Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-09-10 / 34. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Sep. 10. 1981. Két, a magyar nemzet számára meghatározó jelentőségű hon­foglalás jelképévé sűrűsödött Pusztaszer, ez a dél-alföldi táj­egység: a honfoglalás 896-os befejezéséé és az 1945. évi új honfoglalás kezdetéé. Ezért amit itt látunk, tapasztalunk, különös akusztikával bír; nem tudni pontosan, hány száz éve mutatja ezt az arcát a vidék, nem tudni, hogy például, ha a Csontos-tanya környékén já­runk, mi roppan a lábunk alatt, embercsont vagy valamely ős­állat maradványa? dúsában a Tisza itt törte át a gátat, s zúdult rá az alvó városra. Az út tovább az egykori összefüggő mocsarak között vezet. A Sándorfalvá-. tói Öpusztaszerre vezető úton egykor megrakott székárká­ra vának vonultak óvakodva, Szer, Csongrád, Alpár irá­nyába. Félelmes tekergők tűntek fel rajta, s időnként akasztófák rajzolódtak ki, fölöttük kerengő hollókkal. Időnként lovas dandárok vo­nultak izzadó lovakon, porral lepett súlyos páncélzatban. Mintegy 30 kilométerenként kolostorok, kisebb erődítmé- ayek álltak, ahol biztonságos íjjeli pihenőre nyílott alka- om. S körös-körül az ősmo- :sár: nádasok, ingovány, tar­tások. Ez volt a régi budai íadiút ... A pusztaszeri emlékpark na még csak terv. Ami most átható: a nyolcszor elpuSztí- ott és újra épült kolostor és jazilika romjai, az Árpád- ímlékmű, s egy mezőgazda- ági szerszámkiállítás. Amit látni lehet majd ai arborétuma zerűen kialakítón nemzeti történelmi emlék­parkban : a két honfoglalás és államalapítás tárgyi emlé­keit a felszabadulás előtti paraszti életmódot bemutató és a földosztás jelentőségét kidomborító anyagot. Ide ke­rül majd Feszty Árpád 1800 négyzetméteres, egyedülál­lóan monumentális tablóké­pe. S ehhez kapcsolódik a bo­tanikai, zoológiái, néprajzi kincsek gyűjteménye, egy 800 személyes étterem, lovaspá­lya, s a négy alföldi tanya­típust bemutató agrármú­zeum is. Mindez a „csöndes vén táj" — ahogy Juhász Gyula nevezte volt — rang­ját és védelmének fontossá­gát hangsúlyozza majd. Bárót) Szabolcs A friss szántásban ma is középkort házak körvonalai rajzolódnak ki. itt találták meg a betelepült pogányák sírjait is, akik fegyverestül, lovastul „szálltak alá”, s akik még így nevezték ezt az ős­mocsarat: Feir-tó. Ady elát­kozta ezt a környéket, mint a feudális elnyomás szimbó­lumát, Móricz döbbenetes ví­ziót rajzolt róla. „... mintha az élet lefojtott lármás nyo­morából a Halál végtelensé­gébe nyitna az ember ... víz, víz, tócsa, fertő, gigászi mé­retekben, háromezer holdas mocsár a fehér ég* fehérségé­vel, a fekete föld fekete gondjaival...” Ég itt osztottak először hi­vatalosan földet a felszaba­dulás után; ezt a madárpara­dicsomot nyilvánították elő­i szőr védetté; itt forgatta dr.( Homoki Nagy István első vi-j lágsikerű természetfilmjét, a Vadvízországot. Mindezt a 22 ezer 226 hektáros végtelen változatosságot a pusztaszeri —fehér-tói természetvédelmi körzetnek nevezzük 1976 óta. Aki szereti halmozni az él­ményeket, s fogékony a nagy korok „csatázó csonka ujjal” visszaintő emlékeire, továbbá a hatalmas vízterületék, ná­dasok látványára, feltétlenül menjen el ide legalább egy­szer. Ami ma látható, az termé­szetesen már magán viseli a tájcivilizáoió nyomait. Eltűn­tek már a Tisza irdatlan ár­területei, az apadás után visszamaradó mocsarak. De megmaradtak a gátak közé szorított hullámtéri terüle­tek, s a sós vizű sekély szikes tavak. Ezek ma szigorúan védettek. Azóta megjelentek és némileg átformálták az élővilágot a mély vizű halas­tavak is. A madárvilág még mindig egyedülállóan gazdag errefelé. , Ahol a csongrádi út átha­lad a szegedi körtöltésen, kis emléklap figyelmeztet Szeged történelmének legnagyobb katasztrófájára: 1879 már­Az ópusztaszeri Árpád-emlékmű ÚTNAK INDÍTOTTAK a Chemimas budapesti tele­péről Marokkóba annak az eziisterc-elókészitónek az első gépeit, amelyet a Marokkói Állami Ércbá­nyászati Vállalat rendelt meg a Nikex Külkereske­delmi Vállalattól. A komplett berendezés egy Atlasz- hegysegben lévő banyába kerül, ahol naponta 200 tonna ércet dolgoz majd fel. ERIK A SZÓLÓ, megkezdődött az elószüret az or­szág legnagyobb síkvidéki szőlőültetvényen, Bács- Kiskun megveljen. A Duna—Tisza közének szőlősei­ben a téli fagyok miatt kevesebb a fürt a tőkéken, a minőség azonban kifogástalan. A szőlő fogadására mindenütt készek az óriás prések és a hordók. Szigeti pillanatok A Margitszigeten keménykötésú, őszhaju férfi kaszai. Egy-egy suhintásakor meztelen napbarnitot- ta felsőtested minden izom valami öröktől megszo­kott ősi ritmusban mozdul s a régvolt aratások em­lékeit idézi. Vajon hányán tudnak még kaszálni és ilyen rendet vágni, különösen itt a fővárosban? Egy kisfiú — kezében szörpös üveg — rá is csodál­kozik s a száját is tátva felejti. — Anyu,mit csinál ez a bácsi? — Kaszál, vágja a füvet, kisfiam. — Kaszai? — ízlelgeti a szót a gyerek. — Mert most van az aratás,ugye? — De miért nem géppel csinálja? — Nincs neki szegénynek — feleli az egyszerűség kedvéért a mama. — Vagv a benzin fogyott ki belőle — vélekedik a ma gyermeke és egy iramodással a férfi mellett te­rem a szörpős üvegével. — Igyál , kombájn bácsi, üzemanyag nélkül te sem birod sokáig. Harman andalognak előttem. Középén fiatal, 20- 25 ev körüli nó, egyik oldalán erősen kopaszodó, öreges járású férfi, a másikon korban hozzáillő fia­talember. A nő egyikbe se karol, de keze gyakran hozzáért a fiatal férfiéhez, sőt a két kéz időnként lopva össze is kulcsolodik, hogy azután gyorsan szét is váljék. “Szemérmes szeretők” —gondolom magam­ban. A papa előtt ugylatszik rejtegetik még az érzé­seiket. Ritkaság ez manapság,a nagy “kitárulkozá­sok” korában. Le-lemaradozva bandukolok utánuk. Az artatlan játék egy-egy röpke összesimulással, tit­kos, de félre nem érthető egymásra pillantással fű­szerezve meg-megismétlődik. • Egyszercsak a javakorabeli férfi hátrapillant, s kölcsönös meglepetéssel — felismerjük egymást. A nemregiben nyugdíjba vonult, kiváló szakember megáll, mire a fiatalok is megtorpannak és felem fordulnak. Az ifjú emberrel is találkoztam már: ő a kiváló szakember nagyobbik fia. Az apa szívélyesen üdvözöl, majd látható büszkeséggel bemutatja a fia­tal nőt is. — Ot meg aligha ismeri. Nora — a felesegem. Nem I reg esküdtünk. / ß TERJESSZE LAPUNKAT 9. FEDEZZÜK FEL: SZABADIDŐ MOZGÁS SPORT A MEGNÖVEKEDETT SZABADIDŐ HASZNOS ELTÖLTÉSE FONTOS RÉSZÉ ÉLETÜNKNEK. AZ AKTIV IMHENES, A MOZGÁS, A SPORTOLÁS UJ ERŐT, IJJ LENDÜLETET AD ÉLETÜNKNEK. AKÁR AMATÖR, AKÁR PROF] MÓDON SPORTOLUNK - KIV ÁLÓ SPORT­ESZKÖZÖKRE VAN SZÉK sít;. EZ A Ml AJÁNLATUNK ! KÜLÖNBÖZŐ SPORTLABDÁK. JUDO-K AR \TE—VIVÓRUHAK,.LOVAGLÓ—; FELSZERELÉSEK KÉSZÜLNEK \ NEMZETKÖZI ELŐÍRÁSOKNAK MEGFK- I ,KLŐE N. ELSŐ RANGÚ MIN ŐSÉ( .BE N. ÖN IS VÁSÁROLJA AZOKAT \ SPORTSZEREKET, AMELYEKKEL A MAGYAR SPORTOLÓK A VILÁGVERSENYEK DOBOGÓIRA KERÜLNEK! Exportálja: A R T E X Magyar Külkereskedelmi Vallalat Budapest 1390 PE 167 Hungar\ Telefon: 323-990 Telex: 22-4951

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom