Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-11-27 / 45. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁSMOZGALOM Thursday, Nov. 27. 1980. 4. AZ ANGYALI SZÉN Deák Zoltán beszéde a nov. 8-i Miami-i emlékünnepélyen. “Hajdan az én ajkaimat is érintette, akarcsak bölcs Izaiásét, szénnel az Úr, lebegő parazsával. lUgy vallatta a szivem, a szén izzó, eleven veit. Angyal fogta fogóval s én igy szóltam: Nézd, imhol vagyok en, hivj engem is hirdetni igédet. Es akit egyszer az Úr elküldött nincs kora annak, nincs nyugalma. A szén, az angyali, égeti ajkát.” Angyali kéz érintéséhez hasonlította nagy köl­tőnk ,Radnoti Miklós a pillanatot, amelyben egv ember lelkeben hirtelen kisaijad a tudat, hogy nem­csak önmagunkért vagyunk a világon, nemcsak csa­ládunkért, szeretteinkért, hanem embertársainkért. Ugyan mitévők volnánk, ha valamilyen ismeretlen végzet arra itelt volna bennünket, hogy egyedül lé­tezzünk e planétán! Fogadjuk el kétségbevonhatatlannak Radnóti Miklós e megrázó önvallomását: náci munkatábor­ban, napi 12—14 órai rabszolgamunka utánbarakjá- ban, félhomályban irta e sorokat, faggatva önmagát. 1944 őszen, Jugoszláviában, a zagubicai hegyekben. Mar csak két hónap választotta el akkor a márti- romsagtol. Az elet es a halai mesgyéjén facsarta ki e megrendítő sorokat léikéből, végső számadást végez­ve önmagával, felmérve élete értelmét, célját mérle­gelve, hogy helyes utón járt-e, hiszen ő is választha­tott volna más életmódot, könnyebbet, biztosabbat, kényelmesebbet... mint olyan sokan masok. Es ek­kor megértette, hogy valamikor — hogy mikor, azt pontosan tálán o sem tudta — megérintette az ajkat az “angyali kéz.” Az angyal, akire Radnóti Miklós e fennseges köl­teményében (Nyolcadik Ekloga), a magyar költé­szet egyik legcsodálatosabb kiteljesülésében hivat­kozik, nemcsak próféták, nemcsak költők, nemcsak népvezerek ajkait érinti. Megérintheti és megérinti az, nem is ritkán, egyszerű, magunkfajta emberek ajkát, szivet is. Megérintette az emberszeretetet, a kótelesseg- tudást jelképező angyali kéz ama két szeretett ba­rátunk ajkát, lelkét is,'akiknek tiszteletére ma itt összejöttünk: Práger Jenőét és Schafer Vilmáét. E láthatatlan angyali kéznek e “lebegő parázs­nak” érintése késztethette Práger Jenót arra, hogy 1934, 35, 36 telén bejárja sajtónk kicsiny kultur- csoportjával, közép- és kelet Amerika csaknem min­den magyar kolóniáját, szám szerint 72 várost és községet, hogy a magyar zene, népdalok és munkas- dalok napfényét árassza az azokat annyira áhitozo magvar dolgozók, banvaszok között. E lathatatlan kéz érintése késztethette arra, hogy a depresszió idejen népszerű zenekarával Önkéntes munkával já­ruljon hozzá az éhezők számára szükséges népkony­hák fenntartásához. Ez a lathatatlan kéz késztette arra, hogy nagy­arányú koncerteket rendezzen a fi, világháború alatt, melynek teljes jövedelmet fogadott hazank hadi erőfeszítésének támogatására fordította, me­lyért személyes elismerő levelet kapott Roosevelt elnöktől. Ez hozta ot már kezdettől fogva közénk, a hala- dószeMemii amerikai magvar sajtóhoz, melvnek éve­ken át ügyvezetője is volt. Ez késztette ót magyar rádió-órák létesítésére, melyekén a II. világháború éveiben kitartásra buzdította, Bartók Béla részvéte­levei, a magyar népet. Ez késztette arra, hogy Mia­miba költözése után építse, erősítse a baráti kap­csolatokat Amerika es a magyar szülőhaza között, a két ország közti utazások rendszeresítésével. Zsenge ifjúkorában ugyanaz az angyali kéz érin­tette meg Schafer Vilma ajkát is, hogy szót emeljen és minden erejével segítse egvengetni az első világ­háború verzivatarában annyit szenvedett magyar nép útját a jobb jövő felé. Mint olyan sok másnak, neki is el kellett emiatt hagynia szeretett . szülőhazáját. Mint oly sok más, ö is elmondhatta Ady Endrével: “Kenyér jár nekünk a ránkdobált kőért, S nem önmagunkért, mind többen küzdünk A leendőkért, az ékes jövőért.” Schafer Vilma az amerikai magyar emigráció tör­ténetek kiváló kutatömunkása volt. Tanulmánvai, melyeket kedves férjével, Emillel együtt az amerikai magyarság történetéről irt, nemcsak lapunk színvo­nalát emeltek, de maradandó emlékművet és forrás­anyagot képeznek a jövő nemzedék tudósai számá­ra is. Práger Jenó és Schafer Vilma egész felnőtt éle­tűkben azonosították magukat és szoros kapcsolatot tartottak fenn lapunkkal. Az áltáluk annyira szere­tett és hűségesen támogatott lap sok ezres olvasó­tábora kegyeletes megemlékezésének adott itt ma kifejezést. Felmérhetetlen örökséget hagyott ránk Práger Jenő és Schafer Vilma, a minden emberi ér­tek teremtóje, a dolgozó emberiség tisztelete, sze- retete, megbecsülése örökséget. A béke szent ügvé- nek örökséget. Magyar szülőhazánk és annak nagv- szerí/i kultúrája, szeretete istapolásának örökségét. A kimondott szó elhangzik, tovatűnik. A papír, melyen e megemlekezes megjelenik,elsárgul, elpor­lad. De azok emleke, akikről e szavak szóltak, nem fog soha elhervadni. Azok lelkében, akik valaha is hallottak Prager Jenot muzsikálni, zsongni fognak a halhatatlan magyar melódiák napjaink végtéig. És élni fog baratai lelkében Schafer Vilma kedves mo­sóivá es a tudás,a felvilagositás^nely “angyali kéztől” érintett ajkarol az evek folyamán elhangzott. I Csoóri Sándor: Nomádnapló $ 4.60 s A Faludy György: Összegyűjtött versei 22.— | II.Rákóczi Ferenc: Vallomások, emlékiratok I Emlékiratai $ 16.90 Kiáltványa 3.30 ■ I Nyirö József: Székelyek 8.— j Zöld csillag $ 10.— Kopjafák 6.— Úz Bence $ 10.— íme az emberek 12.— X Halhatatlan élet 12.— j Szalay Lajos: Hatvan rajza " 4.— I Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12.— | ? Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— I A nő a pokolban is az úr $ 1 0.- Pók 12. Édesanyánk Ó $ 1 0.— | I Kapható: j í PÜSKl - CORVIN j I Hungarian Books & Records. 1590 2nd.*Ave. New York N.Y. 10028. I Telefon: 212-879-8893 I ív á / HELSINKI ÉS MADRID E sorok Írásakor ülésezik az a konferencia Mad­ridban, melyen 35 ország, 33 európai ország, az USA és Kanada képviselői vesznek reszt. A kon­ferencia feladata az 1975-ben létrejött “Helsinki Egyezmény” (H.E.) végrehajtását szemügyre venni, és annak további bővítését megtárgyalni. A H.E. eredeti célja az európai országok — és az egesz vi­lág — béke iránti törekvéseit megkönnyíteni és istá- polni, az országok közötti viszonylatok javításával, es a felmerülő viszályok rendezésének módjaival, A H.E. sokoldalú határozatainak, melyeket mind a 35 állam képviselői aláírtak, az emberi jogok védel­me csak az egyike volt. Az egyik határozat az volt, hogy a résztvevő államok az egyezményt népeikkel a legszélesebb terjedelemben ismertetik, minden hír­közlő közeg alkalmazásával. Ezt a szocialista orszá­gok maradéktalanul teljesítettek, sok millió pél­dányban kinyomtatva és terjesztve, teljes szövegé­ben. A nyugat-európai, NATO-országok, de kivált­képp az USA kormánya elmulasztotta ezt megtenni, a sajtó csak rövid kivonatokat közölt a H.E.-ból, úgy hogy az USA lakosságának túlnyomó része nem szerzett tudomást annak teljes tartalmáról. így si­került az USA propaganda gépezetének a nagykö­zönség körében azt a — hamis — felfogást elterjesz­teni, hogy Helsinki főleg csak az emberi jogok vé­delmével foglalkozott es a Szovjetunió következete­sen sérti az emberi jogokat. Az USA sajtó és politikai személyek szónoklatai elfüggönyözik az emberi jogok sérelmeit, amelyeket az USA által támogatott, USA baráti országok kor­mányai elkövetnek, és ezek névsora hosszú,’ ezek­ben nem néhány tucat emberről van szó, hanem ezrekről és milliókról. Csak néhányat említek, ezek köztudomasuak: Chile, amelynek fasiszta kormá­nyát Wall Street pénzé és közegei helyezték hivatal­ba, Del-Korea, Pakisztán, Iran (a volt sah idejen), Guatemala, Nicaragua (Somoza alatt), El Salvador, Del-Afrika, Törökország. Nem szólva az USA-ban elkövetett emberi jogok serelmeiről, a feketék és idegen nyelvűek ellen elkövetett, szinte mindenna­pos brutalitásokról, a bennszülött amerikai indiá­nok ellen elkövetett jogfosztásokról. Vajon, a ke­nyérkeresetet nyújtó, munkához való jog, az egész­séghez való jog nem emberi jogok? A munkanélkü­liség nem emberi jogok megvonása? Az USA képviselői Madridban, az USA kormánya felelősségének elkendőzésére Afganisztánt hangoz­tatják. De elhallgatják, hogy az Iránban elvesztett katonai állomások pótlására, Afganisztánban akar­ták azokat elhelyezni, a Szovjetunió határa men­ten, es erre a célra puccsot készítettek elő Afga­nisztánban, egy USA-barát kormány beültetésére. Ezt előzte meg a Szovjetunió segélynyújtása a fe­nyegetett kabuli kormány részére. Ezért a nagy ha­rag Afganisztán miatt. így kell értelmeznünk a Mad- rid-i közleményeket. A Varsói Szövetséghez tartozó államok javasla­tokat bocsátották aMadrid-i konferencia elé, amely­nek célja: 1.) megszüntetni egy nukleáris háború veszélyét Európa területen; 2.) javaslatokat tenni a mindennemű fegyverkezés csökkentésére, vagy korlátozására; 3.) határozatot hozni egy konferencia minél előbbi összehívására, az Európában megvaló­sítandó katonai leszerelés megtárgyalására. Ezeket kell a Madrid-i konferenciának megtárgyalni! Ezek­ben nyilvánul meg a különbség a NATO es a Varsci Szerződés allamai között. un 51 ilA V. o:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom