Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)

1981-10-01 / 37. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Oct 1. 1981. 6. 0/vaáétné Aidé r................ .................................................... Szép az élet,ha... Válaszként Molnár K. honfitársnak, próbálom gondolatmenetét megérteni. Lehet menni színházba, operába, múzeumokba és azt a sok szépet, kelleme­set megnézni, a televíziót is lehet nézni, de nem tu­dom magamat teljesen elzárni azoktól a bánóktól es borzalmas dolgoktól, amelyek naponta vegbemen- nek. Nem vagyok egyedül, aki valamennyire törődik a mai társadalom igazságtalansagaival. Molnár K. honfitárs valószínűleg mondja magában, mit tudok én segíteni azon, hogy kábítószeresek, vagy bűnö­zök vannak? Részemről jóleső érzés az, hogy olyan egyénekkel vagyok körülvéve, akik igenis, igyekez­nek valamit tenni a társadalmi igazsagtalansagok ellen. Meg annyit, hogy próbálom megfogadni tanacsat es színházba, operába megyek. A TV Guide-ra sem fogok költeni, meg a HIP-doktoromat is többször fogom meglátogatni. A börtönöm helyett kimegyek az utcara, hadd élvezzem hátralevő napjaimat a sza­badban, ahol képzeletben csak szépet és jót látok. Meg azt is megpróbálom, hogy lenézzem a gazdago­kat, mert hátha szegények boldogtalanok, vagy be­tegesek. Abban is igaza van, hogy miért kell bezár­va élni? Tehát felcserélem börtönömet az Öregek szervezetének helysegevel, ahol az öregek egesz nap ülnek és egymásnak mondják el szenvedéseiket, ki­rándulnak fájdalmas köszvenyukkel és több, mint felét az ápolók segítik ágyba, mert erejükön felül lestrapálták magukat. Mindenesetre szép az elet annak, aki a szép olda­lát látja. Én is, amig Mozart operáját hallgatom. Mihályi Dezső MIAMI, Fia. Koós Zoltán honfitársat érdekli, hogy ki a szerzője a NYUGDÍJAS ELETE c. versnek, (szept. 10-i lap, 6 old.), amelyet a Los Angeles -i Munkás Otthonban Weisz Jóska barátom szavalt. En is egy regi Magyar Szóból ollóztam ki. Kovács János, St. Catharines, Ont-i (Canada) olvasó küldte be a Magyar Szónak annakidején. Nem tudom, hogy ö volt-e a szerzője? Weisz Jóskának pedig azt kívá­nom, hogy meg hosszú ideig szavaljon. Matyus Mihály OHIO. Az utóbbi időben a lap ismét lepedószerú. Ahelyett, hogy sok kisebb terjedelmű, de erdekes cikket közölnének. De ez meg a kisebb baj, de most már olyan egeszen értelmetlen, vagy alig érthető cikket is közölnek, mint amilyen pl. a lap szept. 17-i számában megjelent “Szempontok egy néplap szer­kesztéseben” c. cikk volt. Én próbáltam megérteni a cikket, de akárhogy is próbáltam, sehogy sem tud­tam kispekulálni, mit is akar a cikkíró mondani. Ha van valaki olvasóink között, aki megértette a cikket, hálás volnék, ha közölné, hogy o mit vett ki belőle. DJ. r~"11 " RÉTESHÁZ ÉS CUKRÁSZDA 1437 THIRD AVENUE, NEW YORK, N. Y. (A 81.1k Street sarkán) — Telefon: LE 5-8484. Mignonok, születésnapi torták, lakodalmi. Bar. Mltzvah-torták. — Postán szállítunk az ország I minden részibe. — Este 7J0-lg nyitva J ELLENTMONDÁSOK Ha a Reagan-féle gazdasági programot kivetkóz- tetjük a magyarázatul adott puffogo es hangzatos frázisokból, kiderül,hogy telistele van ellentmondá­sokkal mindenegyes tetele. Tudva azt, hogy Reagan vezérkara nem oktalan, tudatlan személyekből áll, az ellentmondásokat talán hazugságoknak is lehet nevezni. Kezdjük a “big government” elleni támadással, vagyis a kormány szerepének a gazdasági eleiben nagyméretű csökkentésével. Az emberi társadalom a törzsi, vezeri, fejedelmi es főúri szerkezet után el­jutott a nemzeti királyi rendszerhez, majd a 18-19. század folyamán a királyi, vagy köztársasági politi­kai rendszerhez, melyben az államfő által megjelölt kormány (az USA-ban ez kissé változott) vette ke- zebe az állam vezetését. Alapelve ezeknek a kormá­nyoknak a nép jólétének a szolgálata volt, ámbár ez többnyire csak szavakban és Ígéretekben nyilvánult meg, nem pedig a cselekedetekben. Meg a régi romai jelszó is mutatja ezt: “Salus populi summa lex esto”, magyarul: “A nép jóléte a legfontosabb törvény kell, hogy legyen.” De a leplezetlen mód, ahogyan ezt az elvet a Reagan-kormányzat sutba dobta, uj a modern emberi történelemben, amely visszaveti or­szágunkat a kérlelhetetlen zsarnokok korába. A kor­mány szerepének csökkentése, Reaganek alatt, csak a népjóléti gondoskodásra vonatkozik, de nem a Pentagon és a nagyipar által követelt hadi költségek­re es ado kedvezményekre. Úgy 60 évvel ezelőtt a hires “amerikai prosperi­tás ”-nak a foglalkoztatottság es a magas berek, fize­tések volt az alapja. A tömegek vásárló képessege viragoztatta az ipart es kereskedelmet, ez növelte a szövetségi kormány adobevetelet is, a katonai kiadá­sok minimálisak voltak. Ezt a viszonylatot a Reagan- kormány a feje tetejere állította. A magasfoku mun­kanélküliség és az infláció megszüntették a tömegek vásárló képesseget, ugyanakkor a katonai kiadások csillagaszati mérteket Öltenek, és még tovább emel­kednek. Ez ellentmond minden józan megfontolás­nak. Hogyan virágozhat egy nemzet gazdasági élete, amikor 10 millió munkáskéz nem termel, nem keres, tehát nem vásárol es nem fizet adót? Ugyanakkor óriási összegeket emeszt fel a fegyverkezés. Ha nincs háború, ez haszontalan pocsékolás (kivéve a hadi szállítókat), ha van háború, az vegpusztulás! Egy­idejűleg Reagan leszállítja a nagyjövedelműek adó­ját, azzal az indokolással, hogy az igy nyert Összege­ket a nagytőke befekteti és munkaalkalmat teremt, es a pénz majd idővel leszivárog. Herbert Hoover is ezt hirdette és kudarcot vallott. Reagan kiegyenlíteni akarja a kóltsegvetest, meg­szüntetni a deficitet az adóbevétel csökkentésével es a hadiköltségek megnövelésével. Ezért kiveszi a szegény iskolásgyerekek szájából a tejet es a húst, megvonja a beteges öregek juttatását, és igy tovább. Nem ellentmondás ez?. A gazdag Amerikában, amely annyit tud termelni, hogy nincs elég raktár annak elraktározására! Külföldi támogatását csak megbíz­ható diktátoroknak nyújtja, nem pedig az éhező afrikai és más népek megsegítésére. Ellentmondásokkal nem lehet bajokat orvosolni. Ellentmondások csak visszafelé sütik el a fegyvert. Ez az ut csak nemzeti katasztrófához vezet. Az USA lakosságának, valamint Nyugat-Euröpa népeinek el­lent kell allnia ennek a végzetes, szenvedést okozo politikának. v.o. Budapest idegenforgalmi házigazdájáé BUDAPEST TOURIST szeretettel várja Magyarországra látogató honfitársainkat KÉSZSEGGEL ÁLLUNK RENDELKEZÉSÜKRE MIND A FŐVÁROSBAN, MIND AZ EGESZ ORSZÁGBAN KÖVETKEZŐ SZOLGÁLTATÁSAINKKAL: SZÁLLÁSHELYEK FOGLALÁSA SZÁLLODÁKBAN, FIZETÓvENDÉGLATÓ SZOBÁKBAN ÉTKEZTETÉS BUDAPESTI PROGRAMOK: városnézés, a Parlament és a Var megtekintése, magyar est, éjszakai programok, VIDÉKI KIRÁNDULÁSOK SPORT ÉS KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKRE JEGYEK BIZTOSÍTÁSA MENETJEGYSZOLGÁLAT (vasút, repülő, autóbusz, hajó) “RENT-A-CAR" v VALUTÁVÁLTÁS IDEGENVEZETÉS, TOLMÁCSOLÁS Szolgáltatásaink megrendelhetők a BUDAPEST TOURIST v- Roosev#lt tir 5­Kereskedelmi osztály Tel: 186*881 Budapest 5, Pf. 97. 1366. Telex: 22-6448 Az alábbi budapesti irodákban 1. sz. FŐIRODA 2. sz. IRODA 3. sz. IRODA (Keleti pu.) V. Roosevelt tér 5. 1051 VII. Lenin krt. 41. 1073' Vili. Baross tár. 3. 1087 Tel: 173-555 Tel: 426-521 . Tel: 336.934 Telex: 22-5726 1 Telex: 22,4107 Telex: 22-4668 4. sz. IRODA (Deli pu.) BUDAPEST TOURIST XII. Magyar Jakobinusok tere 1122 Ferihegyi Repülőtéri Tel: 154-296 Kirendeltsége, Tel: 271-969 Telex: 22-6394 TOVÁBBÁ AZ ORSZÁG TERÜLETÉN LEVŐ MEGYEI IDEGENFORGALMI HIVATALOKNÁL. Húsz fő feletti Csoportoknak kedvezményt biztosítunk. ,• Szeretettel várjuk jelentkezését ,mrT„ tm„T

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom