Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-08-14 / 30. szám
A DEMOKRATA KONVENCIÓ “A két párt azért áll fenn, hogy gondoskodjanak egy oly.kormányról, amely végrehajtja a nép akaratai.” “E nagy feladat végrehajtása útjáról mind a két nagy párt letért. A népjólét előmozdítása helyett romlott és bűnös érdekeltségek eszközeivé váltak, amelyek önző céljaik végrehajtására használják fel őket!” Ki, hol, mikor hangoztatta ezeket a felleb- bezhetetlen ítélet jellegevei biro szavakat? Radikálisok, baloldaliak, szocialisták, kommunisták? Nem! E szavak annak a pártnak a választási programjába voltak foglalva, amelynek képviseletében az Egyesült Államok kétszeres terminust betöltő elnöke, Theodore Roosevelt igyekezett 1912-ben harmadjára is elnök lenni! Azóta csaknem 70 év telt el. Amerika két világháborúban vett részt azóta, mindkettőből mérhetetlenül gazdagabban került ki! Azok a bizonyos romlott érdekeltségek ezerszerte gazdagabbakká, ezerszerte romlottabbakka valtak! Es a két párt mind a mai napig ezen érdekeltségek eszköze maradt. A sajtó, rádió, televízió csaknem korlátlan j monopóliuma ^ok tízmillió dollárba kerülő rekláma révén a két párt képes bevonni a szavazó polgárságot az elnökjelölési és elnökválasztási versengésbe, melynek fö célja a nép érdekeinek elárulását leplezni. Az óriási monopóliumok szamára alig tesz különbséget, hogy milyen cegéríí politikusok kormányozzák számukra az országot. Persze a két versengő párt tagjai számara sokat jelent az, hogy melyikük fog beülni a kormányzatba, melyik csoport emberei fogjak betölteni a nagyjövedelm'ű es befolyásos állások százait Az utóbbi fél évszázad folyamán a demokrata párt volt az, amelyik valamivel többet ígért és néha juttatott is a nepnek. A republikánus párt az üzletemberek, a középosztály, az angolszász, protestáns elemek képviselője volt. Választási ígéretei sorozatos megszegése révén Carter rövid négy ev alatt elherdálta a demokrata párt ama reputációját, hogy jobban szivükön viselik a dolgozók, a szegények, a kisebbségek érdekeit,., Abbeli elhibázott önzö törekvésében, hogy a reakciósok vitorlájából saját reakciós politikája előmozdításával fogja ki a szelet, Carter eltörölt csaknem minden különbséget a két párt között. És e folyamatban mélységes gazdasági válságot idézett elő ide- benn, bizonytalanságot, veszedelmes feszültséget keltett szerte a világon. Tudatában vannak mindezeknek a nagyüzleti érdekeltségek. Tudják, hogy mindkét párt hitele melyre süllyedt. Nehogy a kiábrándult tömegek egy valóban becsületes megoldást a- jánlo baloldali csoport felé közeledjenek, felleptelek egy republikánus képviselőt, Ander- sont, mint “független” jelöltet. Demokrata ol- • dalon Kennedy szenátor tölt be nagyjából hasonló szerepet. Az amerikai választó polgárságnak több, mint fele megelégelte a csalárd politikai játékot es mar évek óta nem vesz reszt a szem- fenyvesztesben. Ezek a milliók keresnek becsületes pártot, pártokat. A becsületes pártok pedig keresik a népet. Amikor e kettő egymásra fog találni, uj lap nyílik majd USA történelmében. AMERIKAI IriUcut Világszerte nagy megdöbbenést keltett USA atom- háborús stratégiájának megváltoztatása, melyet Carter elnök 59-es számú elnöki dokumentumában fektetett le. E dokumentumban Carter elnök elrendeli az Egyesült Államok atomfegyverzetének felépítését oly módón, hogy az képes legyen megsemmisíteni a Szovjetunió minden atomrakétáját. A Carter elnök, Brown hadügyminiszter és Brze- zinski közti titkos tárgyalások hozták létre ezt a fegyverkezési versenyt előmozdító uj stratégiát. Edmund Muskie, USA külügyminisztere csak az újságokban megjelent cikkekből vett tudomást az 59-es dokumentum létezéséről. Muskie az acelmunkasok országos konvencióján hangsúlyozta: “Nemzetünk érdeke megkívánj a, hogy a Szovjetunió es az Egyesült Államok között létrejött SALT II Egyezményt a lehető legrövidebb időn belül ratifikálja a szenátus.” Muskie külügyminiszter eme álláspontja homlokegyenes ellentétben van a Carter elnök 59-es dokumentumában lefektetett stratégiával. Megdöbbenéssel fogadták Carter elnök uj atom-háborús stratégiáját a NATO államok vezetői is, olyannyira, hogy Brown hadügyminiszter szükségesnek vélte sürgős átiratot intézni a NATO államok hadügyminisztereihez, melyben “megmagyarázza” , hogy az USA nem törekszik atomháborúra, csupán fokozni akarja a Szovjetunió elriasztását a háborútok MOSZKVA. A szovjet sajtó több cikkben foglalkozott a Carter elnök által hatályba léptetett uj atom- háborus stratégiával. A szovjet KP hivatalos lapjában, a Pravdában Anatol Krasikov többek között ezt irta: “A Fehér Ház azt a téves hitet óhajtja elfogadtatni az amerikai neppel, hogy lehetséges lesz olyan atomháborút folytatni, amelyben az atombombák csupán hadi célpontokat fognak sújtani, a városok lakosai mentesek lesznek az atombombák leírhatatlan pusztításától.” “Ez nagyon veszélyes elmelet - hangsúlyozza Kra sikov-amely azt a celt szolgaija, hogy elfogadhatóvá tegyek a nép számára az atomháború gondolatát és közömbössé tételükkel közelebb hozzák a civilizáció, az egesz emberiség elpusztításának lehetőségét.” "Még kér a nép..» NEW YORK,NY. Dél-Bronx romhalmazán, a Charlotte Street kornyéken, ahol Carter elnök 3 évvel. ezelőtt segítséget ígért Amerika kisemmizettjeinek, Ínségeseinek /amely Ígéretét tüstént el is felejtette/, az erjedoben levő antímonopolista mozgalom több fontos szervezete nepkonvenciot tartott, ahol a demokrata párt konvenciója elé terjesztendő és a nép igazi szükségleteit felölelő programot dolgozták ki. A konvención ott lehetett találni a környékbeli szervezetek tucatjainak képviselőit éppen úgy, mint Barry Commoner Polgárok Pártja, a Demokrata Alternatíva, a Szocialista és Kommunista Pártok képviseleteit is. Az egyhangúlag elfogadott javaslat, az uji. “Charlotte St. Nyilatkozat” követeli, hogy a nemzeti teendők sorrendjeit alapvetően változtassak meg, hogy vessenek veget a militarizmusnak, más országok zaklatásának és koncentráljanak az amerikai nép jogos követeléseinek teljesítésére, munkaalkalmak létesítésére, iskolák, lakások építésére, az általános egészségügyi biztosítás bevezetésére. ___ Vasárnap délután 20-30.000-re becsült tömeg vitte a deklarációt a demokrata párt konvenciós helyisége, a Madison Square Garden elé. 20.000-es tömeg hömpölyög New York 7. Avenuején a “Charlotte Street-i Nyilatkozat”-taI a demokrata part konvencios helyisege előtt. AMERICAN HUNGARIAN WORD INC. 130 E 16th St. New York. N.Y. 10003. Teh 254-0307 AZ 59. SZ. OKMÁNY
