Amerikai Magyar Szó, 1982. január-június (36. évfolyam, 1-25. szám)

1982-04-08 / 14. szám

2. AMERIKAI MAGYAR SZÜ Thursday, April 8. 1982. 1»* A RÖGESZME ATKA A német népnek — itt nem részletezhető törté­nelmi-társadalmi okokbol — olyan jellegzetességei voltak, amelyek elősegítették sok tekintetben fej­lődését, nagyobb mértékben, gyorsabban, mint ar­ra nem egy más nép néha kevésbe volt kepes. E tulajdonságok -a külföld előtt nem voltak szimpati­kusak, irigységét, feleimet keltettek, de bizonyos megbecsülést is. Fegyelem rendszeretet, szervezö- képesseg, tanulékonyság — de viszont túlzott tekin­tély-tisztelet, engedelmesség, az újabb korban nacio- nahzmus és nemzeti gog is városainak, iparanak, tudományának, katonai ereienek gyors fejlődésé­ben. De amikor mindezeknek árnyoldala is — nem­zetközi fejlemények, osztályközi eltolódások által erősítve, gyorsitva — nyilvánultak, ez a merevseg, konzervatizmus, felsobbrendúsegi érzés akadályoz­ta, hogy uj utat, ui politikát válasszanak; inasok­ban kereste népük nagy része az okok a hibát és szívesen hallgatott azokra, akik ezt hirdettek, alá­vetette magat akaratuknak. így az óriási erőkifej­tés a belső átszervezésre es a külföld támadására nem, hogy segített volna raituk, hanem majdnem végpusztulásba vitte őket. A zsidógyülőlet és a kom- munistagyülölet hirdetőinek rögeszméi a terrornak oly félelmet keltették, hogy tiltakozni kevesen mer­tek, hangjuk úgy sem hallatszott volna — es kritika, ellentmondás hiányában a téveszmék hirdetői — ha talán kezdetben maguk sem hittek bennük — elhi­tették magukkal, hogy igazuk van, csak nekik van igazuk, bírálok, ellenfeleik buták és gonoszak. So­kan pedig ez utóbbiak közül nem bírnak ellenállni a tömegáramlatnak, vélvén, hogy ha a gyűlölet any- nyira általános, a gyűlolködóknek talán mégis iga­zuk van. Es ellene szólni veszélyes, csatlakozni hasz­nos. Ma, miután a világ zsidóságának mintegy felét kiirtottak, a zsidógyülőlet inkább a hamu alatt iz­zik, de a kommunistagvülölet (ál) okai megvannak, sót erősödtek is. A Szovjetunió a Föld egyik legna­gyobb gazdasági-katonai hatalma lett, Európában és másutt is szövetségesei, több országban erős test- verpartjai vannak, mig ma az ellentábor politikai­gazdasági problémái, bajai súlyosbodnak, népeinek elégedetlensége nő. Itt a 65 éves recept; megoldat­lan, megoldhatatlan bajok ellen kijátszani a “kom­munista veszélyt”, összeesküvést, szovjet “tulhatal- mat”, “világhódító vagyat”, a “keresztény civilizá-1 cio” vedelmet es — különösen az USA-ban, ha egy politikailag műveletlen csoport, amely életét ilyen “eszmek”buvköreben töltötte) hatalomra kerül,ezek visszhangot lelnek a tudatlanul soviniszta tömegek­ben, amelvek most úgy reménykednek az “erős kéz” kifele antikommunista, atomfegyverekkel fe­nyegető, befele őskapitalista, kizárólag töketámoga- tó, a szociális bajokkal nem törődő, fegyverkezési őrületbe esett politikában, mint annak idején re­ménykedtek egyes országok íasisztagdiktat órai ban, A Szovjetunió es a többi szocialista ország múlt­jában is voltak hibák es bűnök, mai politikáinkat es helyzetüket is lehet és kell birálni. De a fent vá­zolt irracionális politikáját az USA-nak és egyes szövetségeseinek csak úgy próbálják vezetőik iga­zolni, hogy a “kommunista veszélyt” — pontosab­ban csak a “szovjet veszélyt” (mert Kina szovjet- ellenes, tehat ezt nem tekintik veszélyesnek) mind­inkább, naprol-napra felfújják, ellene minden 65- eves vadat és ragalmat felújítsanak, újakkal fokoz­zak es mint a világ egyedüli veszélyét tálalják. így A NŐK HELYZETE , AFGANISZTÁNBAN A Women for Racial and Economic Equality lapjának, a Wree-View- nek legújabb szama, a Nemzetközi No Nap al­kalmából a különböző országokban a nők helyzetéről közölt ér­dekes cikkeket. Az egyik, cikk az afgán nők helyzetéről számol be Marjut Helminen által beküldött jelentes alap­ján, amelyből az alabbi kivonatokat köziöljük. A világ egyik legsze­gényebb országában a látogatónak az első be nyomást a mélységes nyomor, visszamara­dottság, az évszázados feudális elnyomatás hatásai keltik. Mi hat a nők helyzete az ilyen társadalom­ban? Tudjuk, hogy az afgán nőknek mindig is súlyos terheket kellett elviseJniök. A no évszázadokon át a férj tulajdona volt es ha a férj meghalt, a no a férj családianak tulajdona lett. A nők társadalmi elkülö­nültséget hatásosan garantálta a tudatlanság es az írni- olvasnitudas hiánya. Két evvel ezelőtt meg a nők 98 százaléka Írástudatlan volt. Azok a nők, akik a házon 'dvül kényszerültek dolgozni, a leg­nehezebb munkákat kaptak a földeken, a feudális urak konyhaiban és a textil, szőnyeg, szövő és faze­kas iparban. A hosszú munkanap alatt a gyermekek gondozás nélkül maradtak. A feudális rendszer a nők visszamaradottságát és elkülönítettségét, mint a női termeszét velejáróját próbálta . igazolni. Mind­ezt a rossz örökségét most nagyon nehez leküzdeni. Tizenhat évvel ezelőtt alakult meg az afganisztani Nők Demokratikus Szervezete (NDSZ), hogy gaz­dasági, társadalmi es politikai jogaik kivivásara meg­szervezze a nőket. Ezen a szervezeten keresztül a nők ezrei aktív részt vettek az 1978. évi áprilisi for­radalomban és ennek következményeként a nők, mint más dolgozók úgy a munkában, mint a társa­dalomban egyenlő jogokat nyertek. Attól a naptól kezdve, amikor Afganisztán népe saját sorsa fölött kezdett rendelkezni, ez a szegény, kis, távoli ország ellenséges propagandának es fegy­veres harcoknak a célpontja lett. Az országon belül és a határokon kívül a reakciós erők akcióba léptek. Több tábort létesítettek, főleg Pakisztánban, ahol Afganisztánon belüli terrorista akciók elkövetésére ellenforradalmi bandakat képeznek ki. A nyugati országok sajtója gyakran az “afgán kérdés”-el töb­bet foglalkozik, mint a sajat országán belüli problé­mákkal. Közleményeik azonban nagyon messze es­nek az igazságtól. Az ellenforradalmi próbálkozások ellenére, az af­gán nők bátrán es álhatatosan dolgoznak. A nők szervezetének fiatal aktivistái ónként mennek ki a falvakba, hogy iskolákat szervezzenek a gyermekek­nek es a nőket imi-olvasni tanitsák. A fiatal önkén­tesekből 1981- ben az ellenforradalmárok huszon­ötöt megöltek. NŐK KÖZPONTJA NYÍLT MEG Kabulban az NDSZ központot nyitott, hogy munkaalkalmat szervezzen a forradalmi harcokban meghalt férfiak özvegyei számára. Ebben a központ­ban olvasni, zenélni, gepirni es a varró- és kötőgé­peket kezelni tanítják a nőket. A Központban lévő múzeumban a nők hagyományos munkáit állítják ki es ovodaban gondoskodnak a gyermekekről. Minden városban szeretnének ilyen központot fel­állítani, de sok nehézséggel néznek szembe. Nincs elég megfelelő helyiség és nincsenek meg a hozzá­valók: varró, kötő és Írógépek, nincs játék és tejpor a gyermekeknek. Remélik, hogy a fejlettebb orszá­gokban lévő nők támogatásával legyőzhetik a ne- hezsegeket. Egyetlen szülészeti kórház van csak Afganisztán 7 millió nő lakossága reszere. A súlyos betegek sokszor médiainak, mielőtt a kórházba érnének. A kórház udvarában két ablaktalan szoba a mosoda, ahol a kórház minden szennyeset hideg vízben, két medencében es egy kis mosógépben mossák. Az új­szülöttek ruháit és ágyneműit is hideg vízben, kéz­zel mossák. A nők éjjel-nappal dolgoznak ebben a mosodában, hogy tiszta ruhával láthassak el a kór­házat. Afganisztánban egy régi közmondás tartja: “Mi­kor a nők szót emelnek és tettrekészek, akkor ko­moly a helyzet.” Ma Afganisztánban hozzáteszik: “Nálunk a nők már megkezdték leküzdeni a hátra- maradottságot, és akcióba leptek a jobb eletert ma­guknak és csaladjaiknak.” teszik ezt Lengyelország ellen is, amelynek kény­szerű, rövid ideje tartó katonai uralmat (kegyetlen­ségtől menteset) mint a világ legnagyobb szörnyűsé­gét gyalazzak, amikor sok más országban halomra ölik az embereket. Magyarorszag már sűlyosan fizetett az antíkom- munizmus rögeszméje miatt a Horthy-korszakban, de azutan szenvedett miatta az egész világ is, amikor abban a reményben, hogy Hitler elpusztítja a Szov­jetuniót, a nyugati hatalmak nem voltak hajlandók a nemzeti szocializmus ellen (az USSR-al szövetkez­ve) idejében sikraszállni. De akkor még nem voltak a hatalmak birtokában a Hirosima-bombánál millió- szőr veszélyesebb pusztító eszközök. Vaion mikor őrjítik meg magukat a nyugati világ urai annyira, hogy megnyomják a gombot e fegyverek elszabadi- tására. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbitiArM idejfeben gondoskodni I Egy évre $ 18.— Félévre $ 10.— Kanodéba és Európába í évre $ 20.— Megújításra: $ ............................-................. Naptárra: $...................................................... Név: ...................’............................................ Cím: .......................................................... l - *• Város:..............................Állam:........................ . Zip Code:......................... * AMERIKAI MAGYAR SZŐ* 130 East 16 Street, New York, N.Y.10003

Next

/
Oldalképek
Tartalom