Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-25 / 26. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 25. 1981. 3. “MIÉRT OSTOROZZAK REAßAMT: 7” acMét ÜÜ JUNIUS 26. A nagy vasutassztrájk kezdete Eugene Debs vezetésével 1894. Az Egyesült Államok és 25 más ország aláírja az Egyesült Nemzetek alapokmányát. 1945. 27. Az IWW megalakítása Haywood és Debs vezetésével 1905. 30. Móricz Zsigmond születésnapja 1879. JULIUS 1. A nagy Homestead-i acélsztrajk 1892. 2. Az első amerikai néppárt, Populist Partv, alakuló kongresszusa Omaha, Neb.-ban, 1892. A junius 2-i New Jersev-i előválasztások az adófizetőknek több, mint hat millió dollárjába kerültek. A kiadások között szerepel a televíziós bemondások költségén kivül héliumgáz a 21 jelölt áltál osztogatott hirdetési léggömbökben. • n. János Pál pápa egészségi állapota ismét rosszabbra fordult és vissza kellett mennie a kórházba orvosi vizsgálatra. • Egy califomiai laboratóriumban felfedezték a száj- és körömfájás szérumát. Afrikában és Dél- Amerikaban e betegseg a barmok százezreit pusztítja es megnehezíti a lakosság élelmiszerellátását. • A Reagan kormány 3 millió 200.000 dollár értékű katonai teherautót adott el Guatemala jobboldali kormányának. Reagan szorosabbra akarja fűzni kapcsolatainkat az ottani juntával is. • Nagyszerű győzelemnek nevezte Haig külügyminiszter Marcos Fülóp-szigeti diktátor újraválasztását. Megígérte neki, hogy az USA továbbra is támogatni fogja. • NEW YORK, N.Y. Első ízben az Egyesült Államokban sikerült vegetvetni egy meg nem született ikermagzat eletenek. A magzatnak súlyos szervi fogyatékossága volt és nem élt volna normális életet, mig ikertestvére teljesen normálisnak született. A ritka operációt a new yorki Mount Sinai Hospital nőgyógyászai, Dr. Kerenvi Tamás magyar származású nőgyógyász vezetésével haitották vég- re. 0 WASHINGTON, D.C. Eugene Rostov, a Szenátus Külügyi Bizottsága előtt tett tanuvallomasaban ezt mondotta :"Minimum kilenc hónapi előkészületre van szükség, mielőtt tárgyalásokba bocsátkozhatnánk a Szovjetunióval a fegyverkezesi verseny korlátozásáról.” Percy szenátor, a Bizottság elnöke elegedetlenseget fejezte ki Rostov magatar- tasaval szemben. Egy uj előfizetőnk leveléből idézzük az alábbi sorokat: “Sok vonalon nem értek egyet lapjuk irányával. Nem értem például, miért ostorozzák állandóan és feltűnően Reagan elnök ügykezelését, ahelyett hogy támogatnák öt? O az egyetlen az évtizedek során, aki erős kézzel és vasakarattal akarja kihúzni az államot az ingoványból, amit elődei teremtettek. Természetesen az operáció sokak részere fájdalmas és jajgatnak a dollárbilliok elvesztése és levágása miatt, de végső fokon az állam egészségé helyre áll. “Jelen soraimmal nem óhajtok vitába szállni Önökkel, és igy kérem .kíméljenek meg Vitai’ válaszuktól. Kecskeméty Győző Kecskeméty barátunk tehát vitaba száll lapunk irányával, de megtiltja nekünk, hogy válaszoljunk: “KÍMÉLJENEK MEG VITAI VÁLASZUKTÓL.” Rendben van, megkíméljük a mi válaszunktól. Nem válaszolunk, de reméljük, megengedi, hogy mások válaszoljanak! Először is megszólaltatjuk, röviden, a Társadalombiztosítási Hivatal volt fonókét, Wilbur J. Co- hent, aki ekként nyilatkozott május 13-an: “Reagan javaslata a társadalmibiztositás csökkentésére tragédia és szerencsetlenseg milliónyi idős, vagy munkaképtelen amerikai számara, akik rendszeresen befizettek erre a programra. Megszegné ez a kongresszus és hét előző elnök szavat. Reagan javaslata 82 billió dollártól fosztana meg az elkövetkező öt év alatt az arra jogosultakat.” Reméljük, hogy ezek után lesz türelme Kecskeméty barátunknak elolvasni Arthur Schlesinger véleményét is Reagan politikájáról. Schlesinger a New York Egyetem társadalmi tudomány tanszékének professzora, kétszer nyert Pulitzer dijat történelmi és életrajzi müveiért es tagja a Wall Street Journal szerkesztő bizottságának. Miként Kecskeméty ur bizonyára tudja, a Wall Street Journal nem kimondottan baloldali újság. íme Schlesinger professzor véleménye arról, hogy miként “huzza ki Reagan az államot azingoványbol”: “Semmi kéts'eg aziránt, hogy Reagan intézkedései növelik maid a szegények szenvedését. Nagyon keserű szájízt kapunk, amikor a gazdagok igy, a szegények rovására akarják a helyzetet tisztítani.” "A népjóléti rendszer ilyen letiprása csupán a szegényekre káros; a gazdagok privát iskolába küldik gyermekeiket, de a szegények az általános iskolára szorulnak, az üzemi egészség- és munkavédelmi tör- venyek a szegényeket védik, nem a gazdagokat, a szegényeknek van szükségük könyvtarakra, múzeumokra, a gazdagok nagy birtokkal rendelkeznek, de a szegényeknek játszóterekre, uszodákra, parkokra van szükségük, a gazdagok egészsegere privat orvosok ügyelnek, a szegényeknek a városi kórházakban kell magukat gyógvittatni, a polgárok milliói csak álmodhatnak egy országos egészségbiztosítási rendszerről és közben fedezhetik a hatalmas orvosi költségeket.” “E lépés nem egveb, mint a gazdagok osztalvha- boruja a szegények ellen.” “A kapitalizmus fennmaradt mindeddig, mert 1.) humanizálta a rendszert és lépéseket tett a rendszer kilengéseinek envhitésere (népjóléti segelv, munkanélküli biztosítás, nyugdíj, stb.),2.) mert a liberálisok harca kivívta a szegények gyötrelmeinek A REAGANI GÖZHENGER------------- -------- ' " Wh*h« ®' Rogyadozik a Roosevslt-féle New Deal épülete enyhítését.” “Társadalmi felelősség nélkül lehetetlen fenntartani egy szabad politikai rendszert,” “Ez nem liberális szentimentalizmus, hanem okos konzervativizmus.” “Reagan elnök veszélyes utón halad. Az életben lévő népjóléti rendszer, amelyet az elnök oly megvetésben részesít, eltolja a leszámolás napját. De csak idő kérdése, amikor az átlag amerikai felteszi majd a kérdést: milyen társadalom az, amelyben a nagy- vállalatok vezetői több, mint egy millió dollár fizetést kapnak, azon felül meg háromszor annyi kedvezményt, részvények vásárlásával es egyeb kiadások fedezésével, amelyben a monopóliumok igazgatósági tagjai átlagban 445.158 dollárt kapnak, harmincszor annyit, mint egy munkás, ugyanakkor, amikor a kormány intézkedései még fokozni akarják a gazdagok jövedelmet és elveszik a szegényektől a nélkülözhetetlen közszolgálatokat. A 19. század egyik konzervatív irója, Orestes A. Brownson az “Amerikai Köztársaság” c. könyvében írja: “A gazdagok, az üzletemberek, a gyárosok és kereskedők azok minden országban, akik a legrosz- szabb befolyást gyakorolják a kormányokra. Teszik ezt azon gyönyörű irányelv alapján,hogy a kormány gondoskodjon a gazdagokról és a gazdagok majd gondoskodnak a szegényekről, holott ezt az irányelvet kellene követniük: a kormány gondoskodjon a szegényekről, a gazdagok gondoskodjanak önmagukról.” Arthur M. Schlesinger, a N.Y. Egyetem tanara, a Wall Street Journal jun. 2-i számában. i Ha Mr. Kecskeméty válaszolni óhajt a tudós professzornak, vagy nekünk, ne kíméljen bennünket. Válaszoljon csak bátran és nyugodtan. HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbitáSaröl idejében ' gondoskodni Egy évre $ 18.— Félévre $ 10.— Kanadába és Európába 1 évre $ 20.— Megújításra: $ ................................................. Naptárra: $ ....................................................... Név: ................................................................. Cim:..................................................................... fVáros:................................Állam:...................... Zip Code:.......................... AMERIKAI MAGYAR SZÓ 130 East 16 Street, New York, N.Y.10003
