Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-26 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 26. 1981. 6. Levelek “ÜGYÜNK ÉRDEKÉBEN” PERRIS, Cal. Itt mellékelve küldök ötszáz dollárt, lapunk javára. Tudomásul vettem, hogy a lapnak oly nagy szükségé van pénzsegélyre. Ennélfogva a lövőben is próbálok közreműködni ügyünk érdekeben. A jövőbeni viszontlátásra Nánásy Dezső WELLAND, Ont. Megkaptam levelüket és megértettem, hogy nehézségekkel küzdenek. En mint régi olvasója a Magyar Szónak, tőlem telhetoleg mindig támogatom a lapot. Itt küldök 25 dolláros money ordert. Kívánom, hogy a kívánt összeget minél gyorsabban és egészében megkapják. John Schmidt ELISNORE, Cal. A múlt héten küldtem 50.— dollárt, most ismét küldök 50.—t, hogy kiegészítsem 100.— dollárra. Ugyancsak küldöm Schubert mun- kástars adományát 30.— dollárban, mert ha már sürgős, akkor menjen el sürgősen. Legközelebb (a felszabadulási ünnepélyre) többet Ígért. Remelem, hogy az olvasók jól reagálnak a felhívásra. Paczier Florian NEW YORK, N.Y. A lap márc. 5-i számában “Kritika a lapról” címmel megjelent levelre vonatkozolag irok. T.S. olvasónk felfogását nem tudom megérteni. Mi kritizálni valója van neki egy újsággal kapcsolatban, amelyről csak a legnagyobb elismeréssel lehet nyilatkozni? Ezenkívül még hozzáteszi: “el fognak veszíteni két olvasót ha ez így tovább megy!” Szerény véleményem szerint a M. Szó olvasótáborának többsége meg van elégedve a lap nívójával. Ha T.S.-nek nem felel meg a M. Szó egyensúlya, úgy méresse meg magat (mivel nagyon könnyűnek találtatott). Leitner Aladar LOS ANGELES, Cal. Az Otthon taggyűlésen tárgyaltuk a lap pénzügyi helyzetet és azt a javaslatot fogadtuk el, hogy a Magyar Szót csak úgy tudjuk biztosítani, ha azok az olvasok, akik tehetik, melyebben nyúlnak a zsebükbe es megegyszer annyit adnak a kampány alatt, mint a múltban. Lapunkra, mely rövidesen 80 éves lesz, nagyon nagy szükség van na is, hogy segítse a béke és a szabadság megteremtését. ___________ Jehn Ferenc ALLENTOWN, Pa. Mellékelek egy money ordert 10.— dollárról. Tudom, hogy ez kicsi, jelentéktelen összeg, egy csepp a tengerben, de szívesen küldöm, Sajnálom, hogy nem tudok többet küldeni. Én már régen nem dolgozom, kis nyugdíjból élek. P. Bucsay KEWYORKI magyarhentes TUTOR'S MEAT SPECIALTIES (formerly MERfL PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 » 7k ét 79. Utcák icdxött. — Tel »forr Rh 4-8292 FRISS HUS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK Irta: Ali B. Istennek kegyeltje szépséges Italia! Hadd szedjem össze néhány emlékemet rólad, ami annal is inkább könnyű, mert behunyt szemmel is látlak téged! Felírtam szépségeidét szemem belső héjjára, azt onnan többe semmi le nem törülheti! Hadd kössem csokorba Taorminát, Sorrentot, a sixtusi kápolna meny- nyezetet, a Piazza Signoriat, a Dolomitok fehér csikjat, San Remo langyos fűszeres levegőiét, hadd csomagoljam be őket a föléd boruló kék égbe, hogv elvigyem magammal egy szürkeegü országba és útnak eresszem fantáziámat... Talán a világ egyetlen városában sincs annyi látnivaló, mint Romában. Csodálatos épségben van itt együtt okor es középkor, s talán egyetlen épület sincs, amelynek ne lenne valami mondanivalója! Mennyit tudna mesélni a ma is ép Via Appia, amin a légiók dübörögtek del fele — vagy a kutjaid. Róma hires kutjai, melyek tiszta friss forrásvizet adtak a szomjazóknak — és a viaduktok, a te primitív eszközeiddel felépített csodáid, amelyek elvitték a vizet a birodalom távoli részeibe is. Lásd, mi a huszadikszázad gyermekei óriási technikai készültségünkkel piszkitjuk vizeinket, számunkra vízvezetékeinkből sokszor tisztítószerektől szagos viz folyik... Jeremiás — Michelangelo festménye a sixtusi kápolna mennyezetén. csak a csendet. Az egyetlen hang a fájó némaságban a kövek iajja az eltűnt élet után... * s ...csak a fűvel es ezer gizgazzal benőtt Colosseum- udvar kísérteties csendje hasonlítható össze vele — de a csend mégis ezer nyelven beszél itt, Ha nagyon figyel az ember, hallja a gladiátorok halálorditását, összevegyülve az első keresztények sikolyaival, az ehes oroszlánok harapásai alatt vergődve... A kutyám nyuszit, hozzám butik, szőrét borzolva szimatol.... ki tudja,mit lát, mit érez az al'atok ösztönével, a veres múltból... A liguriai tenger partján felnézek a hegyre, a fehér es színes márvány, alabástrom, ezüst, sót arany síremlékekre. Micsoda pazar látvány! Micsoda pazar emlékeztető késői korok számára! “Itt vagyok, látod! Nem múltam el! Századok múltán is olvashatod a nevemet! Ez az emlékmű kössön össze engem az élettel, amit oly nehéz volt elhagyni! Nem sajnálok érte semmi pénzt!” A világhírű genovai temető kövei többnyire olyan embereket takarnak, akiknek egyetlen kiválóságuk abban állott, hogy sok volt a pénzük. Talán ők maguk is tisztában voltak ezzel, de legalább a halálban akartak nagyok lenni — hiszen az, aki századok múltával gyönyörködik a csontjaik föle emelt palotácskákban, amelv alatt “O jelentéktelensége” alussza örök álmát, nem tudja majd, kit rejt a márvány. Hatha azt gondolja, hogy a letűnt kor egyik lángelméjének sir ja előtt áll — és ez olyan jo! Legalább a halaiban többnek látszani, mint életünkben voltunk. * Az ut Genovától lefelé, végig a parton La Speziá- ig narancsfákkal van szegelvezve. Amerre néz az ember, narancs, narancs. Milyen kár, hogy nem lehet megenni. Az ize keserű savanyu. A ‘csizma’ nem elég meleg neki. Lent Szicíliában állami gondozásban termelik az exportképes jó narancsot. 600 eves múltja alatt biztosan nem én voltam az egyetlen, aki csak nézi, nézi és nem érti! Tudniillik, hogv miért nem dúl el! Hogy tudta es tudja megtagadni a nehezkedés törvényét, hogy hogy nem borul ra a földre, bocsánatot kérve főbb évszázados makacsságáért! Példáját követi a másik kettő Bolognában, amelyik összeborulva all, mint a szerelmesek... Hogv hogy az a másik kettő? Hát van belőlük több? Van, de nem tud róluk a világ, mert nem olyan híresek, mint ez a pisai itt... * Nem lehet döbbenet és áhitat nélkül járni Pompeii utcáit es kertjeit! Hihetetlen latvánv, hihetetlen érzés! Minden pillanatban azt várom, hogv a következő sarkon felbukkan egv tógás alak. Szinte meglepődöm, amikor nem találok ott senkit — semmit — Ülök a Fórum Romanum hideg kővén és gondolkozom a te nagyságod — és bűneid felett, Roma! Az örökségért, amit ránk hagytál, megbocsátunk neked egvetmast, de ez nem változtat azon, hogy bűneid, romlottságod okozták vesztedet. Romlott voltai, korrupt, részeg a sajat nagyságodtól és a végtelenségig erkölcstelen! Ha megmaradtál volna azon a vonalon, amin elindultál, amikor birodalmadat megalapítottad, nem bírtak volna veled a vandálok! Te magad astad meg a saját sírodat! Vagy talán az isteneid haragudtak meg rád, mert átpártoltál a kereszténységhez? Vagy mindegy? Nagy civilizációknak pusztulniuk kell mindenképpen? Bizáncig szaladtál, mégis utolért a történelem keze... Mi, akik ma élünk és semmivel sem vagyunk jobbak, vagy rosszabbak nálad, köszönjük neked az örökséget, amit ránk hagytál. Lásd, a latin nyelv, az összes civilizált nyelvek forrása, a tudomány berkeiben ma is el — köszönjük a Corpus Juris civilist, ami törvényhozásunk alapjait képezi ma is és köszönjük a 25 betűs ábécét főleg a nyugaton született iskolásgyermek nevében — japán vagy kínai gyerekek nehézségeivel összehasonlítva, az ö betűikkel szemben... A nyugati kultúra letétemenyese vagy, még úgy is, ha tudjuk, hogy az eredetét kutatván Görögországig kell mennünk — de tudod mit, ne menjünk oda! Te átvetted es méltóképpen folytattad. Ha ma arra gondol az ember, hogy civilizáció, az jut eszebe, hogy Roma és nem az^ hogv Hellas... Természetesen köszönjük azt is, amit később nyújtottál! A korai reneszánszot, amely hozzád hamarabb megérkezett, mint máshová, köszönjük Dan- tet es Petrarcát, később Michelangelót és a többieket, akik nélkül ez a szegény világ még szegényebb lenne. Csodálatos gyöngyszem vagv Itália, egészen egyedülálló a maga nemében, téged nem lehet felejteni, meg nem történtté tenni... Miiven kár, hogv eredményeiddel együtt a romlottságodat is átvettük! A sok-sok rosszat, amin aztán olvan könnyű elcsúszni __ Miért gondolok mostanában olyan sörön ilyesmire?
