Amerikai Magyar Szó, 1981. július-december (35. évfolyam, 27-50. szám)
1981-10-01 / 37. szám
Thursday, Oct. 1. 1981. 7. páratlan oldal MISKOLCZI MIKLÓS: TARNÓCÁRA, BOJTÁRNAK Tudomány A CSODAGYEREKEK TITKA “Alapjába véve azok lesznek híresek, akik valamit elsőként kezdenek, vagy utolsóként végeznek el.1" (Baldwell) Amikor az őstehetségekről van szó, elsőként mindig Mozartra szoktak hivatkozni, aki már hat eves korában első szonátáját komponálta. Avagy Liszt Ferencre, a gyermek zongoravirtuózra. De ugyanígy említhetnénk Blaise Pascal francia filozófust és matematikust, s a korábbi időktől Dantét, aki kilencéves korában irta első szonettjét Beatrice-hez. Kari Friedrich Gauss német matematikus már hároméves korában olyan számtani képleteket oldott meg, amelyeken a professzorok is sokáig törtek a fejüket. Az egyik legszokatlanabb történet azonban Christian Heinrich Heinecken nevehez fűződik. Ez a csodagyerek 1721-ben született Lübeckben. Már tiz- hónapos korában úgy tudott beszélni és fogalmazni, mint egy felnőtt. Két hónap múltán ismerte a Biblia nagy részét s alig másfél évesen a világtörténelmet tanulmányozta. Különösen a dánok históriája érdekelte. Még hároméves sem volt, s könyvformaban megírta a történetüket. Megjelent. A dán király erre föl meghívta udvarába egy bankettre a lubecld csoda-történetírót. A kis zseni választékosán fogalmazva imigyen válaszolt: ‘Felség, koszónom alazattal a meghívást, de én még csak kizárólag tejberizst fogyaszthatok.” Állítólag négy és fél éves korában halt meg. De már oly bölcs és érett volt, mint egy aggastyán. Hasonló ritka képessegekkel nemcsak a múltban, hanem korunkban is születtek es éltek-elnek olyan zsenik,, akik mar gyermekkorukban tultettek a felnőttek és képzettek normáin. Közéjük tartozik például a most mindössze 23 eves, München melletti születésű Elmar Eder. Kivételes képességeit elismerve .tizenkét éves korában felvették az egyetemre, s egy esztendő múltán ö tartotta a matematikai előadásokat a felsősöknek — es a professzoroknak. Es hamarosan doktorált. Az 1976-ban elhunyt Nobel- dijas Werner Heisenberg, a neves matematikus es fizikus ugyancsak e hírességek közé tartozik. És ami a művészet világát illeti, csupán két nevet említünk: Anja Silja, a világhírű énekművésznó éppúgy a csodagyerekek közé számított, mint Yehudi Menuhin. A Wagner-enekesnő ötéves korában adta első hangversenyét (három és fél oktávot énekelt minden nehézség nélkül) s kilenc éves korában neves szólistaként ünnepelték. Menuhin hétéves korában adta első hangversenyét. Azóta is a világ egyik leg(el ismertebb hegedűművésze. De akad — az említetteken — kívül — számos hasonló csodálatos eset is. Londonban nemrég tartották meg a tehetséges gyermekek nemzetközi egyesületének (National Association for Gifted Children) kongresszusát. Ott az egyesület egyik vezetője, Henry Collis professzor előadást tartott e jelenseg titkairól. A hajlam és a környezet, a gazdasági es a társadalmi adottság mindenképpen fontos szerepet játszik. Akadnák olyan kivételes képességű fiatalok, akiknek eleve egyirányú az érdeklődésük, s az fejlődik ki bennük, már a születésüktől kezdve. Esetleg szülői örökségként. Közülük sokan korán feltűnnek, am a serdülőkor, a nemi eres után besorolodnak a mindennapi emberek köze. Utazom a lángolón tavaszi Dunántúlon. Cecén lassítanék, de a vegyesbolt előtt tilos megállni. Sár- bogard szélén fekezek. Veszek húsz deka szalonnát, meg két forintért kenyeret. Bámulom a polcon sorakozó mandarin sampon formatervezett flakonjait és gyanakvás költözik a szivembe; barátaim, sóhajaink nem szállnak-e parttalan vizek fölé? * Azokra a társasági sóhajokra, panaszokra, bemondásokra, következtetésekre gondolok, amelyekkel kis es nagy keserveinket szoktuk lezárni, amelyekben ki-ki életérzését adja tudtul, hogy legszívesebben elszegődne Tarnocara. Másvalaki a Séden ep.ite- ne vízimalmot, ismét más disznókat hizlalna egy bugaci tanyan. En magam néha-napján gyerekkorom színhelyére,K-ra készülök szőlöcsösznek. Szalonnázok az árokparton. Egy kézben fogom a kenyeret és a szalonnát, ahogy parasztőseim. De bicskám krómacél, a Lenin Kohászati Művek repi ajandéka, ráadásul eszembe jutnak a vegyesboltban sorakozo mandarinos flakonok is. Belepirulok. Kinek játszom, mire vágyakozom én SárbogardésFel- sökörtvélyes között az árokparton? Kit céloznak és hova szállnak fel-felhörgödő sóhajaim? Anyám rég elhervadt kertjének rendjéről álmodom. Ilyenkor mar mutatta sorát a zöldpaprika es békésén nőtt egymás mellett a póréhagyma meg a gyöngyvirág. Könyveim az ablakban. Helyem a családi asztalnál, az elsöpört udvar fölé szállongó ünnep, papucsos teli futásaim kukoricacsutkáért, anyám szerető féltése, dolgom Bóske néném szólőskertjé- ben, Ernő es Bela barátommal kötött vérszerződésűnk, apám iránymutató korholásai, szelíd versengésünk a vasárnapi ministránsruhákért, félelmem S-ek kutyájától es általában a sötéttől, fontosságom biztos tudata, a falu ítéleteiben való rendíthetetlen bizalom, örökösnek hitt ertekeim, az egyértelmű jo es az egyértelmű rossz naiv nyugalma. Hat ennyi. Hirtelenjében ezt jelenti, ha én a szölőcsőszködést emlegetem. De barátom, aki Tarnócára készül, életet a Pasaréti meg a Pozsonyi utón töltötte el, bir- kagyapjut csak a belvárosi trikotageban látott, wool- mark védjeggyel. Mégis el akar szegődni. Ne higgyék neki? Vagy tűnődjek el a titkon, miszerint az igazi kérdés nem az, hogy hova vágyunk vissza, hanem Számítások szerint a gyermekek, vagy újszülöttek két százaléka rendelkezik rendkívüli képességekkel. Ezt az 1976-ban elhunyt neves amerikai pszichológus, Lewis M. Termán professzor állította, s azt is, hogy e két százaléknak a fele érvényesül. Termán és Collis egyöntetűen ugv vélekedett, hogy nem igaz ama felfogas, melv szerint a csodagyerekek és zsenik általában korán halnak. Van (volt), aki korán hunyt el, masok viszont szinte matuzsálemi időt értek el. Nincs szabály arra sem, hogy ki jön csodagyerekként a világra. Az orvostudomány régóta foglalkozik ezzel a kérdéssel, de tovább még nem jutott annál, hogy ez olyan — profánul, hetkóznapiasan szólva — mint az ötös találat a Lotton. Vámos Imre hogy miért vannak $őhajos,egyszerűsitó,visszainditó vágyaink. Miért is? * Mert elég. Mert sok körülöttünk a színlelés, az i- rigyseg, a csalás, a lökdösődés. Mert meguntuk a mellebeszélest, a semmit passzirozo értekezleteket, a törekvők mennybemenetelét, a kiszolgáltatottságot, a fonnyadt testéből élő titkárnőt, a szemünk melle néző főnököt, a szellemi segédmunkát, szavak és tettek konok szétválását, a szempontok alapjan szerveződő társasagokat, a klikkek működési szabályait, szükségleteink kínosan pontos ismeretet, az érdekek okos érvényesítését, szerelhetőségünk minden kínját. Es jaj nekünk, mert nem egyszerűen másokban, nem a környezetben, hanem önmagunkban ismertük fel és utáltuk meg mindezt. A változtatásra pedig sokan gyöngék vagyunk. Inkább elmenekülünk. Vízimolnárnak, bojtárnak, szőlöcsösznek, betyárnak. Legalábbis elméletben. Mert igaz: a puszta felismerés meg senkit sem indított vissza Tar - nócara. Csak elszalonnázgatunk az árokparton, csak eljátszunk a gondolattal fővárosi lakással a feje fölött, hogyan lábolhatna ki, most meg már az értelem felelősségéből, a nép fia. * Néha úgy tűnik, csak a választásra szabadultunk föl, de az elutasításhoz, a “valamit választassa!” együttjáró “valamiről lemondáshoz” még a messziről jövök mohóságával viszonyulunk. Vagyis elfoga- dásainkbai még nem épültek bele a lemondások. Egyszerre szeretnem a bonyolult munka örömet es anyám parasztkertjének nyugalmat adó egyszerűségét, egyszerre a szabadsagot es a kötődést, a kockázatot és a biztonságot, a fontosság tudatát es jelen- tektelenek könnyedségét. Ehhez a mohósághoz pedig nincs — nem is lehet — ideológiánk. Ezért nem tudunk vele mit kezdeni, ezért fájdul meg a szivünk tőle, ezert lettünk újra érzékenyek a változások közben is állandó emberi értékekre. Ezért zsákutca a mohóság iránti toleráncia is, ami történetesen most éppen Tarnócara vezet. * Különben sem hiszem, hogy van akkora Tarnóca, ahol mindannyian akik ma időnként odatartunk, i elférnénk. Sőt, egyáltalán nem hiszem, hogy van Tarnóca. ^------- ------------------Küld jükajdndékunkat továbbra is IKKAval Az IKKA amerikai fókepviselete ezúton értesíti ügyfeleit, hogyszept. 1-i hatállyal a dollár árfolyamát Magyarországon 33.25 forintra emelték. Aki otthoni hozzátartozóinak és barátainak szép ajándékot kivan küldeni, adja fel rendelését a következő címen: SOBEL OVERSEAS CORP. 210 East 86 St. New York, N.Y. 10028. Telefon: (212)535-6490. AMERIKAI MAGYAR SZÓ
