Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-12-17 / 48. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 17. 1981. 6 (/ruicálA­A“6AZDASÁGI CSODÁ-ROL KANADA. A lap okt. 8-i szamában megjelent cik­kel kapcsolatban akarok véleményt mondani. Cime: Beszüntetni a regényt? Ugylátszik a szerkesztőség elfogadta a javaslatot, mert már egynéhány szám­ban nem jelent meg. Ellene vagyok, hogy a Móricz regényt ne közöljék, mert ez nem hasból van Írva, hanem a tények alapján, tanulni lehet belőle. Nem tudom hányán voltak azon a konferencián, akik át­élték a Horthy-rendszert, vagy talán Károly király rendszerét, de nagy a gyanúm, hogy alig voltak ott ilyenek. Én csak 21 éves • voltam, amikor elhagytam szülőhazámat, de eppen elég volt abból a rendszer­ből. Ez a regény figyelmeztet bennünket arra, hogy vigyázzunk, ne érjen bennünket az a sors, amit & és sok munkásember atelt. Ne felejtsük el, hogy olyan korszakban élünk, hogy ha nem vigyázunk és nem fogunk össze, olyan sorsra juthatunk, mint a ^ok millió magyar. Mert meghalt az a tehén, amely A- merikának és Angliának a sok tejet adta. Boldog karácsonyt es háború nélküli uj esztendőt kívánok. A. Köpi. HINSDALE. 111. Szomorú hirt kell közölnöm, fér­jem testvéroccse Kozma Dénes, kanadai lakos novem­ber 4-en 87 eves korában elhunyt. Nagyon szerette a lapot, többször is irt benne, nagyon törődött az utánunk jövő generáció sorsával, mindenét arra ál­dozta. Boldog karácsonyt és békés uj évet kívánok. Mts. Kozma KALIFORNIA. Sok szerencsét kívánok az újság uj, gazdag tartalmahoz. Az uj esztendőre minden jót Hermann Weiss ■L.______________:_______________ ... NEW JERSEY. Lapjuk nagyon tetszik, annál is in­kább, mert uj amerikas vagyok, aki még az angol nyelvét is most tanulja. így egyetlen tájékoztatom az önők/lapja, ami számomra egyelőre az egész uj amerikai eletemet jelenti. Megértik tehát, hogy so­kat várok tőle. Főleg azok a cikkek érdekelnek, a- melyek uj életemben segítségemre lehetnek. Mivel otthon kórházi ápolónő voltam, és az szeretnék len­ni majd itt is, természetesen minden erdekel, ami az egészségüggyel kapcsolatos. (Főleg a nők egészség ügye, a kórházi ápolásokról szóló beszámolók és jogi tanácsok.) V. Ilona (Szerkesztő válasza: Üdvözlöm önt lapunk olvasótá­borában. Hálás vagyok lapunkat értékelő soraiért. Miután olvasóink között többen dolgoznak orvosi intézményekben, módomban lesz közreműködésük­kel olyan könyvet, vagy felvilágosítást küldeni, mély talán segítségére lehet uj munkakörében.) Lórinczy István*. CSONTVÁRY CÉDRUSA állatkarjaival Égbe kapaszkodik tevelabain leroskad a Földre csillagagain viharok remegnek s gyökerében lüktet a sivatag szive r ' A Magyar Szó november 19-i számában “A ma­gyar gazdasági csoda hátterében” címmel megjelent cikk alkalmas arra, hogy helytelenül tájékoztassa olvasóit néhány fontos, kérdésben. Ezért az említett cikkhez a következőket fűzzük hozzá: — Igen, a Magyar Nemzeti Bank évekkel ezelőtt felvett külföldi kölcsönöket, amelyek 1978. körül aggasztóan magas szintet értek el Azóta azonban — a sikeres exportpolitika eredmenyekeppen — ezek az adósságok évről évre apadnak és a pénzügyi mér­leg mar szinte teljesen kielégítővé vált. Persze tovább­ra is óvatosan kell gazdálkodni... — Valóban nyomasztó nem-szocialista kereske­delmi partnereink gazdasági pangása. Ennek ellene­re a magyar ipar, és főleg a mezőgazdaság, céltuda­tos fejlesztési erőfeszítéseinek eredményeképpen az u.n. “dollár-piacokra” irányuló export folyamatosan növekszik — éspedig gyorsabban, mint az import — es igy a kereskedelmi egyenleg (minden nehézség elle­nere) egészségesen alakul. — Tényleg nem kielégítő Magyarországon a gaz­dasági tevekenyseg szervezettsége es a termelekeny- seg színvonala — sok tennivaló van ezek javítására. Napról napra uj kezdeményezesek történnék e té­ren, es ehhez sok esetben bizony külföldi licenszek es iparszervezók is eredményesen hozzájárulnák. Példa erre a Lévi-Strauss jeans (nadrágok) nagy­mennyiségű gyártásának megszervezése Dunántú­lon, a kis Marcali községben! (A nadrágok nagy ré­szét az USA-beli cég vásárolja meg) Ezt — és sok más példát — is meg kellett volna említeni! És ami az Áruellátást illeti.... Az említett cikk szerzője a továbbiakban úgy ál­lítja be az ohazai állapotokat, mintha az — egyre gyarapodó — bolti és áruházi hálózatban azért to- longanának az emberek, mert “fáradhatatlanul ke­resni, hajszolni kell” azt, ami “éppen nincs” és ezért “nem vesszük azt, ami éppen kell”, hanem “azt, ami éppen kapható.” Nos, mint az alant aláirt sok országot, igy az USA-t is megjárt, igen tapasztalt háziasszony megnyugtathatom a kedves olvasókat, hogy az itteni, évekkel ezelőtti “hiánygazdálkodás” egyáltalán nem jellemzi a mostani helyzetet. Az áru­ellátás valóban és nem csupán látszólag, a kiraka­tokban — igen bőséges. Az állandóan növekvő hazai választék mellett szinte nap mint nap bővül az im­portcikkek köre. Ez az összes szocialista országon túlmenően olyanokra is kiterjed, mint Olaszország, Ausztria, Anglia, Franciaország, Görögország — a távolabbiak közül Japán, Kína, India, Honkong, Brazília, Uruguay, Algéria, Marokko — és sorolhat­nánk tovább. Persze, hogy előfordul — amint kül­földön is gyakorta tapasztaltam —, hogy valamilyen különleges árucikket csak hosszabb keresgélés, vagy egy későbbi időpontban lehet megtalálni — ez azon­ban távolról sem jellemzi a helyzetet. Példaképpen: gyümölcsből most (november végen) alma, körte, szőlő, grapefruit, citrom bőségesen, banán alkalma­sint (rövid sorbaállással) kapható boltokban, utcai standokon, a narancsot karácsonyra várjuk. De Ír­hatnánk japán lemezjátszókról, hongkongi mini­rádiókról, magyar “hi-fi rack-ekrol”, szovjet “por­table TV”-ról és sok-sok minden egyébről, hogy ki­egyensúlyozzuk a sötétre festett képet. Nem lehet tehat “tetemes elhalasztott keresletről” beszélni — kivevea lakas ellátottságot, amelyből sajnos az even­ként épülő 85.000 távolról sem elegendő, bár ezzel a számmal (8 lakas evente ezer lakosra) világviszony­latban előkelő helyen állunk... ÖSSZEFOGLALÁS.. Nincs okunk arra, hogy ijesztgessük a lap olvasóit a magyarországi szervezetlenség “sokfejü sárkányá­val”, ahogy a cikkben olvashattuk. Sokkal célsze­rűbb lenne arról gondoskodni, hogy a hazai nép­gazdaság eredményeiről és nehézségeiről egy való­ban kiegyensúlyozott képet adjunk az olvasóközön­ségnek. Striker György és Barbara, Budapest. LEVÉL IPOLYTARNÓCRÓL r a szeretet draga kincs, akinek van, az tartsa meg, mert ezt venni nem lehet. Egy fényképét küldök szép viragos kertemről. Szeretem a virágos kertet, mar nekem csak ez van, egészségem meg elég jó, aminek nagyon Örvendek. Megter Ferencné (Szerkesztő megjegyzése: A fényképet helyszűke miatt csak lapunk következő számában közöljük. Hogy a nepek simak-e örömültben, es hogy mikor, azt nem tudom, de azt tudom, hogy e sorok iroia majdnem elsírta magát a fenti szívből fakadó meg- ható sorok olvasásakor.) ______________________ Lapunk kedves regi barátjától, Mester Ferencné, volt Bethlehem, Pa.-i olvasónktól kaptuk az alanti lévelet: A szerkesztőségnek és mindenkinek kívánok kel­lemes karácsonyi ünnepeket és bekesseget. Jaj de szépen hangzik, mégegyszer bekiáltom, hogy le­gyen már beke a földön, szóljanak a harangok, sírja­nak a népek örömükben! Vegyek le a szivükről a lakatot és engedjék be a szeretetet, a gyermekek örüljenek az apukanak és anyukának. Ezt kívánom az egesz nepnek, hogy az ujev ezt hozza meg, mert 3®^ Barátainknak és jóakaróinknak Istentől ^iÍÍ a gazdagon megáldott KARÁCSONYT II I . és BOLDOG ÚJÉVET kíván az > * i HUNGÁRIA UTAZÁSI IRODAI! F 1 1603 Second Ave mm | New York NY 10028 JMk ■■«•^Telefon: (212) 249-9342 - 249-9363 ™

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom