Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-08 / 14. szám

ADRIENNE 2002-ben Lezajlott Társaskörünk jubileumi évi tavaszi bazárja. Hol lehet szavakat-találni hálánk kife­jezésére azoknak, akik erre az alkalomra hajnal­ban felkeltek es siettek Philadelphiából, New Jerseyból, Long Islandröl, New York minden részéből, hogy segitőkezet nyújtsanak a tár­gyak elszállításában, kiállításában, és egész nap talpon allva lássak el egy ilyen alkalom ezernyi feladatat. Nem lehet szavakat találni, jutalmat nyújtani. Jutalom csupán az érzés tudata, hogy munkánkkal nagy célt, a magyar összetartás, a haladás sajtója fenntartásának nemes ügyet szolgáltuk. A nap ezernyi impressziói közepette egyet­len jelenség emelkedik ki gondolatainkban és ez nem más, mint a kis Iván Adrienne, aki a bazár végeztével, amikor a kiállított tárgyak nagyrészét már összeszedték (melyben ocsike- je, Bobby segített), megkezdte az ö skját kis “bazárját”, vagy egy tucat szép színes kép ki­állításával, melyeket ö meglepő ügyességgel es tehetséggel rajzolt. Mindegyikre ráírta az ara­kat: 3 cent, 5 cent, 6 cent, 50 cent es 65 cent! Meglepően jutányosak, ha ragondolunk a ké- pecskék mérhetetlen értékű szimbólumára. Mert ezek a rajzok azt vetik előre szamunkra, hogy Adrienne, mire felnő, mondjuk a 21. szá­zad elején, lapunk alapításának CENTENÁRI­UMA évében, talán valóban kiállítást fog tarta­ni, amikor is képeinek aíra nem 3, 4, 5, vagy 50 cent, hanem, remelhetőleg, három, négy, vagy ötvenezer dollar lesz. Es miután Adrienne igy megsejtette velünk, hogy mire készül, nekünk, felnőtteknek min­dent meg kell tennünk, hogy ezt a világot fenntartsuk, biztosítsuk, szebbe, nemesebbe tegyük, hogy a 2002. esztendőben, amikor legtöbbünk már nem lesz itt, Iván Adrienne és a világ milliónyi Adrienne-je, Katicája, Ju­liskája, Jóskája, Pistája, Bobbyja, Dávidja, Lau­rája, Desmondja békében, biztonságban erje meg tehetsege kibontakozásának, kiviragzásá- nak korszakát. Ennek szerény előmozdítása célja bazárunk­nak, lapunknak. D. (Részletes jelentést a bazárról következő lapszamunkban adunk.) Reagan-Brezsnyev találkozó? WASHINGTON, D.C. Reagan elnök sajtónyi­latkozatban ország-világ tudomására hozta, hogy júniusban ellátogat az Egvesult Nemze­tek rendkívüli ülesere, ahol kifejti az USA vé­leményét a lefegyverzési problémáról. Azon ohajat fejezte ki, hogy Brezsnyev, a Szovjet­unió elnöke is résztvesz az ENSZ eme össze­jövetelen és azt követően eszmecserét folytat­nak. t Reagan visszautasította azt a vadat, hogy javaslatával csupán az amerikai nép erősen megnyilvánuló békeóhajat próbálja hamis vá­gányra vezetni. 9 WASHINGTON, D C A Nemzetközi Pénzalap (IMF) vezetősége előzetes jóváhagyásban ré­szesítette a Magyar Népköztarsasag folyamod- vánvát az alapba való belépés erdekeben. Ezt követően Magyarország tagja lehet a Világ­banknak is, ami viszont lehetöve teszi reszere több külföldi hitel szerzését. __________ AMERIKAI ArilSMit Elemi erővel terjed az országban a nukleáris fegy­verkezes növekedésének beszüntetései szorgalmazó, úgynevezett “befagvasztási” (freeze) mozgalom. Ez komolyan megzavaria es aggasztja azokat az ame­rikai hadiipari es politikai érdekeltségeket, amelyek határtalan profit forrásának tekintik a Szovjetunió­val való fegyverkezési versenyt. “A riadalom — irta a N.Y. Times vezércikkileg április l en — késztette az elnököt arra, hogy fennen hangoztassa bekeohaiat es bizonyos társalgási for­mulát javasoljon a szovjettel való tárgyalás megkez­désere.” Mi vilaglik ki ebből a fogalmazásból? Az, hogy Reagan elnököt csak a közriadalom késztette arra, hogy március 30-i sajtókonferenciáján a békéről el­mélkedjen és javaslatot tegyen a szovjettel való tár­gyalás megkezdesere. Javaslata abból állt, hogy az USA-nak egyelőre még tovább kell fegyverkeznie, mivel jelenleg a szovjet “katonai fölényben van” és majd csak azután lesz hajlandó tárgyalásra leülni. Reagan elnöknek