Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-11-05 / 42. szám

6. AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Nov. 5. 1981. NOVEMBER 7. Szocialista forradalom Oroszországban 1917. 8. Megjelenik Petőfi első verseskötete 1844. 9. A CIO megalakítása 1935. 10. Luther Márton születése 1483. 11. Dosztojevszkij, kiváló orosz iró születése 1821 Everest, amerikai munkás szervező meglincse- lése Centralia, Wash.-ban. Én őt dicsérem csak az élet anyját, Kitől jövendő győzelmünk ered, A munkát dalolom, ki a szabadság Útjára visz gyász és romok felett. Juhász Gyula: A munka. Rehákné mondja: Azt olvastam lelkem egy hazai újságban, hogy ko­pik az egyiptomi piramis teteje. Hát uramisten 4500 év után bizony nem lehe­tünk meglepve, hogy egy kicsit kopni kezdett. Az ^ én egyik ismerősöm, aki a Bronxban lakik egy ir- ' datlan magas házban, azt mondja, hogy az épületükbe mar évek óta becsorog a viz, mihelyt esik az eső. Pedig az epület még csak 11 eves. Képzelje, lelkem, ha az egyiptomiak autó­kat gyártottak volna, ma tízezer dolláros autók he­lyett tizezeréves kocsikban utazhatnánk. — ELVIS PRESLEY, az 1977-ben elhunyt rock- and-roll király tizenkétféle fájdalomcsillapítót es nyugtatoszert szedett; erről tanúskodott Memphis­ben egy kaliforniai orvosszakerto az enekes volt há­ziorvosa ellen folyó perben. A háziorvost George Nichopoulust azzal vádolják, hogy túlzott adagok­ban irt fel az enekesnek ilyen gyógyszereket. Az orvosszakerto a memphisi baptista kórházból, a ha­lottszemle helyszínéről beszerzett vér- es szovetmin­# I ft ta alapjan tette megallapitasait. A Nobel-dijjal járó erkölcsi elismerés már aligha fokozható, de a hozzá járó honorárium összeget meg lehet emelni. Az idei Nobel-dijasok egymillió svéd koronát kapnak majd, 120 ezerrel többet, mint a tavalyi kitüntettek. Az ősszeg emeléset az tette le­hetővé, hogy az alapítvány bevetele tavaly 12.4 millió korona volt, 17.5 százalékkal több, mint 1979-ben. Az alapítvány részvényeinek piaci érte­ket 267 millióra becsülik. TERJESSZE LAPUNKAT.9 J ergilius noster A kétezer éves költő Október végén kezdődött Rómában az a nemzet­közi ünnepsorozat, amelyet — magyar részvevőkkel többek közt — az olasz állam emlékbizottsága ren­dez a latin irodalom költőfejedelmének tiszteletére. Kétezer eve, i.e. 19. szeptember 21-én halt meg Publius Vergilius Maró, az augusztusi aranykor leg­nagyobb epikusa, és — Horatius mellett — kétségkí­vül legjelentősebb költője. Nincs még egy antik szerző (későbbi se nagyon), aki humanisztikus műveltségűnket mélyebben átha­totta volna. Már Szent István Intelmeinek ismeret­len szerzője — emberöltővel a Tihanyi Alapítólevél, mintegy kétszáz évvel a Halotti Beszéd és közel há­romszáz esztendővel az Ómagyar Mária-siralom előtt — hivatkozik Aeneisére. Kultúránknak ettől kezdve állandó, jótékony kísérője mindig. Negyedik Eklogájában uj aranykort jövendölt. Nem tudta, hogy ez az aranykor o maga. Az egyhaz- atyák a jóslatból, szerencsére, saját vágyaikat olvas­ták ki: Jézus eljövetelét. Vergilius munkái tehát he­lyet kaptak a kolostorokban, következésképp az európai szellemet meghatározó keresztény kultúrá­ban is. Hatasa az alakulni kezdő, nemzeti nvelvekre különülő európai irodalmakra, köztük a mienkre, szinte felmérhetetlen. Öt választja vezetőiéül Dante a túlvilágon, ot utánozza Tasso, őt a Szigeti Vesze­delemben Zrínyi. Szaporíthatnánk a példákat tet­szés szerint. A klasszikus-időmértékes verselést a magyar irodalomban deákos költőink eppen Vergi­lius uiabb és újabb tolmácsolásai révén honosítják meg. Vergilius átültetése ugyanis minahink jóval több. mint egy klasszikus auktor meghonosítása. Nem találunk még egy szerzőt, akinek műve, sze­mélye versfordításunk és nyelvünk fejlődésével szo­rosabban összeforrna. Nélküle például elképzelhe­tetlen Vörösmarty. S hogy eljussunk sajat korunkig: Radnóti eklogakölteszetét szintén vergiliusi hatások ösztönzik, alakítják. Vergilius a magvar irodalom tiszteletbeli költője is. Vergiliust olvasva-tanulmanvozva úgy latjuk, első­számú szerelme voltaképp nem annyira a költészet, sokkal inkább a filozófia. Mar itt megjegyezhetjük, indíttatásában a világirodalom legfilozófikusabb köl­tői köze tartozik, mint nálunk például Babits, de nemcsak indíttatásában; hadarna a bölcsészeire egesz munkásságát leglényegéig átszövi. Személyé­ben egyesítette a klasszikus költői fantázia egész gazdagságát a poéta doctus termékenv reagálókész- segével. Nagy elődei kelléktárát leglényegükig ki tudta aknazni, kifeiezestechnikajuk, formakészletük minden titkát el tudta sajátítani, s ami a lényeg: föl tudta használni anélkül, hogy ezek az eszközök túl­tengtek volna muveben. Vergilius — nemcsak Eklo- gaihan, későbbi müveiben is — érzékenyebb,nyugta­lanabb, reflektivebb, aprólékos finomságokban gazda­gabb, mint Theokritosz vagy akar Homérosz, vi­szont sohasem mérkőzhet előbbi naiv bajaval és ter­mészetes erejevel, utóbbi elementáris nagyvonalúsá­ga val. Eklogai lezárása után, 33 eves korában fog hozza Georgicájához. Az alig ketezer soros költeményre hét esztendőt áldoz életéből. Negyven éves, amikor­ra befejezi. A négy könyvre osztott mü, formáját tekintve, tankóltemény. A költő úgy tesz, mintha tanítana. Mintha fóldmivelesre (1. ének), a fák és szőlők hasz­nosítására (II. ének), az állattenyésztésre fill, ének), Giacomo Manzu olasz szobrászművész illusztrációja Vergilius Georgicájának Első Könyvéhez. végül a méhészkedésre (IV. ének) oktatna a gazdá­kat. Kétségkívül szándékában állt ez is, bar sok re- ménve aligha lehetett rá, hogy az írástudatlan pa­rasztok vagy a vad veteránok egyáltalán tudomást szereznek majd a Georgicárol. Ahogy ma olvassuk, úgy érezzük inkább: a nagy természetleirások örök költői műfaját kezdi meghonosítani a világirodalom­ban. E páratlan tökéletességű költemény valóiaban a Magna Matert, a nagy anyatermeszetet dicsőíti pantheisztíkus áhítattal. Lakatos István, Budapest Folyamatosan melegszik a Föld Földünk hőmérséklete fokozatosan emelkedik, s ez az Antarktisz jégtakarójának fokozatos felolvadá- saval jarhat — jósolja az amerikai Országos Űrhajó­zási Hivatal (NASA) tudóscsoportja. A Fold atlaghőmerseklete — írjak — az 1960 óta eltelt két évtizedben 0.2 Celsius fokot emelkedett, s ha ez igy megy tovább, az Antarktisz jégtakarója a következő évszázadra elolvadhat annyira, hogy a tengerek szintje ot-hat meterrel megemelkedhet, egy otmeteres tengerszintemelkedés pedig a világ ala­csonyabban fekvő területeit elöntéssel fenyegeti. A tudósok már egészen pontos számításokat is végez­tek arra vonatkozóan, hogy ebben az esetben az Egyesült Államok nyugati partjának egy részét, Louisiana es Florida államok 25 százalékát, New Jersey 10 százalékát Önti el fokozatosan az áradas. A tudoscsoport bolygonk melegedésének okát az üzemanyag elégésekor a legterbe távozó széndioxid­ban látja. Óriási főld-alattí tavat fedeztek föl a nyugat-sza- harai sivatag alatt — jelenti a kenyai sajtó. Az első három kűtból máris 4500 hektoliter vizet szivattyúz­nak ki naponta, s a szakértők előrejelzése szerint a fold alatti tó vizével több ezer hektár pusztaság óű- tözhetó' majd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom