Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-04 / 23. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 4. 1981. 3. a cMét 6. USA és angol csapatok partraszállnak Normandi- ában. 1945. 9. Tíz hollywoodi műveszt bebörtönöznek, mivel nem voltak halandók besúgókká válni. (A mccarthymus kezdete).1950. 10. Kaffka Margit, írónő születése 1880. VA*RSO. 79 éves korában meghalt Stefan Wyszvnski, Lengyelország hercegprímása. “Élete, gondolatvilága és ténykedése az egyuttmuködes példája volt a katolikus egyház es a szocialista állam kozott”-hangoztatja a Lengyel Munkáspárt, a kormány es az állam vezetői által kibocsátott nyilatkozat. WASHINGTON, D.C. A Reagan kormány közzétette, hogy Szíria nem hajlandó elfogadni olyan egyezményt, mely akár Washingtonból, vagy Jeruzsálemből ered. • . CHICAGO, Dl. A negyedik autóbuszjáratot függesztették fel a városban. Nincs pénz a folyó kiadások fedezésére. PITTSBURGH, Pa. 160.000 szénbányász szombaton szavaz a legújabb kollektív munkaszerződés felett, amit a szakszervezeti bizottság eléjük terjesztett. Az uj javaslat sok tekintetben kedvezőbb, mint az első volt, amit 2:1 arányban elvetettek.- MENDELEVICS ES TIMMERMAN (folytatás az 1. oldalról) csak egy pornográfus lenne hajlandó ilyen program kivitelezésére. “Nem törődöm ezzel — válaszolt Timmerman indulatosan. — Nem mondom, sokan nyújtottak támogatást, de mit csinál az Egyesült Államok kormánya? Mit csinál Haig és Mrs. Kirkpatrick? Semmit! Nem törődnek az emberi jogokkal, ők csak a kommunistákkal akadékoskodnak. Háborút akarnak! Nem törődnek azzal, hogy szövetségeseik kínzók és nácik!” “Az argentínai kormány azt állítja, hogy nem tudjak, hogyan tűnt el olyan sok ember. Az USA kormányának megvan az eltűntek listája, de nem hozzák nyilvánosságra. Az USA kormányának megvannak az űrhajókról készült felvételek az argentin koncentrációs táborokról, amelyeknek létezését tagadja az argentin kormány. “Reagan és Haig politikája előmozdítja a politikai foglyok kínzását Latin-Amerikaban. Az USA nem akarja ezeket tudomásul venni, másfelé néz. Bátorítja a nácikat, bátorítja a gyilkosokat. Ezért érzik azok magukat biztonságban. “Hat, uram, ezért szeretném magamat kínzásnak alávetni a televízión!” 500 MILLIÓ TÖBBLETBEVÉTEL Irta: Lusztig Imre Nagy hűhóval jelentette be Koch new yorki polgármester, hogy a város évi költsegvetese 500 millió dollár többletet mutat. Vagyis ötszáz millió dollárral több lesz a bevétel, mint a kiadás. Ezzel akar szavazatokat nyerni újraválasztására. De van-e valaki, aki ne tudna, hogy a városi vezetőség legelső feladatai közé tartozna a varos tisztán tartása, a lakosok biztonsagának megőrzése es a varos közlekedésének mérsékelt viteldijakkal való fenntartása. A VÁROS TISZTASÁGA Nem utalunk itt a dél-Bronxra vagy Brooklyn Bedford-Stuyvesant negyedére, sem a város más vidékeire, ahol a lakósok százezrei tengetik életüket a legrosszabb körülmények között. De nézzük meg pld. hogy mi a helyzet Manhattan felső-nyugati vidékén, ahol a régi, 75 évvel ezelőtt épült három, négy-emeletes hazakban szegény feketék és portorikóiak élnek es közvetlen közelükben, a 25—30 emeletes házakban, viszonylag uj, modern lakásokban a kispolgárok százezrei laknak. Ezen a környékén is állandó a szemet, a piszok. Üres és gyakran törött sörösüvegek, szodasdobozok, ujságpapirhulladek, az üzletekből kisöpört forgács, ételhulladék, törött bútorok, használhatatlan ruhaneműk lepik el a járdát. Mindez a hulladék megrontja a levegőt és ártalmas az egészségre. A köztisztasági közegek nem teljesitik feladatukat, mert nincs elég ember es hiányzik a szükséges felszerelés e titáni munka — a város tisztán tartásának — elvégzésere. Ha a város vezetősége beszerezne a szükséges felszerelést es megfelelő számú személyzetet alkalmazna, a többlet lényegesen csökkenne. A VÁROS LAKÓINAK BIZTONSÁGA A városi közegek hivatalos statisztikája mutatja, hogy a betörések, rablások, utcai bűnök, a nemi erőszak emelkedik és egyre nagyobb azoknak a száma, akik kábítószerekben keresik a kiutat problémáikból. Senki sem él biztonságban a városban és ennek egyik alapoka a 8.5 százalékos munkanélküliség. Rendet teremteni az ország legnagyobb varosában, kétségtelenül nem egyszerű, de nem is megoldhatatlan. Csupán munkába kell állitani a munkanélkülieket, hathatós lépésekkel meg kell szüntetni a ká- bitószeruzletet, tető alá kell helyezni a több, mint 36.000 hajléktalant, ki kell gyógyítani a kábítószerektől megmérgezetteket. Ujja kell szervezni a törvényt érvényesítő közegeket, rendőrséget, bíróságot, Természetesen könnyebb ezeket leimi, mint megvalósítani. De eppen ez a varos vezetőinek a feladata és ha kell, dollármilliókat erre kell költeni, de akkor Koch polgármester nem tudna dicsekedni a beveteltöbblettel. EMBERSÉGES KÖZLEKEDÉS Nincs még egy nagyváros a világon, ahol a közlekedési rendszer olyan leromlott állapotban volna, mint New Yorkban. A földalatti vasutak piszkosak, az utasok nem látnak ki az ablakon és sokszor nem is tudják, hol vannak. A vonatok állandó késessel járnak, gyakran letörnek es ilyenkor az utasoknak ki kell szállni, a vonatot ki kell vonni a forgalomból. Az express-járatokból gyakran helyi járat lesz és fordítva. A kisiklások szinte napirenden vannak. A várakozás egy-egy vonat kozott — különösen hétvégén — negyed-vagy félórát is igénybe vesz. A kocsikban nyáron meleg, télen hideg van. A lovakat, szarvasmarhákat sokkal biztonságosabb es kényelmesebb módon szállítják egyik helyről a másikra, mint-New York utasait a földalatti vasúton. S mindezért egyre magasabb viteldijat számítanak. A város közlekedési rendszeret rendbe kell hozni. Ez egyedül felemésztené az 500 millió dollárt. LÁZONGÁS A BÖRTÖNÖKBEN 165 állami rendőr és 200 bórtönör puskákkal és könnygázzal felfegyverkezve, leverte a világ legnagyobb börtönében lázongó rabokat Jackson, Michi- ganben. A rabok maguk készítette fegvverekkel hatalmukba kerítették a börtön egy részét, majd felgyújtották azt. Egyezer rab vett részt a lázadásban. Felmerül a kérdés: miért lazadnak a rabok egyik börtönben a másik után? A választ a Legfelsőbb Bíróság főbírója, Warren Burger adta meg az Ügyvédi Kamara Houston, Tex.-i gyűlésén tartott beszédében. “Ma a biiszke amerikai dicsekedve mondja: mi vagyunk a legcivilizáltabb, legbékeszeretöbb nép, ami egy bizonyos keserű szájízt hagy maga után. Igen, mi gazdagok vagyunk, békeszeretök vagyunk. De akar szeretjük, akár nem, idehaza közeledünk a tehetetlen társadalom felé, amely képtelen a legelemibb biztonságot megteremteni az utcán, az iskolában, a lakásban, ami miatt kétségek merülnek fel a polgárokban.” Majd igy folytatta: “Én már régen hangoztatom véleményemet: ha a társadalom egy személyt börtönbe vet, vallatja a felelősséget, hogy ottléte alatt tudásra tegyen szert, melynek révén büntetése letöltése után elhelyezkedhet a társadalomban.” ’’Megdöbbentő, mennyi az írástudatlan társadalmunkban, főleg a börtönökben. Az első feladat az volna tehát, hogy ezeket kineveljük, nem jótéteményként, hanem kötelességből.” A tény ezzel szemben az, hogy a túlzsúfolt börtönökben egyetlen lépést sem tesznek e feladat érdekében. Ez a magyarazata annak, hogy időközönként megismétlődnek a börtönlázadások. — Alajos, hozhatnál még egy kis melegvizet! A Dél-Michigan-i börtön egy re'sze lángokban.
