie a hatalomba, Pe­king értésre adta, hogy az ujraegyesitest békés utón kívánják elérni. A tárgyalási javaslatok, amelyeket egy Washingtonra is vetett pillantással terjesztettek elő, egyre nagyvonalúbbak lettek. Tajvan megtart­hatná társadalmi és gazdasági rendjét, tehat a piac- gazdasági rendszert; a sziget a most ott uralmon le­vők igazgatása alatt maradna, sőt még a fegyveres erőit is megtarthatná; a külföldi gazdasági es kultu­rális kapcsolatokhoz, főleg a sziget külföldi beruhá­zóinak érdekeihez sem nyúlnának. Mindezeket az ajánlatokat megismételték es a legkülönbözőbb módokon terjesztettek elő. Néhány hettel ezelőtt még Alyan javaslatokkal is kiegészí­tették, hogy a Kuomintang vezetése az egész ország kormányzásában is vegyen részt. Ezeket a Tajpejnek tett ajánlatokat, amelyeknek a közvetítésére Peking külföldön élő kínaiakat, valamint külföldi látogató­kat vett igénybe, s — meg nem cáfolt — ujsagjelente- sek alapján váltak külföldön ismertté, olyan hong­kongi kommunistabarát újságok, amelyek mar gyak­ran szolgáltak Teng Hsziao-ping szócsövéül, jelen­téseikkel közvetve megerősítettek. Je Csieng-jing marsall államelnök “interjújával” Peking most hiva­talosan is megerősítette ajánlatát. Peking arra is utalt kifejezetten, hogy saját javaslatai még nem jelentik az utolsó szót. Készén állnak a tárgyalásokra és várják a másik fél javaslatait. Feltehetően vannak Pekingnek olyan szándékai is, a tajvani “gazdasági csoda”-rol szerzett benyo­mások hatása alatt, hogy tanuljon ebből a növeke­dési modellből és tapasztalt Tajvani adminisztráto­rokat vonjon be az egész ország kormányzásába es a gazdaság irányításába. Tajpej eddig Peking minden ajanlatat visszautasí­totta. A tartózkodó reagálás érthető. A pekingi el­képzelések szerint az ujraegyesites ugyan egyelőre csak formailag jönne létre, és a Kuomintang-rezsim de facto (saját fegyveres erőivel) megtartaná függet­lenségét. A hatalom tajpeji birtokosainak azonban egy rendezés politikai-pszichológiai következmenyei- vel is számolniuk kell. Ha valald először ugyan csak a saját uralmának ideológiai alapjait adja is föl, es megbeszélésekbe bocsátkozik, akkor minden meg­inoghat. Akkor már a megbeszélések szigorú elutasítása nagyobb védelmet nyújt Tajpejnek. Es a Kuomin­tang-rezsim ennek a magatartásnak a helyesleseben Egy olasz ipari munkás kétszáz év alatt keresne annyit, mint amennyit a római hatóságok most juta­lomként felajánlottak annak, aki tudja és elárulja, hova rejtették a vörös brigádosok az amerikai James Dozier tábornokot. A rendőrség arra számit, hogy az emberrablók közül hajlandó lesz valaki feladni társait — kétmilliárd líráért. A nyomozók úgy gon­doljak, hogy a terroristákat súlyos nézeteltérések osztják meg, s egyikük talán felfedi a búvóhelyet. Új szakasz Figyelmet érdemlő mozzanat, hogy a Vörös Bri­gádok föltehetően közős akciót szervezett a nyugat­német “Vörös Hadsereg Frakcióval”, amelynek tag­jai a Baader-Meinhof csoport örököseinek tartják magukat. Kiszivárogtatott titkosszolgálati jelentések­ből kiderült az is, hogy e két szervezet vezetői a kö­zelmúltban Svájcban találkoztak egymással, s ott dolgozták ki a stratégiát is. Az NSZK-ban több tá­madást is végrehajtottak amerikai támaszpontok ellen. Itáliában pedig elrabolták Dozier tábornokot, aki a NATO dél-europai szárazföldi erőinek főpa­rancsnok-helyettese, az utánpótlási és igazgatási ügyekért felelős. S mint a L‘Espresso A tábornok titkai" címmel megírta, a vezérkari tisztnek arról is pontos ismeretei vannak, hol helyeztek el Olasz­országban nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat. Szigorúan titkos anyagok azonban nem voltak a birtokában, amikor a fűtésszerelőnek álcázott ter­roristákat — szabályellenesen — beengedte a házá­ba. Az eset bonyolult nemzetközi összefüggéseit villantotta föl a tábornok felesége, aki hallotta be­szélgetni a szélsőségeseket, s határozottan kijelen­tette, hogy egyikük amerikai volt. Gyökerek A Vörös Brigádok Aldo Moro elrablásával es meg­gyilkolásával vált hírhedtté. Az olasz állam akkor nem engedett a zsarolásnak, igy a terroristák bevál­tottak fenyegetésüket. Cselekedetük okaként zava­ros jelszavakat hangoztattak, s demagóg kiáltvá­nyokban bélyegezték meg a tőkés viszonyokat. A merénylet után elemzések sora látott napvilágot, elismerve, hogy a terrorizmusnak vannak társadalmi gyökerei. Azok fognak fegyvert, akik nem hisznek abban, hogy a társadalom békés eszközökkel meg­reformálható, netán megváltoztatható. Doziert akkor rabolták el, amikor Nyugat-Eurő- pan tiltakozó hullám söpört végig az amerikai raké­ták telepitese ellen. Hatalmas tömeg-megmozdulá­sokon követeltek a raketak allomásoztatásanak az elveteset, a nagyhatalmak tanácskozásait. A tünte­tések kétségkívül Amerika-ellenes jelleget öltöttek. S a közvéleménynek ez a nyomása kellemetlenül érintette a rakétakerdesben vonakodó, kormányzá­si válsággal küzdő nyugat-európai NATO-államokat. Valóban a lényegre tapintott Pietro Longo, az olasz szociáldemokraták vezetoie, amikor azt mond­ta, hogy ezt a haboruellenes, demokratikus mozgal­mat akarják fölhasználni a terroristák, bizonyítan­dó, céljaik nem különböznek a tömegekétől. De olyan eszközöket vetnek be, amellyel eppen azok­nak ártanak, akik iszonyodnak a szélsőséges maga­tartástól. Hiszen e mozgalmaktól mi sem all távo­labb, mint az erőszak. Ellenben sikerülhet a küz­delmet akadályozni, népszerűségét csökkenteni az­által, hogy beszennyezhető az emberrablás, a gyil­kosság vádjaval. A terroristák jelszava is elrettent­heti a békésén tiltakozókat: “Az imperialista háború csak polgárháborúval előzhető meg.” Összefüggések Nem tudni, kik rejtőznek e szavak mögött. Leg­feljebb sejteni lehet abból, hogy kinek artanak, s ki­nek használnak. Pertini olasz államfő a napokban megismételte korábban mar elhangzott állásfoglalá­sát, miszerint Itália nemzetközi törekvések központ­ja, amelyeknek célja az ország meggyöngitese. Az olasz elnök szerint a merénylet a papa ellen, majd Dozier elrablása átfogo manőver része volt. Sejtel­mesen fogalmazott Pertini, de érzékeltette, hogy a romló nemzetközi viszonyok milyen félelmetes ösz- szefüggesek forrásai. Béke Miklós, Budapest Mit kei! tudni Haitiről? Lakosainak száma 5 millió 878 ezer, annyi, mint az USA-beli North Carolina államé. A lakosság négy­ötöde földműveléssel foglalkozik. (Ha az U.S.-ben is ez volna az arány, akkor nálunk 200 milliónyi farmer lakosság volna.) A lakosság 90 %-a analfabéta. Területe valamivel több, mint 10.000 négyzet- merfold, kétszer akkora, mint Connecticut. A nemze­ti termelés 1980-ban 1785 millió dollár, egv főre 304 dollár esik. Az infláció 18 %-os. Legfőbb termé­ke kávé, cukor, rizs. Amerikai cegek számos ipar­üzemet tartanak fenn, amelyekben éhbérért dolgoz­tatják a lakosokat. Haiti évi termelésének 3/4 része az USA-ba megy, potom áron. A behozatal fele ion Amerikából. Biztosak lehetünk benne, hogy nem “bargain” áron. is biztos lehet mind az ellenzék, mind a sziget lakos­sága részéről, amely szigeten senki sem óhajtja a Kuomintang nem szeretett, de ismert diktatúráját felcserélni Peking ismeretlen kormányzatával. PEORIA, ül. A Caterpillar Vállalat 11.200 munkást bocsát el február elseien. 5 I Csoóri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 j Illyés Gyula: Szellem és erőszak 10.— I II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, I emlékiratok | I Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 jj ! Nyirö József: Székelyek 8.— : Zöld csillag $ 10 — Kopjafák 6.— i Űz Bence $ 1 0.— íme az emberek 1 2. j Halhatatlan élet ^ 7.—. J r Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.— | I Cs. Szabó L-ászlo: Vérző fantomok 12.— | ! Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— j I A nő a pokolban is az ur $ 9.— Pok | Édesanyánk Ó $ 9.— Harman egymás I Kapható: e^en 9-— j ! PÜSKI - CORVIN | | Hungarian Books & Records, j 1590 2nd. Ave. New York N.Y. 10028 • 9 Telefon: 212-879-8893

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom