Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-12-17 / 48. szám
8 AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 1 7. 1981. HATVAN EV A MUNKÁSMOZGALOMBAN Fodor Erna 80. születésnapiára Ki ne ismerné Fodor Ernát, hiszen 34 év óta gyakran találkozik az olvaso erdekes Írásaival, tudósításaival. Születésnapjáról való megemlékezés céljából kerestem fel budai otthonában. Gazdag életútja rajzolódott ki előttem. Korát meghazudtolva ma is frissen mozog, tevékenykedik, követi az eseményeket, ujsagirónyelven mondva, benne él a világ pezsgésében, forgatagában. Magyarországon született, az egykori Sopron megyei Himöd községben 1901. december 12-én. Tizen voltak testvérek, szüleit még gyermekkorában 14 évesen elvesztette. Himódrol Kapuvárra került, ahol kitűnő eredménnyel végezte el a polgárit. Ezután nagynénje támogatásával Szombathelyre került további iskoláztatásra. — Szegények voltunk és csak a Sorokuifaluban (a jelenleg Sorokpolány) élő gazdálkodó nagvné- nemnek köszönhetem a szombathelyi középiskolai éveket. Nagyon sokszor kijártam hozzájuk, minden nel elláttak. 28 évre rá jártam ebben a Vas megyei faluban es jo érzés volt, hogy az emberek megismertek. Fodor Ernát korábban kivándorolt nővérei vitették ld az Egyesült Államokba. 22 napi utazas után 1920 november 11-én érkezett meg New Yorkba. Hamarosan az Előre Műkedvelő Kör tagja lett. Eveken át gyárban dolgozott es esti iskolákba járt. —Emlékszem, akkoriban heti 10 dollárt kerestem. Viszonyítva az árakat, egy pár harisnyát $ 1.50-ért lehetett kapni. 8-9 évig egyhuzamban egy kalapgyárban dolgoztam, először darabszámosként, később munkavezető voltam. Emlékezetes számomra a 20-as évek vege, amikor sztrájkot szerveztem, emiatt letartóztattak, de hamarosan kiengedtek. 1931-ben a 42. utcában egy könyvtárban dolgozott szellemi munkakörben. Szeme mindig gvenge volt, igy ezt a megerőltető szép munkát abba kellett hagynia. Ezután tanított szakszervezetekben, klubokban. 1938-ban átvette a Nők Vilaga magazin szerkesztését es kiadását. 1939-ben férjhez ment és leánya született 1940-ben, amikor átadta a szerkesztést. — Először a laphoz belső munkatársnak 1942-ben kerültem. Egy ideig szerkesztettem a Nők Világát, de ki kellett lepnem, mert a leányom beteg lett. 1946-ban ismét kezdtem bejárni társadalmi munkásként, s ha jói emlékszem, 1947-ben lettem seged- szerkesztö.. Akkoriban Dr. Gyetvai János, Gárdos Emil, Deák Zoltán. Rosner Sándor, Holló Jenő, Dr. Pogány Béla dolgoztak a lapnál, mint szerkesztők és munkatársak. Első munkám egy bazár megszervezése volt, amely nagyon sikeresnek bizonyult. 1962» októberig voltam a lapnál, ekkor nyugdíjba kerültem és csaladommal hazatelepültünk. Azóta Budapesten a Magyar Szó Baráti Körének a vezetője és faradhatatlan odaadással apolja a kapcsolatot az Egvesült Államokban élő és a Magyarországra visszatelepült honfitársak kozott. Egyik szemét szeptemberben megoperálták, de bekötött szemmel is eljárt a gyűlésekre. Mar alig várja, hogy megkapja a szemüveget es ismét tudósíthasson. Férjevei, Ausztin Györggyel el boldogan, aki abban az időben dolgozott a lapnál,amikor Bebrits Lajos volt a főszerkesztő Clevelandon. 0 akkor New Yorkban szerkesztett. Mindannyiunk neveben szeretettel koszöntjuk Fodor Ernát 80. születésnapja alkalmából és kívánjuk, hogy meg sok boldog evet töltsön jo egészségben csaladja és unokái koreben. q p TANUSAGTETEl RÉSZLETEK DEÁK ZOLTÁN BESZÉDÉBŐL A MIAMI KULTUR KLUB 40 éves jubileumi bankettjén, november 7-Én Az Önök részvétele a mai jubileumi ünnepségen tanuságtétel a magyarsagtudat ápolása mellett, a magyar kultúra világraszóló értékeinek: a magyar nyelvnek, a magyar zenenek, a magyar költészetnek megbecsülése mellett. Ezen értékeknek mai programunkon szereplő előadóművészek: Kiszida Gizi, Bársony Margit, Nagy József, Dr. Kardos Pál, Pécsi György Róth Ernő és Róth Lili, egy-egy szépséges drágakövét csillogtatták meg. Fogadják érte mélyen aterzett ertekelésemet. A miami magyarság megertó es joakaratu támogatása mellett volt a Kultur Klubnak egy szerény hallgatag, de rendületlen segítőtársa, aktivitásainak hu krónikása: a Magyar Szó. Merem állítani, hogy nincs ebben a teremben senki, akinek életét, sorsat közvetve vagy közvetlenül nem érintették vagy befolyásolták volna azok az ténykedések, amelyeket lapunk, annak vezetői, a körülötte csoportosult emberek az évek hosszú során át kifejtettek. íme egy néhány ezek közül: 1914-ben sajtónk szervezte meg gróf Karolyi Mihály első amerikai körútját. Célja a magyar nép demokratikus jogainak bővítése és Magyarország kivonása a később végzetesnek bizonyult német szövetségből volt. Sajtónk égiszé alatt működött azokban az években az Előre Műkedvelő Kör, a legnagyobb amerikai-magyar kultúrintézmény, amely a modem drámairodalom legragyogóbb darabjainak tucatjait mutatta be New Yorkban és a nagy magyar kolóniákon. 1919-ben sajtónk szervezte meg New Yorkban a legnagyobb tüntetést Magyarorszag feldarabolasa ellen, amelyen százezrek vettek részt. A 20-as években a mai napig aktiv elnökünk, Gellért Hugo, Bálint Imrével együtt szervezte meg az első antifasiszta mozgalmat az Egyesült Államokban. A 30-as évek közepén sajtónk akkori ügyvezetője, a mai napig értékes munkát kifejtő Weinstock Lajos volt a lelke a munkanélküli biztosításért indított országos mozgalomnak. Ugyanakkor olvasótáborunk legalább tizennégy aktiv embere vett reszt az autó, acél, villanyipari munkásság megszervezéséért indított hatalmas mozgalomban. Erről hivatalos elismerést kaptunk annak idején, többek között, John L. Le wist ól es Philip Murraytol. A spanyol polgárháború kitörésekor lapunk egyik legkiválóbb munkatársa,Somogyi Pál önkent jelentkezett a spanyol demokrácia védelmezőinek táborába, az Abraham Lincoln Brigádba. Somogyi fejlövest kapott a terueli ütközetben és néhány hónap múlva sérüléseibe belehalt. 20 ezer dollárt gyűjtöttünk a szorongatott spanyol nép támogatására. ~ A BÉKE SZIGETE Részlet az Uj Élet — a Magyar Izraeliták lapja — november 1-i számában megjelent “Ünnepeink után” c. cikkből Ebben az esztendőben is megteltek zsinagógáink egvmasiranti szeretettel, közös ahitatban kerestük és találtuk Istent. Ünnepek sorozata után most már kimerjük mondani azt, amit éreztünk, mi, magyar zsidók és kimondottak sok országból nálunk ünneplő hittestvéreink is: úgy éreztük, és ugv ereztek, hogy a felbolydult Európában ez az ország és fővárosa a béke szigete és a titkos, vagy hangos féltés az ünnepi hangulatok és élmények nvomán optimizmust sugárzó derű és mosoly lett imádkozó híveinek lelkeben és ajakán. A 30-as évek végén sajtónk irányitott egy nagyszabású akciót Roosevelt elnök társadalmi biztosítási programjának támogatasara Több, mint 110 ezer aláírást gyűjtöttünk, amelyért az elnök elismerő levelet intézett hozzánk. A második világháborúban sajtónk élen járt a ha- dieröfeszités támogatásában. Elismerő oklevelet kaptunk a kormánytól erre vonatkozólag is. A háborúban az olvasótáborból és családjukból 1142-en szolgáltak az amerikai hadseregben, akiknek nevét büszkén jegyeztük fel lapunk 1942-43, 44-es évkönyveiben. Élen járt lapunk a második világháborúban mélyen sújtott szülőhazánk népének támogatásában. És amikor az újjáépítés megkezdődött, lapunk 6 volt szerkesztője, lletve munkatársa szerzett abban érdemeket. Bebrits Lajos volt főszerkesztőnk,mint közlekedésügyi miniszter vezette a porig lerombolt va- sutrendszer újjáépítését. Talyigás Ferenc, lapbizottsági tag nagy érdemeket szerzett a szintén lerombolt magyar ipar újrateremtésében, mint gépipari államtitkár. Dr. Gyetvai János volt főszerkesztőnk úgyis, mint Baranya megye főispánja, úgyis, mint Magyar- ország törökországi nagykövete hűségesen szolgálta szülőhazánk népét. Dr. Striker György, a mai magyar rádió és elektronikai ipar egyik megteremtője. Gardos Emil volt szerkesztőnk, vegyészmérnök. Dr. Gönczöl György a kiváló közgazdász. Lapunk elsőnek, mikent a múltban,ugv napjainkban is hívta fel az amerikai magyarságot a mindnyájunk életérdekét fenyegető veszélyekre. A szeptember 19-i (1981) washingtoni tüntetés, melyben félmillió ember vett részt, pontosan visszhangozta lapunk mindenkori álláspontját. Lapunk következetes kiállásának eszméit a beke ügye mellett az elmúlt 30 esztendő folyamán, ma, világszerte milliók visszhangozzák. Megerősíti azokat az amerikai egyházak és intézmények egyre gyakoribb fellépése a háborús politika ellen. A közjó érdekeben kifejtett működésünkért bizony nem mindig kaptunk elismerést. Nem egyszer meg nem értésben, támadásban volt részűnk. Nem egyszer úgy éreztük, most is úgy érezzük, hogy Ady Endrével együtt mi is elmondhatjuk: “Egyre többen hisszük es valljuk Kenyér jár nekünk a rank dobált kőért S nem magunkért, mind többet küzdünk A leendőkért, az ékes jövőért!” NAGYON BOLDOG ÜNNEPEKET kivan az összmagvarságnak barátainak és klubtársainak A MIAMI KULTURKLUB és NŐI CSOPORT
