Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-06-10 / 23. szám

Thursday, June 10. 1982. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. A béke nevében Mint a jo áldott májusi eső', amely növekedésre serkenti a tavaszi vetest, úgy indítja mozgásba az évek óta tartó sok-sok elhangzott békeszózat a leg­különbözőbb békemegmozdulásokat Kanada-szerte. Messze túl vagyunk azon az időszakon, amikor a hivatalos,kormányszintű álláspont,mindenfelé jobb­oldali szervezetek, irányzatok, kiterjedve a szélsó’- seges, fasiszta, és csaknem hivatásszerűen űzött háborúra uszító csoportokig, a jóérzésű, békéért küzdő emberek kis csoportjait, mozgalmait “vóros csalétek”, “ moszkvai trükk” jelzőkkel illettek. A békétüntetöket karhatalommal üldözték, huligá­nok támadtak meg, a félrevezetettek közömbössé­gé, ellenszenves magatarta'sa kisérte. De a józan esz akarata, a szívós kitartás e viharok­tól is megvédte az elvetett, kisarjadt magot és már ez ev tavaszan számos latható jele mutatkozott a bőségesnek ígérkező termésnek. A szervezett hiva­tásos békemozgalom, amely Kanadaban az 1948-ban elindult Kanadai Bekekongresszus emberséges, kitartó küzdelmével áttört politikai, társadalmi, nemzetiségi, vallási, ideológiai falakat, a szocialista, kommunista baloldaltól a konzervatív, katolikus jobboldalig, s a sok-sok nezetet, álláspontot félre­téve; ma nagy emberi óhaj és akarat egy nagy, ne­mes, humánus jelszoba olvad össze: “PEACE IS EVERYBODY’S BUSINESS.” Müy egyszerűdé hatalmas erejű népakaratot fejez ki ez a jelszó. Eljutott ez ma már az elemi iskola első osztályá­tól a parlament képviselői ülésterméig, a szakszer­vezetek székhazáig, a templomok szószékéig, a kéz­írásos rögtönzött röpcéduláktól a Toronto Star, a legnagyobb terjedelmű napilap hasábjáig. Kanadai milliók figyelmét hívja fel a nukleáris porraeges ve­szélyére, mozgat meg a halált hordozo rakéták, az atomfegyverbázisok megszüntetésére, atomfegyver­mentes övezetek letesitésere, az általános leszere­lésre. • ____ A nagy bekemegmozdulás a húsvéti békemene­tekkel vette kezdetét. A szazakat kitevő húsvéti be- kemenetek, tüntetések 4 gyűlések, szertartások kó- zó'tt történelmi fordulót jelentett a Vancouverben lezajlott 35-40 ezer fore tett Öt kilométeres béke­menet és nagygyűlés. Azóta sem szünetelnek a jelen­tős bekeakciók. A május elsejei munkástüntetések fő*jelszava mindenütt a békét követelte. A május el­sejei hétvégén Torontobol 25 főnyi békemenet in­dult el New Yorkba, hathetes gyalogtüntetésre. Ju­nius 6-án fognak célhoz érni. Junius 7-en az Egye­sült Nemzetek második rendkivuli leszerelési ülés­szaka nyílik meg es ide a világ minden részéből óriás beketuntetesre gyűlnek össze. Görögországból olimpiai békestaféta érkezik Ka­nadába és a repülőtérről váltófutok viszik a béke- fáklyát a montreali Olimpiai faluba. Toronto városi tanacsa egy ellenszavazattal megszavazta azt a javas­latot, amely az őszi városi választás alkalmával nép­szavazásra teszi a kérdést: támogatja-e a varos népe az általános leszerelést és követeli a kormánytól, hogy ez irányba folytassa külpolitikai tevékenysé­gét­A szövetségi parlament harompárti állandó köl­es hadügyi bizottsága első' Ízben kettészakadt ab­ban a kérdésben, hogy a kormány kövesse-e az USA fegyverkező politikáját, vagy a világ erőteljes békeeroihez csatlakozva az atomháború veszelye el­len, a teljes leszerelésért álljon ki. A béketömegmozgalom e néhány fénypontja mellett az ENSZ leszerelési ülésszaka előtt a bé­keakciók százait készítik elő országszerte, hogy az VERSENY A DÉLI-SARKÉRT Éppen húsz évvel ezelőtt született a nemzetközi egyezmény, amely az Antarktiszt örök időkre tudo­mányos és más békés célú felhasználására jelölte ki és egyben nemzetközileg semleges területté nyilvá­nította. Mostanában egyre nő a feszültség a világ egyetlen érintetlen kontinense, az Antarktisz körül. Az egyezményt aláíró országoknak tudomásul kell venniük: az Antarktisz hamarosan érett lesz a gaz­dasági kiaknazasra es segíthet kielégíteni az uj éle­lem és energiaforrások iránt világszerte jelentkező igényt. Az egyezményt a 14 alairó ország felelme tartja eletben, mert attól tartanak, hogy az ENSZ vagy más nemzetközi szervezet beavatkozik, ha saját ere­jükből nem tudják megoldani a hatodik kontinens politikai jovojet. Tavaly júliusban, a Buenos-Aires-i találkozón,a 14 ország képviselői megállapodtak, hogy sürgősen létrehoznak egy bizottságot, amely­nek feladata az ásványok kitermelésének irányítása lesz. E megegyezés ékesen bizonyítja hogy veget ért a bátor felfedezők és tudósok hősi korszaka. Számos ország nagy beruházásokat hajt végre, hogy biztosítsa jelenlétét a térségben és felmérhes­se a forrásokat. A nyugatnemetek például annyira fontosnak tartották, hogy még az említett argentí­nai találkozó előtt állandó állomást létesítsenek a kontinensen, hogy végül is a tervezettől 1250 kilo­meter távolságban állították fel, mert az állomást szállító hajó nem tudott idejében átvergődni a jégen. Ugyancsak a nyugatnemetek építenek egy óceánku­tató hajót is 80 millió dolláros költséggel. A japán National Oil Corp. idén kezdi meg hároméves ten­gerfenék olajkutatasi programjának második évét. Meg Lengyelország is — gazdasági nehézségei elle­nere — nagy igényű kutatási programot dolgozott ki és a fŐ hangsúlyt egy rákféle halászatára helyezte. Ezek a rákok olyan nagy mennyiségben élnek az Antarktisz vizeiben, hogy akár háromszorosára is ' emelhetik a világ halfogását. A Szovjetunió hét, e- gesz éven át működő állomással vette körül a kon­tinenst. Ez nem Ids aggodalmat kelt a nyugati kor­mányok körében. Attól tartanak, hogy az állomások meghatározó politikai befolyást adnak majd a Szov­jetuniónak a térségben. Az USA-nak csak négy állan­dó állomása van. Újabban érdeklődést mutat Kina, Peru, Uruguay, Brazília és Tajván is. A washingtoni költségvetés csökkentése ellenére is az USA-nak van a legszélesebb körű kutatóprog­ramja. Ebben a szezonban a National Science Foun­dation 287 tudóst küld ki,-összesen 81 különféle vizsgálat elvégzésére. Az Antarktisz-egyezmény szel­leme a tudományos kooperáció és az információk szabad áramlásának tudata mélyen él a tudósok kö­rében. A szovjet-amerikai kapcsolatok befagyása el­lenére 13 amerikai tudós dolgozik egy szovjet ku­tatóhajó fedélzetén. Hogy a terület gazdasági célú felhasználására mi­kor kerül sor, ez egyelőre elmeleti kérdés, de a jós­latok érzékenyek a világkereskedelmi árak változása­ira. “Ismereteink szerint nincs olaj,olajkincs vagy ás­ványi nyersanyagforrás az Antarktiszon, amelyet a mai technológiával es a jelenlegi árak mellett érde­mes lenne felszínre hozni” —jelentette ki James H. Zumberge, geológus, a Dél-kaliforniai Egyetem elnöke, majd hozzátette: “pillanatnyilag a kérdés akadémikus jellegű, de Isten tudja, mi történne ak­kor, ha a közel-keleti olaiat egy időre ismét kikap­csolnánk. Nem olyan rég még azt mondtak az em­berek, hogy az északi sarki földgáz es olaj kiterme­lése lehetetlen.” A nagy kérdés az, hogy milyen és mennyi tartalékot rejt magaban az Antarktisz. A fel- tetelezések szerint tucatnyi bányászható ásványkincs, köztük szén, réz, ólom, arany és vas található itt. Különlegesen hasznosithatónak Ígérkező terület a Dufek hegység, amely igen gazdag nikkelben, króm­ban, rézben és platinában. De ezek egyike sem olyan ritka a világban, hogy ma komoly formában felme­rülne kibányászásuk A legizgalmasabb és legvonzóbb lehetőség az olaj. Pusztán elméleti becslések szerint az Antarktisz olaj- tartaléka 200 milliárd liter, bár ma még az olaj lé­tezésére sincs bizonyíték. Az ásványi kincsekről keveset tudtak 1959-ben, amikor az egyezmény kö­rüli tárgyalások folytak és 1961-ben, amikor aláír­tak. Ezért nem volt nehéz elutasitani a területi igé­nyeket, amelyeket az egyezmény aláírói Argentína, Ausztrália f Nagy-Britannia, Chile, Franciaország, Uj- Zéland és Norvégia támasztott az Antarktisz egyes területeire. Az egyezményben részt vevő többi or- szagíBelgium, Japán, Del-Afrika, az USA és a Szov­jetunió — nem vitatta, de nem is fogadta el ezeket az igényeket« Legalább 30 évre felfüggeszti a köve­teléseket es békéscélu felhasználás végett bejárást enged a kontinens minden részére. De megtilt min­denfajta katonai tevékenvséget és nukleáris robban­tást a kontinensen és a jégpadokon a déli szélesség 60. fokáig. Az egyezményhez azóta Lengyelország és az NSZK is csatlakozott. alkalomra az egész világon készülő’ hasonló békeak- ciokkal demonstrálja az egyetemes emberiséggel a béke megteremtésének követelését. Durovecz András: HAMBURG. A Városi Tanács választásban a Keresz­tény Szocialista Párt jelöltjei a szavazatok 43.2 szá­zalékát nyerték el és 56 jelölt került be a városi ve­zetőségbe. A szavazók 42.8 százaléka a Szocial De­mokrata Part jelöltjeire adta szavazatát és 55 jelölt jutott be a Tanácsba. A Szocial Demokrata Párt elvesztette többségi pozícióját. A Szabad Demokratákra — akik együtt­működtek a Szocial Demokratákkal — kevesebb, mint a szavazok 5 százaléka szavazott és igy nincs képviseletük a Tanácsban. A Környezet Védelmi Szervezetre a szavazók 7.7 százaléka szavazott és 9 jelöltjük került be a Tanács­ba. ÁRVÍZ (folytatás a 3. oldalról) gyarabb folyo és akinek megbocsátjuk makacs ti­toktartását Attila sírjával kapcsolatban, hogy az is­tennek se árulja el,hol az a sir!) alázatosan szótfoga- dott. Mióta rárittyentettek szépen,csendesen foly- dogál, az időt, amikor “elakarta nyelni a világot” messze maga mögött hagyva. Hát ha ez a kettő ilyen szépén viseli magat, az amerikai vizek tálán tanulhatnának tőlük! Az ame­rikai vizek, melyek “zúgva, bőgve* gátlástalanul pusztítanak minden évben újra és újra! A három másik istenverése — földrengés, hurri­kán, tornádó — ellen nincsen fegyverünk, de az ár­vizekkel szemben tálán lehetne tenni valamit. Hogy mit? Nem tudjak? Ejnye!! Esetleg Magyar - orszagrol lehetne információkat beszerezni! ALI B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom