Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-10-01 / 37. szám

Thursday, Oct. 1. 1981. 8. AMERIKAI MAGYAR SZO Az agyonlövetés helye. (Magyar Mannheimer G. rajza) Diákélmény — szemléleti tanulsággal. A német­tanár, aki egyébként történelmet is tanitott, a kö­vetkező példamondatot Íratta le velünk: “Pannónia! Vergiss Deine Todten Nicht, Als Klager Leben Sie!” Fordítás közben — Magyarorszag! Ne feledd halot- taidat, mint vádlók élnék ók! — akaratlanul is be­bifláztuk az aradi tizenhármak bizony nehezen meg­tanulható nevét. A nagy kezdőbetűk ugyanis Pőlten- berg Ernő, Vecsey Karoly, Damjanich Janos, Des- sewffy Arisztid, Torok Ignác, Nagy-Sándor József, Aulich Lajos, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lázár Vil­mos, Lahner György,Leiningen-Westerburg Karoly és Schweidel József vezetéknevét rejtik, azoket, akik 1849 október 6-án az aradi vár melletti vesztőhelyen vegeztek életüket. Ezekben a napokban az osztrák hadbíróság csaknem ötszáz Ítéletet hozott magyar honvédtisztek ellen. Több mint 200 volt a halálos ítélet, 16-ot azonnal végre is hajtottak. 13 mártír neve maradt meg történelmi emlékezetünkben. Miért eppen ez a tizenhárom? Talán azért, mert egyszerre haltak meg. Talán azért maradt meg ez a tizenhárom név az emlékezetünkben, mert idősze­rű tanulságot is sugallnak. Hiszen gondoljuk csak meg, az 1848-49-es forradalom és szabadsagharc elfogott főtisztjei jócskán különböztek egymástól. Akadt koztuk dúsgazdag és elszegényedett arisztok­rata, akkori mértékkel mérve alantas származék és polgári eredetű, magyar és külföldi, magyarországi szerb es magyarországi magyar, Kossuth-rajongő és Gorgey-kÖvető, szélsőségesen radikális és módfelett mérsékelt, politizáló katona es szakismereteinek élő katona. Sok minden választotta el őket, az “és” kö­tőszó azonban árulkodik arról, hogy fontosabbnak tartották azt, ami összekötötte őket: március 15-e vívmányait meg kell őrizni, akar életük árán is. A tábornokok nemcsak azt vállalták, hogy csa - tákban veszélyeztetetik életüket, hanem azt is, hogy elbukás esetén könnyen bekó'vetkezhetik az egyéni vég. írok visszatérő témája, hogy jószerint mindegyiküknek megadatott a szökés lehetosege, legalább egyszer. Mégis ^Halták a közös sorsot, a vértanusagot s ami ezzel egyet jelent: annyi év múltán is érvényes példát. Aligha véletlenül irta bú­csúlevelében gróf Leiningen Károly , a harmincesz­tendős német anyanyelvű magyar szabadságharcos: “Mondd meg gyermekeimnek, hogy... becsületes ember voltam, s meggyőződésemért haltam meg.” Zöldi László GUDERNA GIZELLA Sajnálattal vettük hírül, hogy lapunk régi, hűsé­ges olvasója es tamogatoja, Guderna Gizella 1981 szeptember 2-án hosszú betegség után a magyaror­szági Komlón a Városi Tanacs kórházában elhunyt. Guderna Gizella Chicagóban élt ferjevel, Rudolf­fal, aki 1958-ban elhunyt. 1964-ben végleg Magyar- országon telepedett le. Emlékét megőrizzük. SÁROSPATAK ÜNNEPI KÖNTÖSBEN JUBILEUMI ÜNNEPSÉG A 450 EVES ALMA MATER-BAN — Magyarországi riport — A Zemplen-hegyseg Hegyaljánál, a Bodrog folyo két partján terül el ez a hires, szép fekvésű, történel­mi jelentőségű városj amelynek lakóinak száma már meghaladja a 14 ezret. Neve: Sárospatak. Sárospatak 1968 augusztus 20-án emelkedett vá­rosi rangra, de multia, rangja: ösidejü. Mar itt a XI. szazad közepén var állott, majd a várispánság köz­pontja lett. Későbbi vár tulajdonosai, a Pálócziak, Perényiek, Lorantffyak es Rákócziak. Ismeretes, hogy nemcsak Magyarország, ezenbelül Sárospatak ünnepelt 1976-ban,a Rákóczi évben, mert szinte az egész világon megemlékeztek II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulójáról. Most ismét ünnepel ez a nagymultű város, az 1531-ben a Perenyi Péter által alapított nagynevű hires iskola, a református főiskola rangú kollégium mai jogutóda: a Comenius Tanítóképző Főiskola es a Rákóczi Gimnázium. Ismeretes, hogy a szabad­ságküzdelmek leverése után a császár a sárospataki vár legfontosabb részeit felrobbantana, csak úgy, mint a többi más várakat. Ezáltal Patak hosszabb időn keresztül iskoláiról volt hires, elsősorban a Sá­rospataki Kollégiumról. A jubiláló Alma Mater mostani formáját részben az elmúlt században kapta, a fószarny 1806-ban é- pűlt. Az eredeti, a XVI. századi kollégium épületé - nek már csak a helye ismeretes, ott van most az alsó kapu. Ez a rész egykor ferencrendi apáca zárda volt. A kollégium XVIII. századi épületének napóráján ez a felirat olvasható: “ Rohan az óra, futnak a hónapok s elenyésznek az évek; S ugyanígy az e háromból született századok is.” Ez az Alma Mater fénykorát a Rákóczi-család ide­jén erte el eloszor, amikor is Comenius Amos János eredeti nevén Jan Amos Komensky, a magyar szár­mazású, kiváló cseh-morva pedagógus tanitott falai között es irta meg az “Orbis Pictus” című müvét. A jubileumi állami ünnepségen a Borsod-Abauj- Zemplén megye vezetőin, valamint a jelenleg ott tanuló diákokon és az Öregdiákokon kivid részt vett dr. Pozsgai Imre művelődési miniszter, aki a Minisztertanács neveben zászlót és kitüntetéseket adott at es megnyitotta az 1981-82-es tanévet, ame­lyet a TV egyenes adásban közvetített. Pozsgai miniszter többek kozott ezeket mondta: — Szerencsésebb mulfu nemzeteknél nem ritka az olyan alkalom, amelynek itt Sárospatakon része­sei lehetünk. Nekünk ,magyaroknak, azonban csak elvétve akadnak évszázadok hagyományait őrző in­tézményéi, s ahol ilyenek maradtak, ott okkal nagy figyelem kiseri a jelentős évfordulókat. — A figyelem ilyenkor azoknak a több évszáza­don at működő közvállalkozásoknak szol, amelyek arról tanúskodnak, hogy gondolat es alkotóerő dol­gában mi sem voltunk hátrábbak másoknál, kitartás­sal es allokepesseggel pedig fenn tudtunk maradni a megrontoerőkkel szemben is! Erre gondolunk büsz­kén a Sárospataki Kollégium fennállásának 450. évfordulóján es ezert csatlakozom örömmel a Mű­velődési Minisztérium nevében a mai ünnephez. 0- rulok, hogv Borsod-Abauj-Zemplén megve vezetői­nek, közössegének meghívására ebben.a szivünkhöz közeli városban tarthatjuk meg az 1981-82-es tanév országos megnyitóját. Ezért, először köszöntőm a 450 éves Sárospataki Református Kollégium utó­dait: a Comenius Tanítóképző Főiskolát, nevelőiket, az ünnepségre összesereglett egykori tanárokat és tanítványokat. Erről a helyről köszöntőm az ország valamennyi pedagógusát, gyermek es ifjúságvéde­lemmel foglalkozó szakemberét... A miniszter ezután köszöntötte az ország tanuló ifjúságát és kihangsúlyozta: — Többet kell tennünk az igazságosabb munka­megosztásért , a valódi pedagógiai teljesítmény fel- ismereseert es támogatásáért, az iskola nevelőtestü­leti légkör javításáért és az iskola társadalmi tekinté­lyének megerősítéséért, jó iskolát teremteni a hazá­nak, a szocialista Magyarorszagnak, ez közős érde­künk es közös felelősségünk. Társad almi,,gazdasági gondjainkon urra lenni, népűnk további felemelke- deset előmozdítani, csak jó iskola segítségével lehet. Példaként álljon itt ismét a Pataki Kollégium, amely nagyszerű iskola azért lehetett,' mert olyan pártfogói voltak, mint a Rákócziak, mert olvan nevelői vol­tak, mint Comenius és méltó utódai, ami által olvan diákiai lehettek, mint Bessenyei György, Csokonai Vitéz Mihály, Kazinczy Ferenc, Kossuth Lajos, Sze­mere Bertalan, Tompa Mihály es sokan mások a na­gyok közül! A büszkeségünkre okot adó gazdag ha­gyomány es a jelen kapcsolatát pedig mi sem pél­dázhatja jobban, mint az a tény, hogy a szocialista Magyarország vezetői, tudósai, politikusai, nevelői közül sokan ebben az iskolában készültek fel hiva­tásukra. — A művelt, jóravaló embereket nevelő szocialis­ta iskoláról szóló jövendöléshez hadd hívjak segít­ségül egy régi debreceni diákot, Kölcsey Ferencet. O mondta,“Minden ereny Önáldozattal jár..., azon­ban minden áldozat kicsiny ahhoz kepest, amiket a HAZANAK kívánni joga van, mert tudd meg, e szó­ban: HAZA, foglaltatik az emberi szeretet és óhaj­tás tárgyainak összessége.” Nekünk, kései utódok­nak is szol az intelem. Szemeinket az egész tekinte- tehez kell szoktatnunk, uj társadalmunk szilárd a­lapjain és nemzetünk évezredes hagyományain uj közösseget kell teremteni. Az 1981-82-es tanévet megnyitom, emlékeztetve r'a, hogy Kölcsey figyel­meztetése ma is időszerű! A családra, a szocialista iskolára, társadalmunk egesz nevelesi programjára érvényes a költő parancsa: “A HAZA MINDEN ELŐTT! Gócze Tibor TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom