Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-07-09 / 28. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, July9. 1981. 7. NEM EZT AKARTAM 0, ti rajongók, hát csak olyan küzdelmet tudtok elképzelni, amelyben ember embertársát akarja meg­ölni — csak olyan győzelmet, amely egy másik gya- lázatat jelenti? A repülő ember dicsősége vajon iga­zán ott kezdődik-e, mikor bombákat dobál a varo­sokra: nem előbb-e, valamivel,akkor, mikor a ravasz és alattomos ellenséget, a hig levegőt, legyőzte, és nyakába ült? Az egesz elettelen világ, melyet természetnek ne­vezünk, kemény föld, sikamló viz, sziszegő lang- nyelv: hallgatagon és makacsul es fenvegetöen néz farkasszemet évezredek óta Ősi ellenségével, az em­berrel. Beszéljetek hát az én gyermekemnek a hős­ről, aki szembeszáll vele, életet kockáztatva, bátran és önfeláldozóan. Beszéljetek neki a tudósról, a gon­dolkodóról, a költőről, a pilótáról — beszéljetek a forradalmárról, aki embertársaiban nem az embert, hanem a gonosz természet sárkányát kaszabolja, és Ö meg fogja tudni, mi a bátorság, erő, férfiasság, vi­tézség. Ha pedig a háborúról is akartok beszelni: raj­zoljátok le neki az én főhadnagy barátomat, aki négy vitézségi éremmel a mellén idegsokkal jött meg a harctérről: egy ütközetben, véletlenül, saját kato­náját lőtte le, amint egy bokorból előugrott — azóta egyre rázza a fejét, szüntelenül, megállás nélkül, ráz­za már hat hónapja ejjel és nappal, és rázni fogja ha­lála percéig, mintha azt mondaná folyton, nem, nem, nem ezt akartam, nem ezt akartam... Karinthy Frigyes Kuba ^HdtMcozotM^ó^jníur^nTassánlu- szo, tovasodródó szigetet fedeztek fel. Ezt a kis föld­darabot kétségkívül egy hurrikán szakította le vala­melyik nagyobb szigetről. Az első jelentések szerint a szigetecske a 19 fok 38 perc északi szélesség és a 75 fok 13 perc nyugati hosszúság mentén tűnt fel, illetőleg itt látták meg egy hajóról, amely tőle 16 kilométer távolságban volt. Radarral 45 percen át követtek nyomon. Távcsővel nézve megállapították, hogy a sziget körülbelül 15 meter átmérőjű, halvány barna szinu, magassága alig hat méter, felszínén pe­dig tiz-tizenot pálmafa látható. Julius 11-én a sziget már delebbre volt korábbi helyétől. Három nappal később Kubából jelentették, hogy egy négy méter hosszú, 60 cm törzsátmérőjű jókora pálma úszik magányosan a tengeren - ez a lassan széttöredező szigetről vált le. Julius 16-án mar hiába kutattak a sziget után: nyilvánvalóan elsüllyedt. Csoóri Sándor: Nomádnapló $4.60 Faludy György: Összegyűjtött versei 22.—- II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok 6­Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 NyirÜ József: Székelyek 8.­Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6­Űz Bence $ 10.— íme az emberek 12.— Halhatatlan élet 12­Szalay Lajos: Hatvan rajza 4.­Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12­''-Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12." A no a pokolban is az úr $ 10.- Pók 12.­Édesanyánk Ó $10.— Kapható: j PÜSKI - CORVIN Hungarian Books & Records. ♦ 1590 2nd.*Ave. Naw York N.Y. 1Ü028 - ^ | Telefon: 212-879-38*3 ' I t____________________f SHAKESPEARE KIÁLLÍTÁS Shakespeare színmüvei első 1623-as kiadásának első oldala a szerző arcképével. Szakértők e kiadást tekintik a Gutenberg Biblia után a vi­lág legértekesebb könyvének. Szokatlanul érdekes es ta­nulságos kiállitas tekint­hető meg a new yorki Mu­seum of Natural History- ban mostantol szeptember 20-ig. Az emberiség törté­nelmének fontos vízválasz­tóját jelentő 16. századot idézi fel a kiállítás. Ez volt a reneszánsz százada a tu­dományok hosszas szen- derges utáni kiujulásának, a miiveszetek és a dráma- irodalom virágzásának kor­szaka. Ez időben élt és műkö­dött Angliában Shakes­peare és a kiállítás elsősor­ban az ö korabeli Angliát es Londont tárja a néző elé érdekfeszitö módon. Láthatjuk a Globe színha­zat, amelyben első ízben adták elő a nagy angol drá­mairó színmüveit. Ugyancsak kiállításra ke­rültek Shakespeare dráma­inak első kiadásai, vala­mennyi természetesen fel­becsülhetetlen értékű múzeumi tárgy. A kiállítás betekintést nyújt a kor társadalmi viszonyaiba. Szem­lelte tóén jut kifejezésre az a ténv,hogy abban a kor­szakban is meg voltak a roppant társadalmi és gaz­dasági ellentétek, maroknyi dúsgazdag főur, vagy ki­fejlődőben lévő nagyiparos, valamint a lakosság túl­nyomó részét alkotó és nagy szegénységben élő dol­gozók között. A jdállitás megtekintéséért mindenki annyit fizet, amennyit tud. Kiállítási órák hétfőtől szombatig d.e. 10 órától, d.u. 4.45-ig. Vasárnap 11-tól 5-ig. Szerdán 1.45-tol 9-ig. REAGAN ÉS A MŰVÉSZETEK Albert Krogmann, a nyugat-németorszagi Frank­furter Rundschau tudósítója, interjút folytatott Jane Fonda hires amerikai liberális filmszinészuovel. “Gondolja Ön — hangzott Krogman első kérdé­se —, hogy Reagan elnöksége ideién a színészek es művészek sorsa épp úgy rosszabbra fordul maid, mint egykor Nixon idején, vagy a színészek bíznak benne?” “Az Összes színész és művész neveben nem be­szelhetek, nem tudom, hogvan vélekednek pályatár­saim általában, ami viszont engem illet, úgy velem; a művészet mindig a szabad, nem elnyomó környe­zetben virágzik fel, ilyen viszonyok közepette bon­takoznak ki a legteljesebben az alkoto erők. Attól tartok, Reagan gazdaságpolitikája nem javítja meg a helyzetet, vagy ha mégis, akkor csak rövid tavon, s ez elnyomást is jelenthet, vele a tiltakozás uj kor­szakának kezdetét, mégpedig hevesebb tiltakozásét, mint a hatvanas években — hiszen ezúttal a bajok nem a diákokat, hanem az egyszerű munkasokat, bányászokat, fogyasztókat, tehergepkocsi-vezetoket sújtják a legkeményebben; Őket érintik a legerzeke- nyebben az infláció és a gazdasági pangas következ­ményei. Nem tudom, mi történik ez esetben a mű­vészetekkel. Úgy vélem, egyesek megkísérlik ismét felidézni a McCarthy-korszakot. Személy szerint abban reménykedem, hogy tévedek; egyébkent azt sem hiszem, hogy megoldást hozna a McCarthy-idŐk visszatérése.” "Igaz, hogy Reagan mindig kiállt a színészek mel­lett?.." _• “O volt a szinészszakszervezet feje. Ennek ellené­re kormányában számos jele mutatkozik annak, hogy kísérlet történik a McCarthy-idők szellemének újjáélesztésére. Persze nem hiszem, hogy az ilyen törekvések sikerrel járnak — legalábbis az én maga­tartásom nem fog változni.” "Mégis úgy véli, hogy korlátozni fogják a művészi szabadságot?” “Reagan már bejelentette a műveszetnek nyúj­tott támogatás csökkentését; erre bizonyosan szá­mítanunk kell. Hogy ez egészében véve mennyire jár majd rossz hatásokkal, nem tudhatom, azt hi­szem azonban, hogy egy sor helyi es területi szinhaz megszenvedi a következményeket. Nehez most nyi­latkozni a témáról, még túlságosan kofái lenne a határozott állasfoglalás; még nem láthatjuk tisztán, vajon a Reagan-kormányzat a mainál is szigorúbban akarja-e cenzúrázni a kultúrát. A társadalmi nyug­talanságviszonyai közepette a kultúra olykor éppen erőteljesebbé válik, harcosabbá, a küzdelem kultúrá­jává — legalábbis ez történt a harmincas evekben, hiszen legjobb filmjeink közül sok a harmincas évek gazdasági válsága idején keletkezett.” Ragyogó külföldi filmet mutat be n new yorki Cinema I. (Broadway es 65. St.). Japan-brazil ko­produkcióban készült a film, melynek cime: Gaijin és temaja a Brazíliába irányuló japan bevándorlás. Valamennyien, de különösen a régebben érkezettek, felismerhetjük benne saját idejövetelünket, sorsun­kat, küzdelmeinket. Aki csak teheti, nézze meg ezt a filmet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom