Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-11-19 / 44. szám
Thursday, Nov. 19. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZÓ 9. Móricz Zsigmond Ä Áahtaa e+níesi 40. Édesanyám el is ment Berky Biri nénémmel ahhoz az ügyvédhez, a meg azt mondta, hogy tiszta színigazság minden, amit akarunk, ez egy olyan per, amit nem lehet elveszíteni. Ez is azt mondta, és leszidta a sárga fődig a jegyzőt, hogy ő jól ismeri, és így kitöri meg úgy kitöri a nyakát, örül, hogyha egyszer a kezébe kerül. Egy krajcárjába se kerül, nénémasszony, a tavaszon már maguk fognak szántani a fődbe. Hát édesanyám meg is nyugodott egy kicsit, és karácsony előtt megvót a tárgyalás Szatmáron. Én is ott vótam, hallgattam ahogy vallatták édesanyámat meg Sarkadi Imrét. Akkor a nagy Sarkadi Imre is összébb húzta a nyakát. Kérdezték tőle, hogy adja-e haszonélvezetre a fődet édesanyámnak. A meg tagadta, hogy nem kötelessége. De kihirdették az ítéletet, hogy Jó jánosné megnyerte a pert, a földet vissza kell adni a jogos tulajdonosának. A szerződést megsemmisítették. Édesanyám belcbetegedett a nagy örömbe. Úgy hoztam haza, hogy alig vót élet a szegény asszonyba. Még a vonatot is végigsírta, de nem ám az örömtül, hanem azért, hogy most mi lesz. Hogy ő nem mer kimenni abba a fődbe, mert Sarkadi Imre agyonütteti a kanászával. Azután meg megjött az írás, hogy a Sarkadi megfizetett ügyvédje megfellebbezte a pert. És úgy kicsinálták, hogy az új tárgyalást csak májuS/27-ére tűzték ki. No, jött a tavasz. Sarkadi Imre, mintha semmi se történt volna, beleakasztotta tavasznyíláskor az ekét a földbe, és mikor be vót szántva, izent édesanyámnak, hogy menjen el hozzá. Édesanyám nem mert elmenni. Hát ő az uccán szólította meg és nagy flegmával mondta neki, hogy csak azér hívatta, hogy ha akarja, az egyköblös fődet most is odaadja neki felibe. Édesanyám meg szépen megköszönte a jóságát Sarkadi gazdának, és azt mondta, hogy akkor ő azt elfogadja. Én azt mondtam: — Hát édesanyám, ha elfogadja, elfogadja, én nem megyek bele a fődbe, míg a pernek vége nem lesz. — így az első kapáláson nem is vótam kint. Én dógoz- tam meg a többi fődet, amit felvettünk, de az erdőfődet édesanyám kapálta be Csukánéval ketten. Igende az vót a baj, hogy a mi ügyvédünk Treitz Vilmos doktor úr eközben a jegyzővel a tárgyaláson összeismerkedett, és mikor a jegyző bement Újlakra, mindig együtt ittak a nagy vendéglőben. És azt izente Treitz Vilmos úr, hogy menjen be édesanyám Sarkadi Imrével egyezkedni az ő irodájába, Újlakra. De a kisbíró, Orbán Gábor bátyám olyan hitetlen vót, hogy nem mondta ezt meg édesanyámnak, csak Sarkadi Imrének. A meg bement Treitz Vilmos ügyvéd úrhoz és ott megegyeztek, hogy Sarkadi Imre megfizeti az összes ügyvédi kőtséget, és kötelezi magát, hogy míg édesanyám él, addig az egy hold fődet mindig odaadja neki felébe használatra. Mi azt nem tudtuk, hogy mikor Sarkadi Imre olyan szívesen megajánlotta édesanyámnak, hogy csak menjen ki az idén is az erdőre mívelni a hold fődet, akkor mán megvót neki az egyessége Treitz Vilmos ügyvéd úrral, aki mint meghatalmazott ügyvéd aláírta a megegyezést édesanyám nevében. így vót, mikor elmentünk a második tárgyalásra. Ott kisült a turpisság, még rá is pirított édesanyámra a szatmári Medve ügyvéd, hogy ha megcsinált egy egycsséget, mért nem tartja meg. Hiába mondta szegény, hogy ő erről nem tud semmit, mert neki azt nem mondta meg senki. Hogy őneki haszonélvezet jár, az ügyvéd úr is elismerte. Én csak hallgattam, ahogy Treitz Vilmos ügyvéd úr mindenféléket beszél nagy bőségesen a bíróság előtt. De a bíróság, úgy látszik, nem hitt Treitz Vilmosnak, hanem azt mondták édesanyámnak, meg mer-e esküdni arra, hogy a haszonélvezet az ő szerződésébe benne vót, mert a mi szerződésünk nem vót meg, nem találták az árvaszéken, nem lehet tudni, hova lett. Jaj, elkezdett édesanyám sírni, hogy ő csak egyszer esküdött életébe, mikor az urának örök hűséget esküdött a pap előtt, ö nem veszi a lelkére, hogy egy darab fődnek is hűséget esküdjön. Hiába biztatták az urak, hogy csak esküdjön meg bátran, ha érzi, hogy igazsága van, ő egyre csak azt hajtogatta szegény, hogy ő nem esküszik örök hűséget az erdőnek. Az neki nem ura, nem istene, ő mán nem emlékszik annyi idő múlva szóról szóra, hogy ki mit mondott, ő nem esküszik, ha kettőbe vágják se. így elítélték édesanyámat, hogy fizesse meg az ügyvédeknek a kőtséget. Treitz Vilmosnak meg a Sarkadi ügyvédiének, a szatmári fiskálisnak, Medve András ügyvédnek. A mi tanunk vót Mojzes Jósep bátyám. De nem neki kellett vóna tanúnak lenni, mert ő nem ismerte az ügyet. Mojzes Pál bátyámnak kellett vóna tanúnak lenni, de az már akkor meghalt. Az mindent úgy tudott, ahogy vót, mert édesanyám mindig űhozzájuk járt fonni, de mit tehettünk, ha már meghalt. Mojzes Jósep bátyám meg egy követ fújt Sarkadival, mert ő is nagygazda vót, meg az is nagygazda vót, és olyan feleleteket adott, hogy se hideg nem vót, se meleg nem vót. Ez a Mojzes Jósep bátyám mindig olyan kemény vót mihozzánk, Jó gyerekekhez. Mikor Gedeon bátyám beleesett a Batárba, és vagy két óra hosszáig tartotta magát a jégen, akkor is ott ment el a Batár-parton, és mikor bátyám kiáltott neki, hogy beleesett a vízbe, csak azt felelte rá: — Minek mentél oda. Senki se küldött. Nem is dobott neki kötelet vagy csáklyát vagy rudat'vagy egy darab deszkát, pedig ott történt az eset az ő kertje alatt, könnyű lett volna neki valami segítséget hozni, csak azzal nevette bátyámat, hogy: — Ki mondta, hogy odamenjél. Senki se küldött. Most is csak olyanokat mondogatott, hogy: — Hallottam, hogy szerették vóna! Jó lett vóna nekik, ha örök haszonélvezet lett vóna! De azt nem tudom, hogy ki mit felelt rá. Én is meg akartam venni azt a fődet, de akkor is mondta, hogy úgy szeretné eladni, hogy a haszonélvezet az övé legyen, de én csak nevettem rajta. Jó vóna magának, azt gondolom, de nem vettem meg. Sarkadi Imre hogy vette, hogy nem, azt nem tudom, de többet adott, mint én ígértem, mert én csak százhúsz forintot ígértem örök áron, ő meg száznyolcvan forintot adott, hát nem tudom, ígért-e haszonélvezetet. Csudálkoznék rajta, ha még azt is ígért vóna, de iszen még az idén is csak felébe van náluk egyköblös főd belőle. Ha olyan nagyon tartják magukat a haszonélvezethez, minek vette felibe? Ilyeneket beszélt, azért kellett vóna megesküdni édesanyámnak, de hogy ő nem akart örök hűséget esküdni a fődnek, megítéltek Medve András ügyvédnek negyvenöt forintot. Még a vót a jó, hogy Treitz Vilmos doktor úrban vót annyi becsület, hogy azt mondta, ő nem kér pénzt édesanyámtól. Elég vót neki biztosan, amit Sarkadi Imrétől mán kapott. Jöttünk osztán nagy búsan haza a vonaton Szat- márról. Édesanyám szegény most másképp érezte magát, mint mikor megnyertük a port. Most tudott szegény tiszta szívbül siránkozni, hogy elvették az urak a birtokot. Sajnálta is mindenki, de mit ért, mikor én tudtam, hogy nekem kell majd kifizetni a negyvenöt forintot is a szatmári ügyvédnek. Ahogy hazaértünk, írtam Gedeon bátyámnak, hogy elveszett a per, fizesd ki. ö meg azt válaszolta, hogy minek vesztettük el a pert, mikor az már meg is vót egyszer nyerve, ő nem fizet semmit. Mikor fizetni kellett, mindenki félreállott. Eszter néném azt izente, pedig még nem is kértem tőle pénzt, hogy egy krajcárt se fizet, mégha a házat elárverezik is, akkor se. Ne fizessen. Julcsa néném is izente, hogy őneki egy krajcárja sincs, őrá ne számítsunk. Ezt úgyis tudom, nem is számítottam rá. De az ügyvéd meg szorított, hogy ha nem fizetem ki a perköltséget, amit a bíróság megítélt, akkor pereli, de akkor duflumos^n kell majd fizetni, vagy még többet. Vót annyi készpénz a porcelánba, amit a munkából tettünk félre, kivettem belőle a negyvenöt forintot, és elmentem Szatmárra Medve András ügyvédhez. Csak azt kértem tőle, hogy a vasúti kőtséget engedje el, hatvan krajcárt, még azt se tette meg, ki kellett az utolsó krajcárig fizetni a negyvenöt forintot. Igen de most már megint kiszámították, hogy menynyi adó és mennyi adósság van a házon. Mit csináljak. Mondom édesanyámnak: — Én nem bánom, kifizetek mindent, de csak ha tudom, miért fizetek. Ha a nevemre megy a ház. Azt mondta rá: — Igazad van, fiam, legyen a tied a ház. Egyezz ki a testvéreiddel. írtam hát Gedeon bátyámnak, hogy belevittek a perbe, nekem kell fizetni mindent meg az adót, az adósságot, mindent. írja alá a szerződést, hogy lemond az örökségéről. FOLYTATJUK tMafflakc'ibgágr / MIT JELENT ÖNNEK? CSIKÓS, GULYÁS, PUSZTA. PEDIG... MAGYARORSZÁG HIRES ZAMATOS borairól,VALÓDI GYÜMÖLCSPÁLINKÁIRÓL ■- C VITAMINBAN GAZDAG FŰSZERPAPRIKÁIRÓL KITŰNŐ MINŐSÉGŰ AKÁCMÉZRŐL * GAZDAG VÁLASZTÉKÚ ÉDESSÉGRŐL Ezakaf a tarmákakat kínálja Ónnak a N0NIMPEX KHLKIRESKKBELMI VÁLLALAT BUDAPEST, Pf. 268 H — 1392 AZ USA-BAN HIRES BORAINK IMPORTŐRE1 MSQBLill CO. Hartford, Connacticut
