Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-12-10 / 47. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Dec. 10. 1981. GDANSKBAN KÍSÉRT A MÚLT ... ... — ...... íif. M .at.... ALLENTOWN, Pa. Nagy, nagy örömmel vettem kezembe Lutheran István verses könyvet, amelyet itt szeretnék megköszönni önöknek és a kedves Özvegy Juliskának. Érzem azonban, hogy a rövid köszönöm szó nagyon kévés ilyen értékes ajándé­kért', hogyan is érdemeltem ezt, amit olyan nagyon szeretek gyermek-koromtól fogva, a mai napig is. Meleg kézszoritást,ölelést érdemelne tőlem a kedves özvegy Juliska. Az életben öt sok ilyen öröm érje, amit nekem a könyve jelent. Petőfi verses könyve mellé fogom a könyvet helyezni, ha betellek az olva­sásával. Az elhunyt poraira pedig békés nyugalmat adjon a jo Isten. Mert aki ilyen lángoló hazaszeretet­ről annyi szépét tudott Írni, tréfákkal ízesítve, bi­zony hosszú életet érdemelt volna. Nem szégyelte paraszti származását, mint egyesek. Mi paraszt tár­sai is csak buszk'ek lehetünk, és felnézhetünk ra, hogy közöttünk is születnek fenyes csillagok, a jö­vő nemzedék számára. Bár csak mások is sokan úgy értékelnék az ilyen szép hazafias példányt, ahogy en es ferjem, idős korunkban is. Egyben egy előfi­zetőt is szeretnek bejelenteni, barátunk, és jónak találta az újságot. Halaszek Szorongva követjük a híreket. Egyebek között azokat, amelyek Gdanskból erkeznek. A történelmi emlékezetvesztés súlyos tüneteit érzékeljük. Atel­tük a szocialista társadalom több válságát. Miért ta­gadnánk^ előttünk iáró generációk, de még a miénk is sokszor es sokáig azt hitte, hogy az uj, az igazsá­gos^ szocializmust akaró társadalom epitésehez ele­gendő, ha tisztán látjuk a célt, ha bízunk eszméink­ben. Azt hittük, hogy a történelem mintegy automa­tikusan — helyettünk — dolgozik. A gyakorlat reánk cáfolt. Éppen negyedszázada, hogy rettenetes árat kellett fizetnünk balhiedelmeinkért. És akkor fel- idéződtek a múlt háború rémei is. Mert nagyon a peremén tántorogtunk a szakadéknak. Örömmel ta­szítottak volna bele azok, akik nem érzékelték a há­ború és az ellenforradalom között eltelt évtized eredményeit, áldozatait, bármennyi bűn és mulasz­tás halmozódott is fel, ugyanebben az időben. Es megéreztük: nem vagyunk egyedül, Európában es a világban a dolgok összefüggenek. Éppen Gdanskban feledkeznének el erről? A Wes- terplatte szomszédságában? Ott, ahol a köveknek is arra kell emlékeztetni, hogy a történelmet a semmi­ből, a füstölgő romokból kellett újra építeni? Ott szurkolnának a barbarizmus uj borzalmas divatjá­nak, ahol a legtöbben szenvedtek ettől? Miféle go­nosz trefaja ez a történelmi amnéziának? Nem, mi ne veszítsük el emlékezetünket... Arról se feledkezzünk el, hogy a szocialista társadalom épitese a valosag rideg, de megismerhető törvényei­nek betartását követeli meg tőlünk. És ezeknek a törvényeknek a soraba a gazdasági élet szabályai mellett — az osztályharc szükségszerűségei is bele­tartoznak. Szolidaritás? Ez a szó korántsem csupán egy lengyel társadalmi szervezet elnevezése. A foga­lom egyszersmind az összefogás szinonimája. A nem­zetközi szolidaritás a munkásmozgalomban minden­kor azt is jelentette, hogy a szocializmus ügyének elkötelezett emberek kölcsönös felelősséget éreznek egymás iránt. Nem feledkezve el a nemzeti sajátos­ságokról, a história tanulságairól.... Szorongva követjük a híreket. Mi aggódunk, mi nem tudunk aggodalom nélkül élni. És nem akarhatja senki hogy újra Gdansk nevé­re kezdjen félni Európa, a világ. E. Fehér Pál Az antiszemitizmus anatómiája Mindannyian idegrendszerünkben hordozzuk a. második világháború szörnyű eseményeinek emléke­it. Csupán a múlt sebeit felszakitani és vájkálni ben­nük bűnös tevékenység. De tanulni a történelem kí­nálta összefüggésekből és levonni a tanulságokat, nemcsak hasznos, hanem elengedhetetlen kötelessé­günk. Ebből a szempontból érdemel figyelmet egy könyv, amely nemrégen jelent meg Izraelben. Szerző­je Nathaniel Katzburg professzor, a Bar-Dan Egye­tem tórtenelemtanara, cime: Magyarország és a zsi­dók, 1920-1943. Talán feltűnő, ahogy az évszam is utal ra, hogy a deportálást, kálváriánk utolsó és leg­súlyosabb szakaszát nem veszi be anyagaba. Mar ez is arra vall, hogy nem az események regisztrálása, hanem a dolgok, jelenségek, történések mögött meg­húzódó tényleges mozgató rugók foglalkoztatják a szerzőt. Öt fő esemenv köre csoportosítja tényekben gaz­90 Évvel ezelőtt született BEBRITS LAJOS (folytatás az 5. oldalról) nozhatatlanul érdekfeszitö eloadásmodoraval az ame­rikai dolgozok ezreinek kózkincseve tette. Abban, hogy ma, születése 90. évfordulóján, az itteni működését követő félévszázad végén még min­dig fennáll és virul egy haladó szellemű magyar újság, a Magy ar Szó az Egyesült Államokban, nem csekély része van az ö működésének, újságírói tevékenységé­nek. Száz és száz amerikai magyar munkásból ne­velt lapunkért élő-haló lapépitot. “Valahogy sehogysem illett nyomtatott nevehez az a gyaszkeret a lapokban 1963-ban — irta életrajz­írója, Kekesdi Gyula. Az élet illett hozza, S az élők emlékezni fognak ra.” Az emlékezők között ott áll és tiszteleg lapunk sokezres olvasótábora. Deák Zoltán TERJESSZE LAPUNKAT! r - - . _ . L NEW YORK, N.Y. Az egyik tévé-állomás kritkát köz vetített az Izraelben, Zubin Mehta vezénylésével előadott Tristan és Izolda Wagner^opera előadásáról, ami óriási ellenszenvet váltott ki az ottani hallgató­ságból. A legnagyobb megbecsülésem Z.M. személye iránt, aki mint kiváló zenész, megérdemli a nagykö­zönség háláját. Ami pedig Wagner személyét illeti, éppen eleg sok fejtörést okozott az akkori europaj különösen a nemet-bajor állami szerveknek “forra­dalmi” zenei felfogása. Wagner zenemüvei léginlább házassági kudarcait tükrözik vissza. Viszont, ami a Tristan es Izolda izraeli előadását illeti, az kimarad hatott volna a programból, különösen egy olyan or szag nepe részére, amely a világ más népeivel egye­temben megjárta a fasizmus és a túlméretezett na­cionalizmus összes poklát. Leitner Aladar A nyugdíjas vasúti munkásokról Érdekes level erkezett lapunkhoz. Egy nyugdíjas vasúti munkás irta. Rámutatott a levélben a képvi­selők azon határozatára, amely 13.500 dollár auto­matikus adólevonást biztosit számukra. De ugyan­ezek a törvényhozók nem találtak elég pénzt a nyugdíjas vasúti munkások nyugdijának fizetésére. Reagan elnök is megszegte Ígéretét, hogy nem fogjak megrövidíteni sem a 30 millió nyugdíjas, sem a nyugdíjas vasutasok juttatását. “Mi jogosak vagyunk e juttatásokra — Írja levelé­ben Stephen Borovich —, megdolgoztunk érte es az évek folyamán befizettük a járulékot.” “Tíz even at kaptam az engem megillető nyug­dijat. Ezt most havi $ 44.97-el csökkentették. Úgy velem, hogy a lépes megkülönböztető nemcsak a nyugdíjasok, hanem a vasúti dolgozók reszere is, ami arra kell, hogy ösztökélje őket, hogy hozzak a törvényhozók, valamint az elnök tudomására: nem tűrik e meltanytalansagot. Követeljük, hogy a vasú­ti munkások nyugdiját helyezzek vissza az eredeti színvonalra.” dag anyagát: 1. A fehér terror és a numerus clausus (az egyetemi felvételek korlátozott számhoz kötése a zsidóknál). 2. Az 1938-as első “zsidótörvény”, amelyet a szerző még részben a numerus clausus közvetlen folytatásának tekint. 3. Az 1939-es máso­dik “zsidótörvény”. 4. Az 1941-es “fajvédelmi tör­vény”. 5. A munkaszolgalati kötelezettseg beveze­tése. Katzburg professzor munkája bizonyitja, hogy a két háború közti korszak magyarországi zsidóságá­nak torteneteben meg a kutatásnak számos feladata akad. Nagy körültekintést és széles látókört igény­lő tevékenységében számos világhírű tudós is támo­gatta, amint ezt könyve bevezetőjében megemliti. Külön kiemeli és hangsúlyozza Scheiber Sándor professzornak,az Országos Rabbikepzö Intézet igaz­gatójának igen aktiv segítségét. Domán István, Budapest. WASHINGTON, D.C. Egv itteni kórházban 80 eves korában elhunyt Thomas G. Corcoran, Franklin D. Roosevelt elnök egyik legliberálisabb tanacsadoia, a “Fair Labor Standards’ törvénv megalkotója. RENDKÍVÜLI szép és tartalmas lesz jövő heti, karácsonyi szá­munk. Rendeljen belőle lapunkat még nem ol­vasó ismerőseinek, barátainak. Azok is értékel­ni fogják. Használja az alanti szelvényt rendelé­sére. Tisztelt Szerkesztóseg Küldjenek a karácsonyi számból mutatvanypel- danyt az alanti cimre. i I Tudassak f I Ne tu­dassák, hogy en ajánlottam. Név:............................................................................. Cim:............................................................................. Az On neve:.......................................................... Cime:..................................................................... (0/vabóiné ináé 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom