Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)
1982-06-10 / 23. szám
6. Thursday, June 10. 1082. AMERIKAI MAGYAR SZO Gyújtófák’ gyára Pesten KÁDÁR JÁNOS 70 EVES A CSEPEL VAS- ÉS FÉMMŰVEK 7 GYÁRA, 2 TUDOMÁNYOS KUTATOintÉzete ás önálló külkereskedelmi vállalata több, MINT 20.000 DOLGOZÓJÁNAK MUNKÁJA TESZI LEHETŐVÉ, HOGY MA A VILÁGPIACON JELENLEVŐ TERMÉKEINK SZÁMA MEGHALADJA A HÁROMEZRET. KÖZEL KILENC ÉVTIZED TERMELÉSI TAPASZTALATAI MELLETT A SAJÁT KUTATÓINTÉZETEINKBEN FOLYÓ KUTATO-FEJLESZTC) MUNKÁNAK IS JELENTŐS SZEREPE VAN ABBAN,HOGY 70 ORSZÁGBAN építettünk ki eredményes üzleti kapcsolatot. Termékeink nemcsak termelési tapasztalatokat, kutató- fejlesztő munkát, korszerű technológiát testesítenek meg. Meg valamit. Több, mint 20.000 ember terme- les-filozófiáját: amit ma gyártunk, az a holnapot is alakítja. Az “Athenaeum”cimú folyóirat 1840 május 12-en 1. szamában az alabbi cikk látott napvilágot: “Gyuj tófák gyára Pesten .. E mi szép dolog a gyufák ügye! Ha Augusztus és a rómaiak idejében gyufák lettek volna,a szent tűz elalvásáert egy Veszta-szuzet sem temettek volna el elevenen, mert a szerencsetlen csak egy dorzsót adott volna a gyufának, hogy a láng lobogjon. Egy illyen nem régiben keletkezett gyufagyára van Irinyi Janos hazánkfiának Pesten a József városban az Ósz- és József utca alsó szögletén a Táj nay-házban, honnan a legolcsóbb és legjobb gyufákat rendelheti meg, sercegóket es zajtalanokat, a látogatóknak pedig szabadságukban all ingyen — ciga- rora gyújtani... Ki ezen gyufákat veszi a mellett, hogy olcsóbbal es jobbal látja el magat mint közönségesen, meg azon örömében is részesulend, hogy egy honi vállalatot segel elő.” A “gvujtófak” gyárosa, Irinyi János 1917 május 17-én született Bihar megyében. Iskolait Debrecenben vegezte, majd a becsi politechnikum hallgatójaként készítette el újszerű gyufáját. Irinyi saját elbeszélése szerint Meissner professzor egy alkalommal kísérletet mutatott be. Ként dörzsölt úVegmozsár- ban j melynek meg kellett volna gyulladnia. A kisér let nem sikerült. Irinyiben felötlött: ha foszfort tett volna a tanár az edénybe, már régen meggyulladt volna. Ez a gondolat vezette rá a fiatal diákot a fosz- foros gyufa elkészítésére. A gvufa fejet forro vízben oldott foszforba mártotta, amelybe kihűlés után barnaport es enyvet kevert. Irinyi volt az első, aki ölomhiperoxidot ,a foszfor kitűnő oxidáló anyagát használta fel a gyufa készítéséhez A megszáradt gyufafejek nem robbantak, nem fröccsentek, hanem zajtalanul gyulladtak és lassan, nyugodtan égtek. Irinyi erdeme tehát a “hasznaiható” gyufa létrehozása, a gyufa tökéletesítése. Irinyi a magyar iparosítás egyik lelkes harcosa is volt Kossuthtal együtt harcolt az Országos Iparegye- sűletben az ország félgyarmati helyzetének megszüntetéséért. Meglátta, hogy Magyarország szabadságának alapja az iparosítás, melyet mint az Iparegyesület választmányi tagja állandóan hangoztatott. Sajat szomorú sorsán tapasztalta a magyar feltaláló kiszolgáltatottságát, es élénk szószólója volt a magyar szabadalmi törvény napirendre tűzésének. Irinyi a szabadságharc alatt is a hazai ipar felemelkedésének kérdésevei foglalkozott. A frontot segítő hadianyaggyárak egyik vezetője volt, Nagyváradon. A szabadságharc bukasa után Irinyi, mint a többi hazafi a “Neugébeude” foglya lett. Az iparosítás lelkes harcosa természetesen küzdött a magyar iparoktatásért. Már 20 éves korábar megjelent kémiai könyvének befejezésében is kifejtette “... a természet felett úgy szerezheted meg az uralmat, hogy megismered'’, Fennen hirdette, hogy a “nemzetek intelligenciáját azon egy-két kitűnő egyén nem jelöli ki: az értelmiségnek a tudományosságnak a nép vérébe kell átmennie és csak akkor áraszthat boldogságot a nép minden erejeben.” v . , , Évente a világon mintegy 120 milliard gyufaszál lobban langra és ez a “fogyasztás” tette virágzóvá a gyufaipart, amelynek egyik megalapítója Irinyi Janos volt. A fellobbanó gyufa lángjánál emlékezzünk Irinyi Jánosra, akinek igen nagy szerepe volt a magyar ipar fejlődésében, a természettudományok terjesztésében es a magyar iparoktatás szervezésében. Pap Janos Kádár Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára május 26-an töltötte be 70. életévét. Az Elnöki Tanács ez alkalommal a “Szocialista Munka Hose Kitüntetés” t adományozta neki, a Központi Bizottság pedig üdvözlő levelet intézett hozzá. Ebből idézzük az alan- tiakat: Partunk sok igaz embert, forradalmárt nevelt. Fennállásának csaknem hat és fél évtizede alatt megelt reménytelién fénylő es kilatástalanid sötét éveket. Mártírok vérével, hősök áldozatával irta be nevét a szocialista eszme valóra váltásáért vívott világméretű harc történetébe. Mint osztályának és népének hu fia, a társadalmi haladás ügyének rendíthetetlen harcosa küzdött az illegalitás nehez eveiben, es ezt tette — magas és felelős posztokon — a felszabadulas után is, amikor népűnk történelmi jussát, az országot birtokába vette, s a romok helyén uj életet teremtett. U l * l / On mindig allhatatosan vallotta es képviselte, hogy politikánkat, terveinket csakis együtt, az egész nép összefogásával ás közös erőfeszítésével válthatjuk valóra, Hazánkban — világnézetétől, vallási meggyőződésétől, anyanyelvetöl függetlenül — minden becsületes ember megtalálhatja a helyet, feladatat es boldogulását. A szocialista építés mozgósító prog - ramja, a bizalom légköré uj energiákat szabadított fel a társadalom minden rétegében, ‘ösztönözte az alkotó munkát, felpezsdítette a politikai, a gazdasági es a szellemi eletet • Partunk tagsaga es népünk neveben szívből kívánjuk, hogy még hosszú ideig jó erőben és egészségben dolgozzék közöttünk, velünk, közös céljainkért, közös jó’vönkert, szocialista hazánkért. VAS-ÉS FÉMMÜVEK \ H-1751 Budapest Postafiók 93 .
