Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-08-14 / 30. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ KÜLPOLITIKA Thursday, August 14. 1980. MERÉNYLETEK Párizsban orvgyilkosok agyonlőttek El Bitart, Szíria volt miniszterelnökét. Washingtonban orvgyilkos agyonlőtte Ali Akbar Tabatabait, aki egyidőben a sah diplomatája volt. Beirut Libanonban ismeretlen tettesek agyonlőtték Riad Tahat a libanoni sajtószövetség elnökét es annak sofőrjét. Isztambulban jobboldali terroristák agyonlőttek Kemal Turklert, a fémipari munkások szakszervezetének elnökét, bosszúból Nihat Erim volt konzervatív miniszterelnök előző heti megöléséért. Törökországban, a NATO közelkeleti “szilárd bástyájában” az idén több, mint 2000 politikai gyilkosság történt. Az olaszországi Bolognában fasiszta terroristák pokolgépet helyeztek el az ottani vasútállomáson,melynek felrobbanása 79 ártatlan embert ölt meg. ^ LA PAZ, Bolivia. A julius 17-i katonai puccsot követően, melynek folyamán a hadsereg fasiszta szellemű tagjai megakadályoztak a törvényesen megválasztott elnök beiktatását, több, mint tíz katolikus pap eltűnt. A puccs vezetői nem válaszoltak a Vatikan tudakozódására. “FÁJ A SZIVEM MOSZKVA, Megszívlelendő szavakkal és gondolatokkal zárta le . Lord Killanin,a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke az itt lerendezett 1980-i olimpiai játékokat. “Felhívom a világ sportolóit es sportbaratait, hogy fogjanak Össze a béke érdekében, mielőtt bekövetkezik a világégés... Ne engedjek meg, hogy az olimpiai játékokat politikai célokra használják fel: vannak e célok elérésére más eszközök. A világrekordok, melyeket a játékokon felállították az idesereglett atléták, bizonyítékai a játékok magas színvonalának. Fáj a szivem azokért, akik nem tudtak e békés versengésben résztvenni." HOLTPONTRA jutottak az egyiptomi-izraeli tárgyalások azt követően, hogy Begin miniszterelnök izraeli területnek nyilvánította Jeruzsálem egész *« * területet. NEW YORK, N.Y. Az Egyesült Nemzetek nagygyűlésé ismetelten sürgette egy palesztinai állam létesítését. 112 állam képviselője szavazott a javaslat mellett, hét ellene, 24-en tartózkodtak a szavazástól. MOSZKVA, A Helsinki egyezmény aláírásának ötödik évfordulóján Brezsnyev elnök megismételte azon álláspontját, hogy a detente útjáról nem lehet letérni es a fegyverkezés csökkentese a kulcs a világbékéhez. NAGY RÉSZVÉT nélkül temették el az iráni sah-t*, 1, mondd egy, államfő vett részt a temetésen: Szádat, egyiptomi elnök. Jelen volt azutan a sah másik jó barátja, Nixon, a volt USA elnök is. MOSZKVA, Az elsÓ magyar űrrepülő után egy vietnámira került sor: a szovjet űrprogram julius végén egy vietnami repülőtiszt számára tette lehetővé az űrrepülést. 0 volt az első ázsiai az űrben. CÉZÁR ÉS ISTEN Penny Lernoux Írónő, a “Cry of the People” című könyvében a Római Katolikus Egyház latinamerikai szerepet tárgyalja. Az a tény, hogy az USA deli államaiban sok romai katolikus ellenségesen fogadta, hogy püspökei támogatták a J.P. Stevens textilgyár elleni bojkottot, újból arra mutat, hogy sok amerikai keresztény számára Cézár és Isten egy és ugyanaz. Láttam, hogyan alkalmazzák a cézári mértéket a latin-amerikai püspökök, papok és apácák társadalmi munkájára, akik közül több, mint 850-et megkinoztak, meggyilkoltak és kitoloncoltak az utóbbi évtizedben, mert megvédtek a szegényeket. Mint a déli államok püspökeit, akiket ‘politikai' te ve kény seggel vádolnák — ,mert úgy vélik, hogy a munkásságnak joga van a szervezkedéshez — ezeket a latin-amerikaiakat is felforgató’ tevékenyseggel vádolják, csupán azért, mert támogatják a munkások és parasztok szervezkedesi jogát. Elítélőik nem hajlandók tudomásul venni, hogy a Szentirásnak is van politikai jelentősege, amikor az igazságot es emberi jogokat hangoztatja; ebből a szempontból az Egyház azóta prédikált politikát, mióta Mózes visszafeleselt Fáraónak. Hány U.S. katolikus olvassa a Bibliát anélkül, hogy azt önkényesen ki ne szerkesztené? Vagy csak beletekintene olyan dokumentumokba, mint a Második Vatikán Zsinat által kimondott ‘Az Egyház a Modem Világban’ üzenet, vagy VI. Pál es II. János Pál papa pásztorlevelei, melyek kétségtelenül megvédik a tísztesseges keresethez való alapjogot. Nem véletlen, hogy a latin-amerikai vallásos aktivisták U.S. ellenzői ugyanabból a vezetőségi es hivatásbeli osztályból kerülnek ki, mint a déli katolikusok, akik azért ítélik el püspökeiket, mert az Egyház tanait követik. Ezek közül valójában kevesen hiszik, hogy “Isten kapitalista” (habár egyesek ezt állítják), de nyilvánvalóan gazdasági érdekeikkel ellenkezik, amikor latin-amerikai papok és püspökök elítélik országaikban az olcsó munkaerő kihaszna- lásat az Egyesült Államok részéről. Augusto Pinochet chilei elnököt, Jorge Rafael Videla argentínai elnököt és más diktátorokat, — mind hivő katolikusok — buzdítja az a nezet, hogy a papság maradjon meg a “lelkek gondozoi”-nak és olyan “politikai” tevékenységekbe, mint az emberi jogok, ne ártsa bele magát. Akik ezt nem tartják be — és ilyenek tömegesen vannak — azokat baloldali- sággal vádolják,annak ellenere,hogy túlnyomó többségűk Oscar Romero érsek példáját követi, aki El Salvador népéért életet adta, anélkül, hogy valamilyen párthoz tartozott volna. A választás Cézár és Isten között egyre világosabb lesz Latin-Amerikában, ahol püspökök aktívan támogatják a független munkás-szervezeteket és más népszerű csoportosulásokat, melyek a katonai uralommal szembeszállnak. Ez különösen áll Brazíliára, amely, mint a forradalom előtti Irán, különösen jó viszonyban van Washingtonnal. A katolikus hierarchiának négyötöde nyíltan ellenzi a külföldi nagyvallalatokat es bankokat. Paul Ams, Sao Paulo-i bíborost a katonai kormányzat nemrég azzal vádolta, hogy ő uszította a 155.000 vasmunkás sztrájkját, amely a Ford, a General Motors és 25 más külföldi autóvállalat gyárait bénította meg. A valóság az, hogy Ams bíboros ugyanazért támogatta a sztrájkot, amiért a déli U.S. püspökök felkaroltaka T.P. Stevens elleni bojkottot. A pápa júliusi brazíliai látogatását már most szándékosán félremagyarázzak, — mondjak a brazíliai püspökök, — azért, hogy alaássak Ams bíboros es más hasonlók munkáját. Azt kell kérdezni azoktól, akik ezért felelősek, hogy Krisztus Szentirását követik-e, vagy pedig Adam Smith elveit? “BÚVÁR” SZIGETEK A japánok kezdik megkedvelni es kirándulóhelyül választani az Ogasa- wara-szigetcsoportot, a- mely Tokiótól mintegy 1300 kilométerre van. A legnagyobb köztük a Chi- chi-Jima es a Haha-Jima, Természeti szépségük miatt a kormány nemzeti parkka nyilvánítottá a szigeteket. Nem lehet megmondani, tulajdonképpen hány földdarabrol van szó, Számuk húsz és harminc között ingadozik, ugyanis egyesek elmerülnek, majd felbukkannak a tengeren. Csak 1968 óta tartoznak ismét Tokióhoz, azelőtt USA támaszpontul szolgálták, a lakosság legnagyobb részét elköltöztették. Valójában az egyik szigetet még mindig amerikaijapán hadgyakorlatok színteréül használják, többségük azonban ismét békés életet él, a lakosság visz- szatért; mintegy negyezer ember részere nyújtanak otthont. Főként halászatból élnek, a szigetek talaja ugyanis alkalmatlan a földművelésre. Annál érdekesebb ez a szigetcsoport a kirándulók számára. Újabban rendes hajójárat közlekedik Tokió és Chichi-Jima között; 26 órát vesz igénybe az oda-vis 8za utazas. A tokióiak azonban kedvelik a Hét (Izuj-szigete- ket is, amelyek a fővárostól 600 kilométerre terülnek el. Ezeken a vulkánikus hegyláncok nyújtanak különleges látványt, némelyikük működik. Az 0- Shima szigeten 500 éves kaméliafák onlják az illatot, virágaikból olajat állítanak eló. A szigetek lakóinak mindez még kevéssé nyújt megélhetést, marad a halászat és a — remény. NEWYORKI MAGYARHENTES TIBOfTS MEAT SPECIALTIES (formerly MERTL PORK STORE) . 1508 Second Ave., , New York, NY. 10021 #78. fe 79. utcáit WWW. — Telefon: RH: 442# FRISS HÚS, HURKA tS FELVÁGOTTAK
