Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-04 / 23. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, June 4. 1981 4. Levelek Kedves Szerkesztóseg ! NEW YORK, N.Y. Nagyon köszönöm a Szerkesztő­ségnek es a tagtársaknak a jókívánságokat gyengéi - kedesem alkalmából. Már két hete, hogy az or - vos agyba parancsolt, mert ha nem, úgy beutal kór­házi kezelesre, de én irtózom a kórház gondolatá­tól. Nagy szerencsém, hogy itt van mellettem az én draga szeretett feleségem és drága leányunk, Ilonka. Ok ketten őrködnek felettem, hogy ismét jó egész­ségben legyek. Az időt nagyon nehéz az ágyban töl­teni. Az én 87 evemben a még sok el nem végzett munka van mindig a gondolatomban.Nagyon körül­vagyok veve azon egyénekkel, akik értékelik 50 éves történelmi fényképezési működésemet. Ez az elis­merés késztett munkáim ápolására és remélhetőleg tovább fogom vinni a sok eltervezett munkát a bé­ke es emberszeretet érdekében. En es csaladom készült reszt venni a nagy művé­szünk Gellert Hugó tiszteletére rendezett ünnepélyen, de közbejött betegségem miatt ez nem sikerült. Re­mélem, hogy akik ott részt vettek egy életre szóló szép emlékkel távoztak a feledhetetlenül szép ün­neplésről. Mi is kívánunk nagy művészünknek, aki egész eletet népünk javara fordította művészi mun­káival,a végtelen időkig jó egészséget és minden jót. Albók János es családja MIAMI, Fia. 1919 junius Budapest. Ezután jött az emigráció. A Hernád folyón keresztül Kassa, Po­zsony, Bécs, Saltzburg, Trieszt, Almeria (Spanyol- ország), Oran (Afrika). Mire Rio de Janeiróba (Bra- züia) érkeztem, már a nadrág a fenekemen nagyon huzatos lett. Itt találkoztam az Elörével. Nagy öröm­mel olvastuk és adtuk tovább. Végre 1921-ben ér­keztem meg Bridgeportra, itt újra találkoztam az Elórevel es azutan New Yorkba, feleségemmel Pau­laval együtt. Most már 60 éve próbáljuk az Előrét és annak utódait támogatni. Itt küldünk hatvan dollárt hatvanadik évfordulónk alkalmából. Maradunk to­vábbra is mozgalmunk és sajtónk lelkes támogatói. Paula és Gabi Lustig ALLENTOWN, Pa. Itt küldöm előfizetésemet az új­ságra. A lapot és az évkönyvét mindketten megsze­rettük. Regen vágytam egy ilyen jó magyaros újság­ra, főleg szeretem az angol nyelvleckét, no meg a régimódi szakácskönyv ( az évkönyvben) leköti a fi­gyelmemet es minden más. Kérem tisztelettel, küld­jék tovább, mert úgy érzem, hogy hiányolnám, ha nem kapnam meg továbbra is. Előre megköszönve várom a lapot. Ható HA ELŐFIZETÉSE LEJÁRT szíveskedjék annak meghosszabbításáról idejében . gondoskodni Egy évre $ 18.— Félévre $ 10.— Kanadába és Európába 1 évre $ 20.— Megújításra: $............. ............................................ naptárra: $.............................-................................. Név:.................................................................................... Cim:............................................................................. Varos:..................................Állam:........................ Zip Code:........................... AMERIKA! MAGYAR SZÓ 130 East 16th Street, New York, N.Y. 10003 Megkonditotta a vészharangot Douglas Frazer az autómunkasok szakszervezeté­nek országos elnöke a szervezet nemreg tartott kon­ferenciáján megkonditotta a vészharangot, amikor ezeket mondta: “Elérkezett az idő, hogy felhívjuk tagságunk fi­gyelmet arra az összeesküvésre, amellyel az általunk nagy áldozatokkal kiharcolt tisztesseges bért és mun­kaviszonyokat el akarják venni tőlünk.” ’’Most mar nyíltan bérlevágást követel az ország legnagyobb autóvállalata, a General Motors. A vál­lalat vezetőinek tévedései miatt jutott az autóipar a jelenlegi válságos helyzetbe. Ebből a munkások ro­vására akarnak kievickélni. Ezt nem engedhetjük meg és minden erőnkkel meg kell védenünk jogain­kat.” Nyílt hadüzenet Olvastuk a UE (United Electrical, Radio and Ma­chine Workers of America) hivatalos lapjában, hogy a General Electric vállalat vezetői nyiltan hadat ü- zentek a szakszervezeteknek, ami abban nyilvánul meg, hogy a szakszervezeteken kívülálló munkások­ból bizottságot szerveznek es a kollektív szerződés­ben előirt szabálvok megszegésével ezeken a bizott­ságokon keresztül rendezik a panaszokat és adnak engedményeket. Teszik ezt azzal a szándékkal, hogy bizonyítsak: nincs szükség a szakszervezetekre, a panaszokat közvetlenül is rendezni lehet. A vallalat vezetőinek e lépése a szakszervezet alá- ásását célozza. NEW YORK, N.Y. 60 esztendőn át gvártották a Dentyne Chiclet nevű rágógumit New York Queens kerületében. A tulajdonosok minden évben nagy Jövedelemre tettek szert, de most ugv látják, hogy nem kapnak kellő jutalékot részvényeikre s elhatá­roztak a gvár lezárását. Ezer munkás veszíti el munkaiat, nagy részük o- !van korban, amikor nemcsak nehez más munkához jutni, hanem szinte lehetetlenség. A munkások nagv részé hosszú éveken at dolgo. zott az American Chicle gyárban. EGYRE TÖBB SZTRÁJK WASHINGTON, D.C. Április havaban 371 üzem munkásai leptek sztrájkba, mig márciusban csak 314-ben. Áprilisban 649 gyár-banya-uzemben sztráj­koltak, 271.000 munkással. I • ÚJÍTSA MEG ELOFIZETESET REAGANOMICS Általánosan elfogadott lett ez a Reagan’s Econ- mics-bol csinált szó a Reagan-féle gazdasági prog­ram megjelölésére. A szó nyilvánvalóan némi lebe­csülést tartalmaz. A közelmúlt evek során Carter által összehívott 1800 elismert közgazdász nem tudott megegyezésre jutni a gazdasági válság meg­oldását eredményező módozatokban. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a katonai kiadások csökkentését egyikük se említette, mint megoldást. így, nem lévén hivatásos közgazdász, én is beteszem a garast. A történelem bizonyítja, hogy minden háború gazdasági válságot vont maga után, mindkét had­viselő fél részére; a különbség csak abban állt, hogy a vesztes fél részére ez a válság sokkal súlyosabb volt. De még maga a háborúra való felkészülés is hasonló következmenyekkel járt, ami egybe olvadt a háború gazdasági következményeivel. Ez világos is, ha elgondoljuk, hogy egy háború és az arra való elő­készülés szétzüálja egy állam gazdasági szervezetet es működését, amikor előtérbe helyezi a háború cél­jait szolgáló érdekeket. A háborús termelés óriási mértékben megnöveli a lakosság részére hasznavehe­tetlen cikkek és áruk gyártását, nagyon felnövelt arakon, hiánycikké váltva mindazt, amire a lakos­ságnak a mindennapi élethez szükségé van. Miután a háborús termékek nem kerülnek a piacra, nem vesznek részt a gazdasági körforgásban, azok költ­ségét az államkasszából fedezik, ez pedig a bankó­prés üzembe helyezésével történik: ez okozza az inflációt, ami minden háború után bekövetkezett. A II. vüághaboru befejeztével, 1945-ben, meg­indult az azóta is változó erősséggel folyó hideghábo­rú, mellyel párhuzamban haladt az atomfegyverek fejlesztése és gyártása, a nukleáris fegyverkezési hajsza. Húsz évvel később az USA belepett a sülyos és költséges kudarccal végződő vietnámi háborúba. És a tiz évig tartó háború megindította a mai inflá­ció lavináját, amit azóta is folytonosan táplál az egyre erősödő, egyre költségesebb, és egyre vesze­delmesebb nukleáris fegyverkezés. Mindezzel egyidejűleg megindult a világméretű technológiai forradalom, amely már idáig is magas- fokú munkanélküliségre vezetett, és még folyik to­vább, a képzeletet meghaladó következményekkel. Ennek a technológiai forradalomnak legújabb vív­mánya, amelynek üzembe állítása már kezdetet vet­te, az elektronikus robot. Bar ezek nagyon költsé­ges berendezések,aruk megtérül nagyszámú munka­erő szükségtelenné válásából, vagyis a munkanélkü­liek táborának óriási mértékű megnöveléséből. Ha józanul, és némi erkölcsi érzékkel megfontoljuk ezt a fejleményt, világos, hogy nem felel meg erköl­csi felfogásunknak, hogy a technológiai vívmányok­ból eredő gyümölcsöket a munkáltatók egyedül vágják zsebre, az azt teremtő munkások részesedé­se nélkül. Minden egyeb lépés mellett, orvoslás ezen a két térén nyújtja a legvalószínűbb igeretet a válság ki­elégítő megoldásara: 1. Megszüntetni a nukleáris fegyverek fejlesztését, gyártását és elhelyezését Kétoldalú kölcsönös egyez­ményt kötni a Szovjetunióval ugyanilyen célból, majd ezt követően, a már meglévő nukleáris fegyve­rek kölcsönös es fokozatos elpusztítása céljából. 2. A technológiai fejlődés okozta munkaerőszük- seglet csökkenésből eredő gazdasági előnyök mél­tányos megosztása a vállalati érdekek és a munkás­ság kozott. Első lépés legyen ebben az irányban, a munkaórák csökkentése heti 40-röl 30-ra, a heti kereset csökkentése nélkül. E két lepessel önmagában meg lehet fordítani a gazdasági válság irányát. v 0

Next

/
Oldalképek
Tartalom