Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-19 / 8. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, Feb. 19. 1981. 8. Tibor SZENTGOTTHÁRD A HÁRMASHATÁRNÁL Dunántúl dél-nyugati csücskében, Szombathely­től délre 55 km-re találjuk Szentgotthard nagyköz­séget, amely 2 év múlva ünnepli fennállásának 700 éves évfordulóját. A község ugyan nem tartozik a ma őrségnek ne­vezett tájegységhez, de mivel az Őrség itt kezdődik, tukr’ozi annak hangulatát. Közigazgatásilag évek óta már Zsida es Rábakethely is hozzá tartozik. Szentgotthard környékét erdőség borítja. Tölgyek élnek itt együtt a fenyőkkel, itt-ott egy szál egye­nes bükkfacsoport. Itt párásabbak a völgyek, mé­lyebb a fűvek zöld színe, és illatosabb a levegő. Az Alpok közelsége folytan az illatosabb levegője sok­kal tisztább és erősebb. Szentgotthárdnál három határ találkozik: a ma­gyar, osztrák es jugoszláv. Kicsit feljebb, Rabafuzes- nél halad át Ausztriába az országút, Szentgotthárd­nál a Grazba vezető vasútvonal. A határtól néhány kilométerre fekszik Burgenlandban Jennesdorf (Gya- nafalva) község,északabbra Ausztriában a régi Maria- cell, amely egykor a környék búcsüjáró központja volt. A községét dombok veszik körül. Kelet felöl az Akasztófa domb, Ausztria oldalán pedig a “Schlőssl” magasba emelkedő csúcsa határolja. Szentgotthárd a múltban is virágzó településnek számított. Kereskedők, iparosok, kézművesek tették nevezetesse es messze földön hiresek voltak a vásá­rai. A Kaszagyar es a Selyemgyar termékei már kül­földön is jo hírnévre tettek szert. Természetesen, ma mar a Kaszagyárban kevés kasza készül. Termék- váltás történt, mezőgazdasági gépeket gyártanak. Az 1945-ig működő Dohánygyár épületében öregek Szociális Otthona működik. Mellette terül el a Tü­dőszanatórium gyönyörű épülete, amelynek szép nagy parkját az Ausztriában eredő Raba mossa. Egy ev óta Vas megye egészségügyi rehabilitációs központja lett a Szanatórium. 1895 óta gimnázi­uma is van Szentgotthardnak. A 600 éves templomá­ban a nevezetes szentgotthárdi csatát ábrázoló Dorf­Szentgotthárd központi része. Uj lakónegyed (Göcze Tibor felvételei) meister falfestményében gyönyörködhetünk. Az utóbbi években az idegenforgalma is fellendült. Napról napra városiasodik, mert a település 700 éves évfordulójára szeretne városi rangra emelkedni. Már a központ kiépült es egymás után készülnek a lakó­telep-szerű, többemeletes házsorok. Egy szállodája is üzemel. Aki teheti es felkeresheti a lap olvasói kö­zül is Szentgotthardot, felejthetetlen élményben részesülhet. "EXTRAORDINARY. A political epic, compassionate and as bitterly funny as a cartoon.. .a big, fascinating risky film that testifies not only to Mr. Wajda's remarkable vision, but also to the vitality of contemporary Polish life." —VINCENT CANBY. The New York Times "WAJDA'S MASTERPIECE. 'MAN OF MARßLE' is the Polish CITIZEN KANE — with all that implies about the filmes structure, scope, ambition, impact, influence, and choice of protagonist ...a dynamic, brilliantly structured and continually engrossing work." —J. HOBERMAN. Villog, Voice LAST WEEKS Cinema Studio 1 66th St. &. B way opposite Lincoln Center 877-4040 SUN-THURS: 1. 3:50. 6:40, 9:30 FRI-SAT: 1:30, 4:20, 7:10,10 SZEREZZEN EGY EJ ELŐFIZETŐT EGY ÁPOLÓNŐ NAPLÓJÁBÓL (folytatás a 6. oldalról) Ián hihetetlenül hangzik — pedig lehetséges! Elmú­lásunkat ki nem kerülhetjük, de nem mindegy, mi­lyen állapotban vagyunk,, amikor a halál eljön hoz­zánk! Ne gondoljuk, ha úgyis meg kell halni, akkor minden mindegy. Nem mindegy! Ne csak automati­kusan ismételgessük, hogy legyen meg Isten akarata, de segítsünk is Neki — és magunknak! — megköny- nyiteni a végső utat! Az emberi test olyan, mint a virág. El kell hervad­nia, de gondos ápolással sokáig épen tartható. An­nak, aki született, meg is kell halni egyszer — es ha ez nem történt meg vele fiatal korában, akkor nincs más útja! Menthetetlenül megöregszik. Elviselni a nagy változást, ami velünk, bennünk végbemegy, a felébredést arra a tényre, hogy egy más arc néz ránk vissza a tükörből, és a testünk egyre kellemetlenebb dolgokat közól velünk —, nem könnyű! ‘Az élet vége! ’ gondolom magamban, amikor a kis öregjeimre nézek — és nagyon szívesen visszaadnám mindegyiknek a fiatalságát, ha tudnám, hogy hogy csináljam — de ott, ahol az öregek ápolását tanultam, erre az egyre nem tanítottak meg...” MEGHALT JAK SÁNDOR Nagy késéssel szereztünk tudomást arról, hogy Jak Sándor, aki a második világháború végén döbbe­netes ereiú tudósítások sorozatában számolt be saj­tónk hasábjain a deportálás szörnyűségeiről, 1980. december elején Budapesten elhunyt. Temetéséről a budapesti Uj Életben megjelent be­számolóból idézzük az alanti részletet. Schöner Al­fréd főrabbi az igazak ivadékanak minősítette. Éle­tét Richter Aladár uiságiró vázolta a temetésen mondott búcsúbeszédben. Pesterzsébeten született es negyeves korában ke­rült Beregszászra. Húszéves korában lett újságíró. Sorsa, környezete, a munkásmozgalom soraiba vit­te. A vidéki uiságiró akkori napi robotja mellett, mint költő és novellista hívta fel magára a figyelmet» 1935-ben jelent meg a feleségének ajánlott “Neked irom” cimú verseskötete, amelynek egyik érdekes es látomásszerűen döbbenetes a “Gyermekek az is­kolában” cimü verse, költészetének egyik gyöngy­szeme Egyébként a pozsonyi Reggel, a prágai Magyar Hírlap, a pozsonyi Magyar Hírlap munkatársa volt. A fasizmus idejen, a hírhedt Dora lager foglya lett. Súlyos betegsege ellenere, hihetetlen akaratereje tartotta életben. Az 1968-ban megjelent “Emberek a máglván” cimü kötetében a “Dora láger”-ben töl­tött esztendőről és társairől ad drámai képet. A felszabadulás után, újra kezébe vehette a tollat. Többek között a Szabadságharcos, aBudapester Rundschau, az Idegenforgalom munkatársa, a Dia­film főszerkesztője volt. Emellett az Amerikai Ma­gyar Jövőben is megjelentek cikkei. Több, mint hat évtizedig dolgozott, mint iró és újságíró. Magatartá­sa, helytállása és irodalmi munkássága elismerése­ként a Szocialista Hazáért érdemrendet, a Szocia­lista Kultúráért, és sok más kitüntetést kapott. Deák Zoltán, a Magyar Szó főszerkesztője, aki Jak Sándorban nemcsak a kiváló irőtársát, antifasisz­ta harcost, hanem jó barátiát vesztette el, levélileg fejezte ki az Országos Lapbizottsag és sajátmaga részvétét Jak Sándor özvegyének. ■ ■■ 'm m ■§ wm wm mm mm m mm m ■■ ■■■ 'mm’m m m mm, j SOBEL j ! OVERSEAS ! i CORP. i i IKKA ORSZÁGOS j • FŐÜGYNÖKSÉG i 1210 EAST 96th STREET, NEW YORK, N. Y. tOOJt | | — TELEFON: 012) 5354490 — • MŰSZAKI CIKKEK j J ÉPÍTŐANYAG » £ JmW .fcophaM ox (((KANÁL ' ■ | GYÓGYSZEREK ES VÁMMENTES „ .KÜLDEMÉNYEK f BŐVEBB FELVILÁGOSÍTÁSÉRT I FORDULJONI IRODÁNKHOZ | L UTAZÁSI ROM ! «HISZ HIVATALOS uNBEUTE * 1 TÁMOGASSA HIRDETŐINKET IBM

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom