Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-08 / 14. szám

4. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, April 8. 1982. Egyik engedmény a másik után Egyezmény iött létre a General Motors Vállalat es az autómunkasok szakszervezete (UAW) között^ Az egyezmény 2 es fel évig marad érvényben. A munkások nem kapnak béremelést ez idő alatt, ezen felül feladjak az infláció okozta áremeles el­lensúlyozását célzó béremelést —, ami bérlevágással egyenlő. A munkások ugyancsak feladlak a múlt egyez­ményben garantált két heti fizetett szabad napokat. A vállalat visszavonta ót uzemlezárasi határozatát. Azo'uiak a munkasoknak, akik uzemlezáras miatt elveszítik munkájukat, ha rendelkeznek 15 eves munkaszolgalattal, garantalia fizetésük 50 %-at egy külön, 175 millió dolláros alapból, amig van rá fe­dezet. A munkások részesednek a vállalat profitjából: az adófizetés előtti profit 10 %-ára jogosultak. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az alkalmazottak több, mint 2 milliárd dollárt veszítenek a szerződés két es fél eve alatt. Az engedmények adása a Chrysler vállalatnak adott egy milliárd dollárral kez­dődött. Folytatódott a Ford Vállalatnak adott egv es fel milliard dollárral. Most a General Motors két milliard dollárt rabolt Jd a munkáso,r zsebéből, a szakszervezeti vezetők, közreműködésével. A “KOZ SZOLGÁLATA” A helytelenül elnevezett Public Service Commis­sion (Közszolgálati Bizottság) engedélyt adott a Bell telefon cégnek, hogy a szolgáltatási diiazast fel­emelje. A PSC e döntésé 361 millió dollár tóbblet- kiadást jelent New York 6 millió lakosa részére Csak pár hettel ezelőtt olvastuk a lapok pénzügyi rovatában, hogy az ITT ez ev első negyedében, több mint egy milliárd dollar hasznot könyvelt el. Többet, mint fennállása óta bármely év ugyanezen időszaká­ban. Hol van a józan esz, hol van a logika, vagy a nép érdekének a védelme? Ez nem “PUBLIC Service” közeg, ez a telefontarsasag egyik szerves része. A PSC e döntése nem más, mint a város lakóinak ?d- rablasa. WASHINGTON, D.C. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint a munkanélküliek szama elerte a 10 milliót, a legmagasabb színvonalat a nagy dep- resszio óta. Mitchell, Maryland-i képviselő, a Ház gazdasági bizottságának tagja szerint, az ev vegére 30 millióra emelkedhet a munkanélküliek száma, ha a jelenlegi gazdasági pangas tovább tart. • MILTON, Mass. Antiszemita vandalok felgyújtottak es elegettek ot Torát az itteni zsinagógában. A Tórák olyan pergamentre voltak Írva, amelyek évez­redekig eltarthattak volna. Maradványaikat ama rabbi sirjaba helyeztek el, aki a tekercseket 60 evvel ezelőtt Amerikába hozta a Szovjetunióból. “E tekercsek túlélték a cári pogromokat, csak azért, hogy itt semmisüljenek meg a demokratikus Amerikában, nyilatkozott Ira Korff rabbi, az erek­lyék idehozojanak unokája. Budapest idegenforgalmi házigazdája a BUDAPEST TOURIST szeretettel várja Magyarországra látogató honfitársainkat KÉSZSÉGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÜKRE MIND A FŐVÁROSBAN, MIND AZ EGESZ ORSZÁGBAN KÖVETKEZŐ SZOLGÁLTATÁSAINKKAL: SZÁLLÁSHELYEK FOGLALÁSA SZÁLLODÁKBAN, FIZETŐVENDÉGLÁTÓ SZOBÁKBAN ÉTKEZTETÉS BUDAPESTI PROGRAMOK: városnézés, a Parlament és a Var megtekintése, magyar est, éjszakai programok, VIDÉKI KIRÁNDULÁSOK SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKRE JEGYEK BIZTOSÍTÁSA MENETJEGYSZOLGÁLAT (vasút, repülő, autóbusz, hajó) “RENT-A-CAR” VALUTAVÁLTÁS IDEGENVEZETÉS, TOLMÁCSOLÁS Szolgáltatásaink megrendelhetők a BUDAPEST TOURIST V- Roosevelt t®r 5­Kereskedelmi osztály Tel: 186-881 Budapest 5, Pf. 97. 1366. Telex: 22-6448 Az alábbi budapesti irodákban 1. sz. FŐIRODA 2. sz. IRODA 3. sz. IRODA (Keleti pu.) V. Roosevelt ter 5. 1051 VII. Lenin krt. 41. 1073' Vili. Baross tér 3. 1087 Tel: 173-555 Tel: 426-521 Jel: 336-984 Telex: 22-5726 Telex: 22,4107 - Telex: 22-4668 4. sz. IRODA (Deli pu.) BUDAPEST TOURIST XII. Magyar Jakobinusok tere 1122 Ferihegyi Repülőtéri Tel: 154-296 Kirendeltsége, Tel: 271-969 Telex: 22-6394 TOVÁBBÁ AZ ORSZÁG TERÜLETÉN LEVŐ MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATALOKNÁL. Húsz fő feletti csoportoknak kedvezményt biztosítunk. Szeretettel várjuk jelentkezését illMM$t T0UtlsI Meg soha nem volt annyira szükség megfontolt, eltökélt és egységesen összefogó ellenállasra, mint ma, a “Reaganomics”, a bérlefaragások, a kiharcolt kedvezmények csökkentése és a reménytelen óriási munkanélküliség korában. Ugyanakkor az USA mun­kával kenyerét kereső lakossága készületlenül áll erre az ellenállásra. A szakszervezetek (szsz) hivatá­sa lenne ezt a feladatot, ezt az ellenállást megszer­vezni, országos méretekben. Sajnálatos, hogy a fenn­álló országos munkás szervezet, az AFL—CIO, az ország dolgozó lakosságának csak alig egyhatodát foglalja magában, abban az időpontban, amikor ar­ra a legnagyobb szükség van. Az AFL—CIO végre­hajtó bizottságának most lefolyt gyűlésen a szerve­zet élesen elitélte a Reagan kormány munkás- és szegényellenes programját, de nem vállalt kötelezett- seget a szervezetlen dolgozó lakosság nagyméretű megszervezésere. Éneikül pedig a szenvedő milliók vedtelensegre vannak kárhoztatva a reaganistak tá­madásaival szemben . Másik sajnálatos körülmény a gyakran hallott felfogas, hogy “minek fizessem szsz-nek a tagsági dijat, nem kapok erte semmit.” A szsz nem egy fűszeres bolt, ahol leteszem a pénzt a pultra, és kapok erte egy kilo cukrot! Az AFL kb. száz évvel ezelőtt jött létre, mint az ipari szakmunkasok szervezete, tehat különálló szervezetekből áll, igy egy nagyobb üzemben lehe­tett negy-öt független sz., amelyek igy nem lep­hettek fel, mint egyseg a munkaadóval szemben. Ezt a hibát célozta orvosolni a késői 30-as evekben a CIO, amely a munkásokat iparok szerint szervezte, igy egy szsz állott a munkaadóval szemben. A CIO szervezési sikerei cselekedetre serkentettek az AFL-t, ennek eredmenyekeppen, az akkor 70-80 milliós münkaerőtáborban a szervezett dolgozok létszáma meghaladta a 20 milliót. A két szervezet egyesült az 50-es évek középén es a szervezési munka megrekedt olyannyira, hogy ma a 110 milliós munkaerőtábor- ban a szervezett munkások létszama 16 millió körül van. A szervezési munka költségeihez rendelkezésre álló hatalmas pénzügyi alap ellenere, a szsz-k java­dalmazott vezetőit — 80-100 ezer dolláros fizetés­sel — nem nagyon érdekli a szervezés munkája. A szsz-i vezetőség kötelessége lenne ügyelni a tagság anyagi es egészségi érdekeinek védelmére es istápo- lasára szünet nélkül. A szervezeti vezetőség gyengesegenek káros k'ó- vetkezmenyeit kirívó módon lehetett látni a közel­múltban. Amikor, néhány hónappal ezelőtt, a légi- irányitok (PATCO) követeléseikért sztrájkba lep­tek, a központi vezetőségtől nem kaptak mast, mint szóbeli támogatást, nem hívtak fel más szsz-eket támogató sztrájkra. Ha a repülőtéri dolgozók nem több szakmai szsz-hez tartoztak volna, hanem egyet­len ipari szsz-be, könnyűszerrel megnyerhették vol­na követeléseiket. Reagannek nem sikerült volna munkásellenes, sztrájktörő igyekezete, es nem foszt­hatta volna meg a légiirányitokat szsz-i jogaiktól. Reagan es hatalmas támogatóinak reakciós prog­ramját meghiúsítani, és az utolsó 50 év haladó vív­mányait megó’rizni, csak egy országos, az egész dol­gozó népet magába ölelő szsz-i mozgalom lesz képes. Y.O. FORT IRWIN, Cal. Négy ejtőernyős katona meg­halt es 156 megsebesült, amikor hadirepülőgépük­ről leugrottak. Az első jelentések szerint a nagy szel okozta a szerencsétlenséget. SZAKSZERVEZETEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom