Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-12-10 / 47. szám
Thursday, Dec. 10. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZO 5 MuÜiäSSM© DECEMBER 10. Vito Marcantonio, kiváló liberális képviselő születése, 1902. 14. De Leon, szocialista társadalomtudós születése, 1852. Madarász Viktor festőművész születése 1830. Bebrits Lajos, lapunk volt főszerkesztőiének,' Magyarország volt vasutügyi miniszterének születése, 1891. 15. Érvénybe lép az alkotmány első tiz függeléke, Amerika szabadsaglevele, 1791. 16. A bostoni “tea-party”. Amerikai hazafiak a tengerbe vetnek egy hajórakomány angliai teat, tiltakozásként az igazságtalan adóztatás ellen, 1773. Kodály Zoltán a nagy magyar zeneszerző szüle tése, 1882. 90 évvel ezelőtt született Bebrits Lajos Csoóri Sándor Dedinszky Erika "Szétszórni gyermekkorunk hamvait” HELYSZÍNI RIPORT DEDINSZKY ERIKA KÖLTŐI ESTJÉRŐL Dedinszky Erika 1943-ban született Budapesten. 1956 óta Hollandiában él. Verseskótete jelent meg, műfordítással is foglalkozik. 1981 tavaszán Martinus Nijhoff-dijat kapott műfordító piunkásságáért. Továbbá azért, hogy a holland és a magyar kultúra közvetitőjeként, hídverőként, tevékenykedik. Budapesten a Rátkai Márton Müveszklubban mutatkozott be a raagyarorszagi közönségnek. Azonkívül, hogy több versét előadta, beszélgetett a műsor vezetőjével. Az estén megjelent a magyar irodalmi élet számos kiemelkedő tagja. Jelen volt Lörincze Lajos professzor, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnöke is. költő, Hollandiában élő magyar költő, aki vonzalmak es csábítások ellenére, más nyelvek nagy távlati közegében is Csokonai, Babits, Tözsef Attila vörös nyelvét választotta. Az utóbbi években egyre több olyan verse került elém, amelyben fölfedezte saját életét, mint gordiuszi csomót, mint kikerülhetetlen gyermekéveit. Dedinszky Erika a műsorvezető egyik feltett kér- iésére igy válaszolt: — A holland költők iszonyatos magányban élnek. Nincs meg szamukra az a nagyon meleg közösség, í barátok, kollégák elismerő irodalmi életközössége, mint Magyarországon Ezt nem is én mondtam, hanem egyik művész barátnőm. Ha en a szakmáról komolyan akarok beszélgetni, akkor hazajövök Budapestre. A holland költők és a holland művészek számára ez a közeg nem létezik. Az állam — történelmi okok miatt — nem becsüli meg igazan a művészeket. Illetve megbecsüli, de elvi dolognak, hobbynak, szabad időtöltésnek tartja tevékenységüket. Mondván, akinek ez a mániája, hát csinálja! Nem dotálja eléggé. De ez még nem is lenne olyan nagy baj, mert az igazi nagy művészek megtalálják a vásárlóikat és a közönségüket. De az a bai, hogy egyszerűen a művész nem számit dolgozó embernek. Tehát, nem tartozik szervesen a társadalomba, nem tartják fontosnak, hogy egyáltalán letezzen irodalom, és letezzen költészet. A költészet különösen mostoha gyermeke a holland társadalomnak. Ez valahogy azt termelte ki, hogy piachelyzet áll fönn, és a költők gyanakvással tekintenek egymásra. Nem tudunk igazán mélyreható barátságot kötni, mert a másik mindig eleven konkurrens. Tehát, hogyha kiadja énjét, ha feltárja készülő müveit, bemutatja, megbeszéli — •*. másik ellophatja ötleteit es nyugodtan elmehet a kiadóhoz. így senki sem érzi magat biztonságban. Ezért rendkívül magányosan es elszigetelten élnek és harcolnak a holland költők. Továbbá az a tény, hogy egyre rosszabb a gazdasági helyzet Hollandiában, egyre nagyobb a munkanélküliség, a narkomániáböl eredő problémák, a fegyverkezés elleni tüntetések, de egyre nagyobb a vandalizmus és a terror is. Az államnak minden energiája és figyelme ezen dolgok felé fordul és a művészéttől majdnem minden támogatást megvon. Tehat a helyzet nem javul, hanem rosszabbodik. Az iskolákban szinte egyáltalán nincsen művészeti oktatás. Az én fiam például soha nem olvasott iskolában verseket. Ha Hollandiában a szomszédasszonynak azt mondanám, hogy költő vagyok, akkor kerülne, félne tólem. Egyszerűen a költő, mint olyan, nem létezik a holland társadalomban. Ez a különbség Hollandia és Magyarország között. Ha ezekről a dolgokról, vagy akár politikáról akarok beszélni, akkor hazajövök Magyarországra. — Miért beszel olyan szépen magyarul? — Ha egy költő, mint én is, kikerül egy olyan országba, ahol nem beszelnek magyarul, fenyegetett- nek érzi a nyelvet, úgy érzi, hogy minden erővel meg kell védenie, óvnia kell. Tudatossá válik a nyelv használata, a beszéd gyakorlása es .tálán ezert beszelünk mi, odakint élők tisztábban, mint a hazaiak... Elmondta Dedinszky Erika, hogy kinti magányosságát versekben oldja fel. Tovább kívánja ápolni a holland és magyar kultúrát! Gócze Tibor Bevezetőt mondott Csoóri Sándor költő, aki többek között igy szólt Dedinszky Erikáról: — A költő és közönségé, ha hírből ismeri is egymást, személyesen ma találkozik eloszor. Jelképesen szólva, ma szőrit kezet, ma nézi meg közelről egymás szembogarát. Mindnyájan tudjuk, életre szólóak lehetnek ezek a találkozások. Vonzalmat ébreszthetnek, figyelmet kelthetnek, de az ellenkezőjét is előidézhetik. — Dedinszky Erikát úgy szeretnem bemutatni, ahogyan megismertem. A 70-es évek elejen a Hollandiad Mikes Kelemen Kör hivott meg bennünket, Kosa Ferencet és engem az évenként megrendezendő tanulmányi napjaira. Nem állítom, hogy mi voltunk az első hazai értelmiségiek, akik ezen a rangos, részben emigráns napokon résztvehettünk. Elhallgatás nélkül mégis izgatottan beszéltünk a magyarországi helyzetről, politikáról, filmekről, a nemzeti és. a nemzetiségi kérdésekről. Azt viszont beválthatom, hogy számomra ott és akkor vált világossá: a világon szétszóródott magyarság ügyét nekünk, itthon élőknek elöbb-utóbb tisztáznunk kell.Tisztaznunkérzel- mileg, politikailag. Ilyen tűnődések és érzelmek tükrében ismertem meg Dedinszky Erikát... Megtudtam róla, hogy 14 éves korában került ki Hollandiába es elég gyorsan megtanulta az ország nyelvét. Úgy megtanulta, mint a bennszülöttek. Tehat módjában állt volna felejteni. Szétszórni gyermekkora hamvait a tengeren..., de ö nem felejtett. Hollandia ápolt kultúrája méginkabb rákapatta a miénkre. A kettősség nem megosztotta, hanem megsokszorozta érzékenységét... Honleánvi fontoskodás nélkül tudott ragyogni magvarul, természetes viselkedésében mar akkor rendkívüli tehetséget láttam parazslani. Sértetlenül megőrzött eredeti tudasa es a később szerzett tudása Dedinszky Erikát sorsszerűén kötelezte arra, hogy két nép, két kultúra követője legyen: a hollandé és a magyaré... Ugyanakkor elsősorban Magyarország nepe és a haladó szellemű amerikai magyarság megilletödve emlékezik meg korunk egyik kiváló magyar hazafiának, munkásvezérének, köszörűs írójának, Bebrits Lajosnak, lapunk volt főszerkesztőjének születése 90. évfordulójáról. Bebrits Lajos “négy ország viharaiban” küzdött az igaz ügyért, a szocializmus eszméiért, a szocialista Magyarország építéséért, a haladás gondolatának népszerűsítéséért. Mint vasutügyi miniszternek halhatatlan érdemei voltak a II. világháborúban elpusztított magyar vasúti közlekedés újjáépítésé terén. A harmincas évek elejen ö volt egy ideig lapunk főszerkesztője. Roppant tudásu ember volt, alá tudását népszerű nyelven irt cikkeivel, valamint utá(folytatás a 6. oldalon) |