hamarjában ósszehevenyeszett “bekejavaslatat” szitává lőttek — nem a szoviet —, hanem az USA politikai es közéleti vezetői, köztük a leszerelesi tárgyalásokban gazdag tapasztalattal rendelkező személyek. Warnke, aki Carter elnök idején a SALT II. egyez­ményre vonatkozó tárgyalásokat vezette,nevetséges­nek minősítette Reagan javaslatát: “Milyen logika áll — mondta — egy olyan javaslat mögött, amely azt tartalmazza, hogy nekem előbb fel kell halmoz­nom egy csomo ui atombombát, hogy azutan a tár­gyalások folyamán megsemmisítsem azokat?” Jeremy F. Stone, az Amerikai Tudósok Szövet­ségének igazgatója mélységes aggodalmának adott kifejezést: '* Reagan leszerelesi elgondolásai onbuktatok, ösz- szefüggéstelenek, rövidlátóak és végeredményben félelmetesek!” “A szörnvü tényállás az — es ezt a saito nem me­ri megírni —, hogy az allamhajonak a kormanykere- ke olyan ember kezeben van, aki értelmileg és ér­zelmileg keptelen napjaink végzetesnek bizonyul­ható kérdéséit kezelni.” Kennedy szenátor hangsúlyozta, hogy a befa- gyasztási mozgalom mögött amerikai polgárok mil­liói sorakoznak fel, akik meg vannak győződve ar­ról, hogy veget kell vetni ennek a fegyverkezési ö- rületnek! “SZENT KÖTELESSÉG” “A fegyverkezési verseny támadás és merénylet a világ szegényei ellen, mivel 500 billió dollárt von el tólük, amit élelemre, ruházatra, lakásra és gyó­gyításra kellene felhasználni” — hangzik 35 vezető egyházi személyiség közös nyilatkozata a fegyverke­zesek befagyasztasa érdekében. “Tegye minden hivő szent kötelességévé, hogy eltöröltessek a háború, különösen a nukleáris hábo­rú.” A nyilatkozatot a junius 12-en össze idő Egye­sült Nemzetek Különleges Leszerelési Konferenciá­ja alkalmara adták ki. Az alairok között vannak, többek között: a Dalai láma, Tutu püspök, a dél-afrikai egy­házak tanácsának főtitkára, Pimen, moszkvai pátri­árka, John R. Roach,ersek, az amerikai püspökök tanácsának elnöke, James Armstrong, az Egyhá­zak Tanácsának elnöke, Walter Wurzburger rabbi, az amerikai zsinagógatanács elnöke és mások. ANGOL-ARGENTIN VÁLSÁG HARC AZ OLAJÉRT “A vak csillag, ez a nyomoru föld Hadd forrogjon keserű levében Tisztuljon meg a vihar heveben...” (Vörösmarty: A Ven cigány” Uj válság robbant ki ezen a “vak csillagon”, mint­ha nem lett volna már eddig is éppen elég válság. Nukleáris, kozel-keleti, kózep-amerikai, lengyel vál­ság stb. Most azután egy egészen varatlan részén a világnak, az Atlanti-óceán deli részén, az Argentíná­tól 500 mérföldre lévő Falkland-szigeteken robbant ki a válság két, amúgy is válságtól sújtott ország, Ar­gentína es Anglia között. Mindkettő háborús hisz­téria révén igyekszik pusztító belföldi es politikai ellentéteit megoldani és közben kiaknázni egy olaj­ban gazdag terepet. 36 angol hadihajó van útban az Argentínától ke­letre lévő angol fennhatóság alatti Falkland sziget- csoport fele, amelyet argentin csapatok váratlanul megszálltak és elfoglaltak Az argentin fasiszta dik­tátorok akkor tették ezt, amikor népük harcra ké­szén tüntetésekkel ielezte a 100%-os infláció es a nö­vekvő munkanélküliség miatti elégedetlenseget. A szigetcsoport térségeben levő tengeralatti olaj- mezők kiaknázása megoldana Argentína energiaszuk- segletet. Angliában nagy felháborodást okozott Argentína e lepese. Követeltek, Lord Carrington külügyminisz­ter és John Nőtt honvédelmi miniszter lemondását. Lord Carrington engedve a nyomásnak, benyújtotta lemondását, amit a szorongatott Thatcher miniszter- elnöknö azonnal elfogadott. A Munkás Part szószó­lója követeli a Falkland-szigetek visszaszerzését, az ottani 1800 lakos életének veszelveztetese nélkül. ^ Ént. as 2nd Class Matter Dec. 31. 1952 under the Act of March 2. 1879. at the P.O. of N.Y. N.Y. Vol. XXXVI. No. 14. Thursday, April 8. 1 982. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. NEW YORK, N.Y. 10003. Tel: 254-0397

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom