Amerikai Magyar Szó, 1981. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-26 / 13. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ Thursday, March 26. 1981. 4 KATOLIKUSOK ÉS A BÉKE Érdekes küldeményt kézbesített a posta néhány nappal ezelőtt. A küldemény Antwerpen, Belgiumból jött. A küldő: PAX CHRISTI INTERNATIONAL (PCI), nemzetközi katolikus békeszervezet, bíborosok, ersekek, püspökök es világi katolikus személyiségek vezetése alatt. A küldemény: “PCI BULLETIN” cimü negyedévenként, angol és francia nyelven megjelenő kiadvány. A PCI tiszt, elnöke Bemard Alfrink kardinális, az igazgatóság egyik tagja Thomas Gumbleton, Detroit-i püspök. A jelen BULLETIN tartalma, egyebek között, II. János Pál pápa beszéde az UNESCO előtt Párizsban, 1980. junius 2-án. Ebből idézem a pápa intését, a beszéd vége fele, a világ tudósaihoz: tudományok emberei, kötelezzétek el erkölcsi tekintélyetek teljes egészét, hogy megmentsetek az emberiséget a végpusztulastól.” A BULLETIN másik részében megjelent egy Közlemény a Megbeszélések Negyedik Sorozatáról, amelyek lefolytak 1980. október 2. és 10. közt, a PCI képviselői és az Orosz Ortodox Egyház között,Zagorszk (SZU)-ban, (Mindkét részről 8—8 magasrangu egyházi személy vett reszt, a nevek felsorolását nem ismétlem.) A Közlemény idézi a résztvevők által elfogadott következő teteleket: — Az Európai Biztonság és Együttműködés Kon- ferenciájának (CSCE, Helsinki) sokoldalú folyama-» ta haladjon tovább. A Helsinki-i Záróokmány minden részének végrehajtása még mindig a legnagyobb fontossággal bir az európai enyhülés jövőjére. Felhívjuk a résztvevő államokat, hogy őszintén járuljanak hozzá a Madridéi Folytató Konferencia sikeréhez, melynek feladata a végrehajtás felülvizsgálata, es újabb javaslatok megfontolása, kiváltképpen bizalomkeltő lépéseket illetően katonai téren, valamint a CSCE keretein belül tartandó Leszerelési Konferenciát illetően. — A detant nem korlátozható Európára, azt ki kell terjeszteni katonai szembeszállások csökkentésere és elkerülésére* bárhol a világon. Konfliktusokat, bárhol is, nem szabad katonai eszközökkel megoldani. — A politikai es katonai enyhülés (detant) szorosan kapcsolódik és lenyegbevágo lepeseket követel a fegyverkezes ellenőrzése, korlátozása és csökkentése térén. Másrészről, a biztonság megköveteli a politikai, gazdasági és kulturális téren való együttműködést. — Ne történjen semmi kisérlat a politikai és katonai egyensúly megzavarására es egyoldalú előnyök elnyerésére. — Félelem, bizalmatlanság, előítéletek és téves ertelmezesek súlyos akadályok az enyhülés és a béke útjában. Az egyháznak különleges feladata ezek csökkenteséhez hozzájárulni, mindenütt. — Elsődleges figyelmet kell fordítani bizalmat- keltó lépésekre, nemcsak a katonai, hanem politikai, kulturális es tudományos térén is. — A vilagegyhazi együttműködés a nyugat és kelet egyhazai között magában foglalja az enyhüléssel való törődést is. Eddig a Közlemény. Mivelhogy az évszázadok során a katolikus egyház es a főpapság, szinte kivétel nélkül, mindig is az uralkodó rendszert támogatta, még ha elnyomó volt is, a közhit az egész katolikus papságot ilyennek tekintette. Rácáfolt erre a közelmúlt évek során, például, a volt jezsuita szerzetes Berrigan fivérek, a francia munkás-papok esete, az olasz also papsag, a brazíliai püspök, Helder Camara, es napjainkban az El Salvador-i papság szerepe. A fentiekben leírtak ábrázolják az uj szellemet, amely az egyhazak köreiben terjed. y o “Csigá'emberek Az olvaso felteheti a kérdést: mi köze van a csigának az emberhez, vagy mi köze van az embernek a csigához? A csiga az egyetlen állat, amely a hátán hordja a házát. Vannak emberek, nők es férfiak egyaránt, akik szintén a hátukon hordják a “házukat”. Némelyik “ház” hatalmas papirdoboz, de vannak, akiklini- lomjukat, melyet egy plasztik szatyorban tartanak, naplemente után kirakjak és a szatyrot magukra húzzak es igy próbálják védeni magukat a zord időjárástól. A N.Y. Times március 8-i számának első oldalas cikke arról számol be, hogy New Yorkban legalább 36.000 hajléktalan férfi es no tengeti ilyképpen az életét. Hogyan lettek ezek hajléktalanok? Voltak, akiket egyszerűen kilakoltattak egyszobás lakásukból, vagy a szállodából, ahoi laktak, mert az ingatlantulajdonosok condominiumokat akarnak létesíteni e- zekból az épületekből, melyeket azután egyenként több százezer dollárért adnak el. Voltak, akik régi, rozoga házakban laktak és a háziúr felbérelt csatlósai ejnek idején(fegyverrel, farkaskutyákkal behatoltak lakásukba, megfélemlítve ókét, hogy hagyják el otthonaikat. Itt is a profitérdek az irányadó. Az ingatlantulajdonosok lebontják ezeket a házakat es helyükbe luxus öröklakásokat építenek, melyeket szobánként 80.000 dollárért adnak el. Az igy kilakoltatott emberek - pénz hiányában — képtelenek uj lakást szerezni és hajléktalanokká val- nak. HOGYAN “ÉLNÉK” A HAJLÉKTALANOK? Ellen Baxter és Kim Hopper azok közé tartoznak, akik kutatómunkát végeznek a hajléktalanok életmódjáról. “Ott álltam 15 percig a Grand Central vasútállomás előtti szemétkosár közelében — mondia Miss Baxter. — Láttam, hogy négy ember keresgélt, mit tudna onnan kiszedni, amit meg lehet enni vagy amit ruhának lehet használni. Az egyik talalt egy üres szódásdobozt, a szájához emelte és kiitta azt a néhány cseppet, ami még benne volt. “Két idős nővér a Pennsylvania vasútállomáson koldul. Az élelemre szükséges pénzt pedig úgy szerzik meg, hogy a telefonkészülékek pénzlartály'abol kiveszik azt, amit valaki véletlenül otthagyott. E- gyik vigyáz a “vagyon ”-ra, a három plasztik szatyorba gyömöszölt lim-lomra, a másik telefonfülkétől telefonfülkéig megy keresve az otthagyott 10 centeseket.” Felmerül a kérdés, miért nem mennek ezek a hajAmikor az automunkások szervezete az országos elnök es vezetőség tanácsara lényeges engedményt adott a pénzügyi nehézséggel küzdő Chrysler Vállalatnak (ami 1.07 milliárd dollárt vett ki a dolgozók zsebéből) megtette az első lépést hátrafelé, ami maga után vonta az uj fejleményeket. Az ország második legnagyobb autóvállalata, Ford szószólója kijelentette: ‘ “A Chrysler Vállalatnak a- dott engedmények következtében a Ford Vállalatnak minden autó előállítása 200 dollárral többe kerül, mint a Chryslernek. Ez tarthatatlan helyzetet teremtett. Nem tűrhetjük, hogy kétszintes árrendszer legyen az autóiparban.” lektalanok a városi menedékhelyekre? A valasz erre az, hogy e menedékhelyek 3200 ággyal rendelkeznek és a hajléktalanok száma ennek több, mint tízszerese. HOL ALSZANAK A “CSIGA” EMBEREK? A városi vasúthálózat földalatti alagutaiban, főleg a Grant Central földalatti labirintjában. Több ezren az elhagyott, üres hazakban alszanak, ahol se viz, se fűtés nincs. A vasutak és autóbusz-allomá- sok várótermeiben is alszanak egyesek, vagy a város gázhálózatának alagutjaiban. Sokan a nagy épületek- előtti ráccsal elkerített térségben alszanak, ahol az épület fűtött pincéiéből, vagvakazánházból meleg levegő, áramlik ki. Érdemes leírni Miss Baxter és Mr. Hopper él- menveinek egyiket: “Láttunk egy nagyon tisztán öltözött 60 év körüli nőt, aki karba tett kezekkel állt az egyik földalatti vasútállomás előtt reggel 2 órakor. Szóba álltunk vele es elmondta, hogy a társadalombiztosítási összegből, mely egvetlen bevétele, képtelen volt fizetni az állandóan emelkedő házbért. Választania kellett lakas vagy élelem között. Az élelmet választotta. A társadalombiztosítási összeget felveszi a bankból, ahova csekkje érkezik, és ami alig fedezi az egy hónapi eleimet.” Most; miután a Reagan kormány megvonja a szegények százezreitől a segélyt, az élelmiszerjegvet, kétségtelen, hogy hatványozottabban nő majd a “csiga”- emberek száma — és az ezzel járó bűnözés. L.I. Alfred S. Warren Jr. a General Motors alelnöke pedig arról panaszkodik, hogy a vállalat 1980-ban 2.31 milliárd dollár veszteséget szenvedett. Warren ur is követeli, nemcsak a munkások bérének rögzítését, hanem annak csökkentését, levágását. “Mi nemcsak az infláció ellensúlyozását célzó béremelést ellenezzük, minket a munkások alapbére erdekel” — hangsúlyozza Warren elnök. Most, miután az autógyárosok deficittel dolgoznak,hajlandók egy “profitreszesedés” javaslat elfogadásara, vagyis arra, hogy a deficit egy részét a munkások vállára helyeznék. Amikor sok billiós profitot csináltak, bezzeg nem tukmálták azt a munkásaikra. VESZTESÉG - RÉSZESEDÉS
