Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-11-05 / 42. szám

Thursday, Nov. 5. 1981. AMERIKAI MAGYAR SZO 5. (j/vaáéiná iijáá Október hátterében Uj olvasó levele ALLENTOWN, Pa. Örömmel teszek eleget felszólí­tásuknak es küldöm üdvözletemet az 1982-es év­könyvre, valamint rendelésemet. Csak azt tudom ír­ni, hogy alig találok megfelelő szavakat köszönetem kifejezésére azoknak, akik eddig is pártoltak, segí­tették a szétszóródott magyarság lápját, a Magyar Szót. Nem említek külön neveket, de minden sze­mélynek halas köszönet es kívánom, hogy jo egész­ségben továbbra is folytathassák nemes munkájukat. Bárcsak volna nagyobb szókincsem, hogy én is töb­bet tehetnek ennek érdekeben, melynek ilyen haza­fias célja van. Ha egészségem engedi, továbbra is az olvasók köze sorakozom, mert szeretem úgy a lapot, mint az Évkönyvet és ajánlani fogom ismerőseim kó’reben. Ha továbbra is ilyen kielégítő lesz az újság, igen meg leszek vele elégedve. Halászek Hozzászólás Néhány szót óhajtok Írni szerkesztőnknek Szilá­gyi Sándor olvasónk leveléhez adott válaszára. A levélből úgy tűnik, hogy olvasónk úgy véli, a rendőri bejelentés-kötelezettséget a mai kormányrendszer vezette be, e’s a vele kapcsolatos bürokrácia a mai rendszer szülemenye. Bürokrácia minden rendszer­ben és minden időkben volt és lesz, bár lehetne azon enyhíteni, az eljárást egyszerűsíteni es könnyíteni. Ami a rendőri bejelentést illeti, az kötelező volt mar a régi idők óta, még a ferencjóskás időkben is. En­nek különös előnye a bűnözők bujkálásának meg­nehezítése es a bűnözők kézrekeritésének megköny- nyebbitése. (Ehhez hozzá kell tenni, hogy álnév hasz­nálatát a törvény tiltja.) A rendőri bejelentés köte­lezettsége fennáll, legjobb tudomásom szerint, min­den nyugat-európai országban is, nemcsak a szocia­lista országokban. Vago Oszkár CLEVELAND, 0. Ezt a levelet azért irom, hogy először is saját véleményemet közöljem. Szerintem itt Amerikában a magas kamatok miatt van a mun­kanélküliség, infláció és más sokféle baj. Ezt tapasz­talatból irom, mert amikor 31 évvel ezelőtt idejöt­tem, a gyárban csak $ 1.20 volt az órabérem és a megmaradt penzemre a bankban 2 % kamatot ad­tak. Most 75 éves nyugdíjas vagyok, tűrhető egész­ségi állapotban, orvosi kezelés alatt. Hét évvel ez­előtt az óhazában is voltam egy hónapig es tanulmá­nyoztam rokonaim megváltozott helyzetet. Arra a megállapításra jutottam, hogy Magyarországon van a legjobb életlehetőség. Es arról is értesültem, hogy rokonaimnak a háztáji jövedelme mellett 60.000 és 80.000 forint bankbetétjük van és 10 % kamatot kapnak rá. A pénzt csak úgy kapjak vissza, ha iga­zolni tudják, hogy valóban szükségük van ra. Ezeket tájékoztatásul irom, mert nem szegyen tanulni barkitol is. Simon Valentin LETHBRIDGE, Alta. Jó egészséget és békés uj évet kívánunk a szerkesztőségnek es az olvasótábornak. A lap igen jo, mi nem találunk hibát benne, sok mindenre tanít bennünket. Aki nem érti meg első olvasáskor, az olvassa el többször. Joe Visnvei Szemelvények Nyers Rezső' előadásából a Magyar Történelmi Társulat es az MTA Törtenelemtudomanyi Intézet által rendezett tudományos ülésszakon, 1981 szeptember 29-én. Ha a szocializmus utján haladó magyar tarsada- és még a formalitásnál is kisebb szerepet kapott a lom sorsfordító időszakait vesszük számba, néhány népfront. Mind ez azt okozta, hogy a szocializmus sokatmondó dátum rajzik fel emlékezetünkben- építésének olyan politikai módszerekkel és mecha- 1945, majd 1948, végül 1956-57 jelzi a nagyhatású nizmussal fogtunk neki, amelv nem szolgálta, hanem általános politikai fordulatokat. gátolta a nagy és nemes cél elérését. S mivel ellenör­Hogyan is kapcsolódnak egymáshoz az említett zes és bírálat nélkül maradt az ország vezetése, nem időszakok? Úgy vélem, hogy több szempontból is óvhatta meg semmi a tevedesektől, a súlyos hibak- 1945-ben jelölhetjük meg mai társadalmunk feilő- tol, sót bizonyos bűnöktől sem. déstörténeti kiindulópontját. Ekkor szakítottuk meg Mind a törvényességben, mind a gazdaságpoliti- a politikai folyamatosságot a múlttal, ekkor nyitót- kában és más területeken tulajdonképpen 1949-től tunk uj utat a demokratikus forradalom révén a jö- vettek kezdetüket a stdyos hibák. Ez a megkülön- vö felé. böztetes az 1956-os válságban kapott különös fon­A fordulat évében, 1948-ban a magvar munkás- tosságot, amikor az a kérdés merült fel: melyik az a osztály es szövetségesei —akkoriban a politikai több kiindulópont, ahova vissza kell temünk a hibás ut- ség — a szocializmus építését választottak. S a nép ról? Nagy Imrééket mind a volt koalíciós pártok túlnyomó részé a jobb elet reményeben elfogadta kiszorított vezetői, mind az ellenforradalmi erők a- es támogatta a kezdemenyezest: ezert válik 1948 a felé nyomtak, hogy 1945-ot válasszak újból kiindu- szocializmus epitesenek hazai kiindulópontjává. läsi helyzetnek. A Kádár Janos vezette forradalmi Mindezek folytan 1948 a magy ar nép felemelke- szárny lényegében az 1948-as helyzetet választotta désében fenyes datum, mely történelmet formált jdindulásul, vagyis az MDP programnyilatkozatához egy sajátos népi konszenzus alapján. A Magyar Dől- tért vissza,mint elvi alaphoz. gozok Partjának programnyilatkozata igazán előre- Az ellenforradalom után az volt a magyar szocia- mutato volt, a fordulat evében hozott törvények ]ista mozgalom nagy dilemmája, hogy helyesen ha- haladoak es idötállóak, a gyáripar államosítása köz- tárolja el, mit folytasson az addigi politikából és érdeket juttatott érvényre. Az egyesült munkáspari mjt változtasson az irányvonalon? Vagyis miben le- tekintélye igen nagy volt, de nem egyeduralkodó, gyen folyamatosság és miben kezdeményezze a meg­mert működött még a politikai demokrácia ellen- ujulást? Nyilvánvaló volt ugyanis, hogy a szocialista őrző mechanizmusa. célok es elvek megtartandók, viszont a helytelen ér­1949-re megváltozott a helyzet. Akkorra mar telmezés és hibás gyakorlat megszüntetendő. A di- minden politikai ellenőrzéstől elszakadt a pártveze- lemma megoldásaként olyan politikai megújulás tés, újabb, most már rejtett politikai fordulatot haj- ment végbe, melyben nemcsak a párt neve változott, tott vegre az általános politikai irányvonal tekinte- hanem politikájának lényege módosult, nem min- tében, és a gazdaságpolitika területén egyaránt. A denben egyszerre, hanem egymásra épülő folyamat­célok önkényes meghatározasa jellemezte ekkortol kent. a politikai vezetést, amely a társadalmi egyetértésen nem munkálkodott többé, egyszerűen megkövetelte Az alapvető szocialista célokban 1956 óta fenn- az egyetértést. Innen mar szinte egyenes ut vezetett tartjuk a folyamatosságot, mindinkább közelítünk az 1953-56-os válsághoz. a célokhoz, miközben helyesebb és tisztazottabb Korántsem volt szükségszerű, hogy a szocializmus szocialista jövőképet rajzolunk fel magunknak. Meg­építése a politikai demokrácia teljes kiküszöbölésé- szabadultunk attól az illúziótól, hogy a szocialista vei járjon együtt. Márpedig ezt történt, hiszen a nép társadalom egyetlen homogén közöséggé válhat: frontba egyesült pártok működése is lehetetlenné hogy az aru-pénzviszonyokat negymértékben kiszo- vált. De talán még nagyobb hiba volt, hogy a pártok rithatja egy igazságosabb közvetlen termékcsere; működésével szemben nem törekedtünk a demokra- hogy a politikát mindinkább felválthatja a tisztán tikus érdekkepviseletek szocialista rendszerének mű- tudományos tarsadalomirányitas. A megújulás lé- kÖdtetésére, árnyék életet éltek a szakszervezetek pes volt a realitás irányába. — A neutronbomba a hidrogénfegy­verek továbbfejlesztése oly módón, hogy a kis méretű H-bombában a két nehez hidrogénatomot (deuterium és tritium) héliumma olvasztják egybe. Ha ezt sikerűi akarcsak ne­hány milliomod másodpercig tartó­sítani, fokozottabb sugárzás szaba­dítható föl. A kis meret következté­ben a sugárzás nem alakul át hirte­len hove, viszont nagy intenzitással terjed tova. így a neutronbomba egy­fajta sugarfegyver, amely a szerves anyagokat (elolenyeket) elpusztítja, a szervetleneket (épületeket, gyára­kat, katonai objektumokat) “élet­ben hagyja.” A neutrontöítetek cel- bajuttatásara rakéták szolgainak. A nyugati katonai szakértők arról igyekeznek meggyőzni a közvéleményt, hogv a “kis” hatóerejü neutrontoltet felrobbanasakor 1000—1200 meteres körzetben pusztulnak el az elolenyek. A NEUTRONFEGYVER HATÁSA 2. 400 m-es körzetben: súlyos pusztítás, halálos sugárzás, amely másod­perceken belül megszűnik n O.xrfl fS 3. 750 m-es körzetben: kisebb károk. 2 napig ^ halálos sugárzás Ét 4. 9Ö0 m-es körzetben: !|jp semmi kár. 6 napig ß? halálos sugárzás rs r s> 5.1200 m-es körzetben: néhány hétig halálos JÉ sugárzás

Next

/
Oldalképek
Tartalom