Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-26 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 26. 1981. 5. Gabriel D. Hackett; Bartók az ember Aki Bartók Béla arcképét látja, komoly, majdnem szomorú arcba néz. Zart száj. Nagy méltósággal tartott fej, melyből két acélkék, vizsgáló szem néz ki. S a meg-nem-alkuvo tekintet. A hatalmas koponya meretei után Ítélve, aki sosem latta, egy szálas testet kepzel alaia. S amint az evekkel a hírneve no, az idealizálás is növekszik. Az újabb plakátokon, postabélyegen homloka már nagyobb az arcának Bartók maga jót mosolyogna a saját Parnasszusán. Nem mintha nem ismerte volna saját helyét és értékét. Hamarabb tudta, mint a többiek. De tid szerény, túl tárgyilagos és túl okos volt ahhoz, hogy egy percnél tovább foglalkozzék vele. A két világháború közötti magyar urak gúnya, megnemértése bántotta, de nem húzta le. Tudta, hogy ő Bartók Béla, nem Gömbös Gvula. Közepesnél alacsonyabb, vézna, törékeny testét egy szinte tulnagvnak tetsző géniusz-fej koronázta meg. A nagy szemek mindig céloztak és kérdeztek. De ez nem volt sem fölény, sem szigorúság, hanem életfogytiglani érdeklődés és megfigyelés. Kisfiú korától, mikor apja meghalt, ő volt “a férfi” a család három nője között; Édesanyja, pótmama-nagvnén- je és kishuga. Attól kezdve, hogy tehetségét mar 5 éves korában felismerték, mindig tudta, hogy kötelességei vannak, eredményeket várnak tőle, meg kellett felelnie a hozza fűzött várakozásoknak. Ebből épült fel szinte túlzott kótelességtudata és komolysága. De zenei elhivatottságán kívül teljes kortárs is volt. Minden érdekelte: művészet, tudomány, néprajz és politika is. A háború előtti orosz népkutato, “narodniki” tradíciók 1910 tájt elértek Magvaror- szagot is, és ezernyi fiatal “tért vissza a nephez.” Ki politikában, ki művészetekben. Bartók és Kodály a zeneben. Bartók babona-ellenessége közismert volt: — a múltat kutatni kell, nem utánozni, sem újraélni. Peter kisfiának hosszan magyarázta, hogy az Isten: a Természet, melynek mindnyájan részéi vagyunk. Semmi, ami meghalt, nem vész el, csak átalakul valamivé, ami hasznos valamire. A temetőkben zöldebb a fú. Ha volt “vallása”, az két dologban nyil- ványult meg: meg-nem-alkuvó, etikus becsületességben és kérlelhetetlen tárgyilagosságban. Ezekért kész volt máglyára is menni. Amikor az 1919—20-as években Horthy Magyarországon, Europa első fasizmusa alatt “okos” volt csendben maradni, Bartók, akadémiai tanári állását kockáztatva, kiállt üldözött barátai, Kodály Zoltán és Reinitz Béla mellett. S ezt megismételte az évek folyamán, később is, amikor a nácizmus sötét árnveka mar Magyar- országot is elérte. Amikor a nemzetek lerohantak Ausztriát, Bartók visszavette zenemüvei képviseletét a bécsi Universal cégtől és egy angol cégnek adta. S végre, 1940-ben, nem látott más módot tiltakozása és utálata kifejezésére, minthogy (mint any- nyian mások) elhagyja az országot. Akkor jött Amerikába, mely azonban nem volt készen Bartókra. Az ország élet-halál háború előtt állt. Fófigyel- műk. nem zenén volt. Az a néhány zenei szakember, aki ismerte Bartókot, tudta, mit kaptunk. Csupán nagyon kevesen ismerték. A Newsweek egy hirben “a chieftain of modern European music ”-nak titu(folytatás a 8. oldalon) BAITÓKO! ÍNMEPLI A2 EGÉSZ VIIÁG Tóth Dezső, a Magyar Népköztársaság kulturális miniszterhelyettese, a Bartók Béla Emlékbizottság titkára. (folytatás mozgalom is főleg Ra, az o népzenegvüitésére hivatkozik. Mindehhez hozza kell tennem, hogv a Bartok-ha- gyaték elsajátítását befejezettnek ma sem tekinthetjük. Kodály Zoltán mondotta: “Bartók diadalmas, végleges hazatérésének feltetele a zeneileg művelt ország.” S bármennyi történt is ennek megteremtéséért, e tekintetben bőven maradt tennivalónk a kővetkező évekre évtizedekre. — Mennyiben segített Bartók emberi magatartasa a fasizmus szellemi maradványainak felszámolásában? — Kissé tagabban értelmezve e kérdést, utalnom kell arra, hogy Bartók emberi magatartása és ettől elválaszthatatlan művészété a 20-as évektől kezdve az elnyomás elleni küzdelem, az antifasizmus tartalmas jelszava volt. Joggal vallotta Bartókot a magáénak a munkásmozgalom kulturális avantgarde-ia, majd az 1935-tól a Népfront-gondolat szellemeben kibontakozott széleskörű antifasiszta összefogás. A 30-as evek végétől nem véletlenül vált rendszeresse például a szakszervezetek kulturális manifesztációin Bartók müveinek előadasa, aminthogy az sem véletlen, hogy a II. világháború éveiben, az immár emigrációban élő Bartók müveit antifasiszta érzésű előadóművészeink tiszteletet parancsoló sorozatban s politikai-művészi állásfoglalásként iátszották-vezé- nvelték Pudapesten. Emberi magatartásának nyilvános példáia volt, hogy alairta 1937-ben a népi irók bebörtönzése elleni tiltakozást, 1939-ben a zsidótörvény elleni tiltakozást. Emigrációjáig azonban a társadalom szelesebb körei viszonylag keveset tudhattak a zárkózott zeneszerző antifasiszta gondolkodásáról. Mindenesetre feltűnhetett, hogy ö, aki legnagvobb sikereit a Weimari Németországban aratta, a nácizmus hatalomra jutása után német földön nem vendégszerepeit többé. A felszabadult Magyarorszag, amikor a fasizmus szellemi maradványainak félresöprésében Bartók példájára hivatkozott, egvuttal hivatkozhatott a k.et világháború közötti progresszív mozgalmakra is. Ekkor vált ismeretessé Bartók végrendelete, amelv egyúttal politikai végrendelet is, hiszen kimondja: “Mindaddig, amig a budapesti volt Oktogon tér és a volt Körönd azoknak az embereknek a nevéről van elnevezve, akikéről jelenleg van, továbbá mindaddig, amig Magyarországon erről a két emberről elnevezett tér vagv utca van, vagy lesz, rólam az országban ne nevezzenek el sem teret, sem utcát, sem nyilvános épületet, velem kapcsolatban emléktáblát addig ne helyezzenek el nyilvános helyen.” A két aposztrofált “ember” Hitler és Mussolini, és az csak természetes, hogy a felszabadult Magvaror- szag legelső tennivalói közé tartozott a nevüket jelző feliratok eltávolítása. Azt nem tudnám megmondani, hány utca, tér, középület, kórus viseli, hány emléktábla örökíti meg ma Bartók nevet, mert számuk oly nagv Magvarorszagon, de állíthatom, a zeneszerző végakaratának szellemeben jártunk el. Ezt persze jelképesen is felfoghatjuk, de Bartók emberi példája azzal a folyamattal összhangban, a- hogyan zenetudományunk feltárta és kózkinccsé az 1. oldalról) tette az életutat, megannyi önmagáért szóló dokumentumát - Bartók leveleit, Írásait — mind melyebben ivódott be társadalmunkba, egesz közgondolkodásunkba is. — Hogyan járult hozza Bartók működésé a magyar es a Magyarországgal szomszédos nepek közeledéséhez ? Bartók működésé számunkra alapvető tanitas. A maga korában magábanálló példát adott azzal, hogy az uralkodó osztálvok által szembefordított, s egymás ellen uszított népek zenefolHóriát gyűitőtte és zenéjében művészileg is kiaknázta, ez nemcsak tudo- i manyos, művészi, hanem egyúttal beszédes politi- i kai cselekedet volt a részéről. A korszak magvar es nem-magvar uralkodó körei igy is értekeitek, s ezert támadták olv elszántan a vállalkozását. Bartók Adv Endre szellemében cselekedett: “Dunának, Oltnak || | I egy a hangja” feiezi ki az o magyar, szlovák, roman gyűjtésé, érdeklődése a szerb-horvát, bolgár, ukrán népzene iránt. S a vers folytatása érvényes Bartók tanítására is: “Mikor fogunk már összefogni? /Mikor mondunk már egy nagvot, /Mi, elnyomottak, összetörtek,/ Magyarok és nem-magyarok?” Az “elnyomottak összetörtek“ felszabadulásával válhatott a bartóki tanítás — lenini — nemzetiségi politikánk felbecsülhetetlen támaszává,egyúttal erősítőiévé, figyelmeztető ösztönzőjévé a szocialista Magyarorszag és a szocialista szomszedorszagok kapcsolatának. — Mit jelentett Bartók tevékenysége az amerikai es a magyar nép barátságának elmélyítésében? Különösképpen az amerikai magyarok magyarsaganak megőrzése térén? (A haladószellemu magyarsághoz fűződő kapcsolatai.) Tömör választ ad e kérdésre Bartók 1931-ben irt nevezetes levele: “Az en igazi vezereszmem, amelv- nek, mióta csak mint zeneszerző magamra talaltam, tökéleseten tudatában vagyok: a népek testvéréve válásának eszméje, a terstvérre-válásé minden háborúság es minden viszály ellenere.” Ebben a szellemben ertekelheto mindaz, amit maga Bartók vagy a zeneie tett a két nép barátságának elmélyítéséért. (Folytatjuk) Göcze Tibor Kadar János fogadja Budapesten Stanislaw Kania-t, a Lengyel Munkáspárt főtitkárát. Lengyelországban a múlt heten ismét súlyosbodott a helyzet. A Lengyel Munkáspárt politikai bizottsága azzal vádolja az ellenzéki szakszervezetet, a Szolidaritást, hogy anarchiába viszik az országot. A moszkvai radio is ilyen értelemben kommentálta az esemenyeket.