Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-08-14 / 30. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁSMOZGALOM -LEVELEK Thursday, August 14. 1980. Carter és a munkaalkalmak JULIUS 4 Megünnepeltük julius 4-ét, immár a 204-et. El­hangzottak a puffogó frázisokkal teletűzdelt ünnepi beszédek közéleti személyek szájából, hazafias szóla­mokkal méltatva a nap történelmi fontosságát. De vajmi kevesen említették azt, ami az igazi, tórtenel- mi jelentőségét adta ennek a napnak, és ez, az 1776. julius 4-én közzétett Függetlenségi Nyilatkozat, a Declaration of Independence. Ez a történelmi jelen­tőségű, korszakalkoto okmány erkölcsi esjogialap- jat alkotta az Amerikai Forradalom-nak. Ez meg­indította azt a folyamatot, amelynek első következ- menye a Francia Forradalom volt. Vajon hányán a julius 4-i ünnepi szonokok közül olvasták ezt a nagy fontosságú okmányt az utolsó 20 év folyamán? Vajon az USA polgárainak mekkora része olvasta felnőtt korában azt az okmányt, hányán.emlékez­nek annak tartalmára, szavaira? Mert ebben rejlik az okmány jelentősége, amelynek mindig is volt ér­vényessége, de különösen érvényes ma, napjainkban. Kevesen vannak tudatában annak, hogy ez az ok­mány egy felszabadító forradalmat hirdetett meg, még pedig nem felszabadítást egy külső, elnyomó hatalom alól, egy idegen zsarnok uralma alól, ha­nem sajat önkényuralmu, zsarnoki királyuk és az öt szolgáló, kizsákmányoló uralkodó osztály uralma alól. Hangsúlyozom, sajat királyuk és saját kormá­nyuk ellen lazadtak fel a 13 gyarmat polgárai, mert csak igy látták sérelmeik orvoslásának lehetőségét. Ezek a serelmek nem voltak frissek, uj keletűek, tűrtek azokat sokáig, békés megoldást réméivé, mi­előtt betelt a pohár, es felszabadító forradalmakban robbant ki az elégedetlenség. így újabb bizonyítékul szolgáltak annak a régi megállapításnak hogy egy nép sokáig tűri a sérelmeket, igazságtalanságot, szenvedést, mielőtt fellázad sanyargatói ellen. Mik is voltak azok a serelmek amelyeket a 13 gyarmat polgárai felpanaszoltak? Felsorolták mind a Nyilatkozatban. Meglepő, hogy legtöbbje menyi­re hasonlít a mi mai panaszainkra. Természetesen, az akkori, 200 ev előtti, teljesen más, a maihoz ké­pest primitiv viszonyok közt felmerült panaszokat nem lehet szó szerint a mai világhoz hasonlítani, ha­nem a párhuzamot kell figyelembe venni az akkori es a mai viszonyok közti panaszok között. Az angol királyra emlékeztet az elnöki hivatal, az akkori an­gol kizsákmányoló uralkodó osztály a mai tőkés osztály, a nagyipari vállalatok, a monopóliumok, a konglomerátumok, a nagybankok, és szolgáik a mé­dium, a sajtó. Megtagadják a hathatós törvénykezést, a munkanélküliek millióinak munkába állítását, meg­tagadjak az árdrágító monopóliumok, az olajbárok kordába szorítását. A nép verejtékéből eredő adó­kat fölösleges, szuksegtelen, atomháborút veszélyez­tető katonai költekezésre pocsékolják. Megtagadjak a világ minden civilizált országában már régen meg­levő, általános egészségügyi szolgálat bevezetését. Megtagadjak a szegényeknek es öregeknek ember­hez méltó, tisztesseges megélhetés biztosítását. Mind­ezek mellett, a gazdasági válság, infláció közepette, a lakosság életszintjenek süllyedésével szemben, a nagyvállalatok es olajmonopöliumok soha nem hallott profitot zsebelnek be. Idézem a Független­ségi Nyilatkozatot: “Midőn változatlanul egyazon célt szolgáló visz- szaélések esbitorlások hosszú sorozata azt a szándé­kot mutatja, hogy őket (a népét) abszolút zsamok- * sag ala szorítsa, joguk, sót kötelességük ezt a kor­mányt eltavolitani es helyebe jovó biztonságuk szol­galatára uj őrséget állítani.” y q Carter elnök közzétette, hogy 356.1 millió dol­lárt irányzott elő arra a célra, hogy a nagy varosok munkanélküli fiataljait a nyár folyamán munkába állítsa. Az elnök terve szerint 31 nagy városban 37.000 fiatalt fognak munkához juttatni. Az ország nagy varosaiban, mint New York, Chicago, Pittsburg, Los Angeles, Cleveland, Miami, stb. a legalacsonyabb becslés szerint is több, mint két millió a fiatal munkanélküliek szama. Az elő­irányzott 356 millió dollár annyi, mint egy csepp a tengerben. Ha leszámítjuk az adminisztrációs költséget, ak­kor fejenként 100 dollar jut egy-egy munkanélkülire. Abból ugyan nem lehet munkaalkalmat létesíteni. Mint köztudott, a Béke-Világtanács Elnökségé május közepén Budapesten a Parlamentben ülése­zett, amelven 75 ország több, mint kétszáz képvise­lője vett részt. Az a megtiszteltetés ért, hogy személyesen vehet­tem részt az ülésen, igy mondhatom, a világ milliói képviseletében egyöntetűen az a vélemény alakult ki az ülésteremben: a békét meg kell vedeni! “Erezzük egv uj hidegháború szelét! Ezért rémü­let es riadalom hat át bennünket! Osztozunk abban a közös aggodalomban, ami a világ népét eltölti. De érezzük a határozott hitet is, hogy megállítjuk a há­ború veszélyét. Ezért vagyunk most itt.” Budapest 35 éve a béke városa, Magyarországon három és fél évtizede béke van. A keserves háborús évek után az emberek óriási hittel és erőfeszítéssel látták, fogtak hozza az uj élet megteremtéséhez, az LONG ISLAND CITY, N.Y. Elnézésüket kérem azért, hogy elmaradtam előfizetésemmel. Miután a Soc. Sec. hivatal tudatott, hogy julius 1-től fel­emelik a juttatást,megfogadtam, hogy mától kezdve minden hónapban 5 dollárt fogok küldeni szeretett lapom támogatására, fenntartásara. Ezt terveztem már akkor is, amikor lapunk elő­ször jelezte a juttatások emeléset. Egész lényemmel hive vagyok k. lapjuknak, melynek minden betűjé­vel azonosítom magamat. Miután kolozsvári szüle­tésű vagyok, s ott éltem négy es fel évtizedig, en is megsirattam Cincar Gyula halálát. Szamomra o jel­Levél Angliából: Kedves Deák munkástars! Köszönjük a Magyar Szó küldését. Érdeklődéssel olvastuk el, azután bevittük az itteni magyar egyesü­letbe és tessék elhinni, kézrol-kézre ment. Kívánunk továbbra is jo munkát es a Magyar Szónak további sikereket. Nemet József és Erzsébet ,Bolton, Anglia Tisztelt Szerkesztőseg! Ámbár igen súlyosak az anyagi gondjaim és sok az adósságom, úgy érzem, hogy a lapot nem tudnám nélkülözni. Ezért csatolva küldök 30 dollárt hátra­Ez nem oldja meg a munkanélküliség problémá­ját, nem hárítja el a bűnözést, nem csillapítja le a munkát keresők felháborodását, tiltakozását és lá­zongását. Benjamin L. Hooks, a NAACP direktora, a szer­vezet Miamiban tartott konvencióján intette a szö­vetségi kormányt, hogy azok a tényezők, amelyek kirobbantották a feketék lazadasat Miamiban, jelen vannak minden nagy városban és hasonló lázadás várható, ha nem tesznek hathatos lépéseket annak megakadályozásara. A 356 millió dollár előirányzását nem lehet hat­hatos lépesnek nevezni. indításához. Megérte és meg is van áz eredménye! De a beke évtizedei sem felejtethetik el, hogy amikor 35 eve elhallgattak a fegyverek és május 9-en, a Győzelem Napján megszólaltak a béke harangjai Európában, 61 ország 50 millió halottat gyászolt! A nemzeti felszabadító mozgalmak sikereiben benne van a világ bekeszerető és békéért harcoló emberek akarata, segítsége. A cselekvési szándé­kot fokozzak meg az olyan tények is, amelyeket tit­kolni nem lehet, de nem is szabad! Latin—Ameriká­ban a nemtörődömség miatt percenként 4 ember hal meg gyógyítható betegségben. A gyermekek nemzetközi évében 20 millió gyermek halt ehen! Ugyanakkor évente 450 billió dollárt költenek el fegyverkezesre! lemezte azt, hogy mi a szocialista öntudat, a jellem, a humanizmus. En sem kerültem el annakidején a deportálást, amiből a Szovjetunió katonái szabadítottak fel. Az orosz katona kérdezte: Kuda Berlin? (Hová, merre van Berlin, vagy Berlin felé?) Ébren vagyok, vagy ál­modom? — kérdeztem lagertársamtól —»mintha teg­nap lett volna, hogy a nácik Moszkva előtt álltak. En fiatal koromtól kezdve szocialista meggyőződésű voltam és ebben — mondanom sem kell — megero- sitetl ez a “Kuda Berlin?” kérdés. lékom rendezésére. Nagyon hálás vagyok, hogy küldték a lapot akkor is, amikor ideiglenesen kép­telen voltam előfizetésemet beküldeni. R.I. Los Angeles, Cal. m_____ Mig a tudatlanság túlsúlyban lesz a Szellemiség felett — addig az emberiség ne reméljen egy békés világot. A tudatlanság a legyőzhetetlen Hatalom e földön — mondotta Feuerbach, bölcselő. A földi javak túl egyenlőtlen elosztása miatt örö­kös háborgós világnak nézünk elébe. Schiller: "Az igazságtalansag mint tudjuk előidézője a szerencset­lenségnek.” Leitner Aladár II_____Olvosólnk irjók * | BUDAPEST A BÉKE VÁROSA Göczéné, Kovács Gabriella BERLIN FELÉ L. Jenó 1 "~'F

Next

/
Oldalképek
Tartalom