Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-11-20 / 44. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ j TÁRCA-IRODALOM -TUDOMÁNY j Thursday, Nov. 20. 1980. 5. I LÁTOMÁSAIM ADYROL “Ne tapossatok rajta nagyon... ne tiporjatok rajta nagyon vervesztes, szegény szép szivünkön” • Kölcsey óta nem mondtak ennél szebb imát magyarul. 1918 őszen ez a magyar himnusz: a Nagyantanthoz, a Kisantanthoz, a győzők Istenéhez. Ebben mar szó sincs a védő karról, csak a lábakról, a csizmas-bakancsos lábakról... Ez a vers volt a felelet a francia altiszteknek,al- ja-tiszteknek, lettek légyen bár ezredesi vagy akar tábornoki rangban, akika labszárvedojükön csattogtatott nadpálca hóditő muzsikájára táncoltatták meg Karolyi Mihályt, es hajtották volna ki belőlünk ostorral a fellobbano, a vegre fellobban tható, 4 8-as örökségét. A történelmünknek és a világtörténetnek egy tisztázhatatlanul ellentmondásos pillanatában Ady utolso verse olyan evidenciáju, mint a Kard, amely szétvágta a gordiuszi csomót. ' Több ez a vers Clemenceau-nal. A Versailles környéki békemünel. A magyar és az európai történelemnek felbecsülhetetlen kárára a Hang, alig par héttel e vers után, örökre elhallgatott. A versei további vonulata elképzelhetetlen. A legfellegjáróbb képzelettel sem lehet kimérni az 1920-as evek, a 40-es évek, az 50-es evek virtuális Ady-verseinek a csúcsait. Az bizonyos, hogy anyagi érőként hatottak volna a történelemben. Sorsfordító erővel is tálán, Mar az is, ami a vers-csucsok aljaban történt volna. Gondoljunk egy elkerülhetetlen Ady-pórre. Töreky előtt. Es hogy Moricczal kettesben mit olvastak volna be Gömbösnek a Zilahy-villaban, hogy mi lett volna a szerepe a Békepártban... Aztán a hatvanhat éves Ady Sopronkőhidán. Próbálom elképzelni őt, testi valójában, ötven- hatvan-hetven evesen. Nem is olyan nehez. Van egy kiindulási pontom: a fiatal Picasso a barcelonai fényképéin néha megtévesztően hasonlit a váradi uj- sagirőhoz... Ugyanaz a cigányos arcszin, ugyanaz a homlokba hulló puha, sötét haj, s azok a nagy barna szemek. Meg a testmagasságuk is egyforma lehetett. Találkozhattak volna? Biztos. Ha előbb nem, a második háború után, a túlélők boldog sereglesein. Akar egy bekekongresszuson is... Fent a pódiumon Joliot Curie és a kesehaju Eluard között ül Picasso. Öt nézi a teremben a világ összegyűjtött értelmisége. A Nobel-dij felé kacsintó poéták... stb. Picasso két hatalmas sötét szemgolyo- jat nézik megbabonázva — ezekben a golyókban törtek össze a világ megszokott formai es ezekben állták össze percenként, mint két nyughatatlan kaleidoszkópban, soha nem látott uj meg uj formákba (éppúgy felölthette volna a természet ezt a picassoi formát már a teremtés hat napja valamelyikén, ha lett volna az Istenben elég képzelőerő es játékos kedv ). Valahol a harmadik sorban Picasso felfedez egy arcot. Ilyen volt az ó anyai nagybátyja Barcelonában. Azt mondják, hogy ö erre a rokonára ütött. — Ki az ott? — kérdi súgva Eluard-tól.-Hol? — Ott, a harmadik sorban. — Puskás meg Lukács György. — Köztük. — Biztos egy költő. — Ismered? — Nem. De minden delegáció hozott egy költőt is. Hubay Miklós HERCEG ODES MÁRTIROMSÁGA A magyar nemzeti ellenállási mozgalom történetének kutatása során ismételten felbukkan herceg Odeschalchi Miklós neve. Legújabb kori históriánk elég mostohán bánt vele, lexikonjaink nem emlitik, történelemtanításunk sem tud róla. Ki volt Odeschalchi Miklós? Elsősorban arisztokrata volt. Ősei közül 0. Benedek a pápaságig jutott XI. Ince néven. Ennek unokaöccsét, O. Liviust I. Lipót császár birodalmi hercegi rangra emelte, mert kitüntette magát Buda ostrománál és egész Magvarország felszabadításában a török alól. 1698-ban a Szerémséget adományozta neki hercegi címmel a császár, Livius halála után (1713) a hercegi cim a milánói Erba O.-családra is kiterjedt. Ebből a családból eredt II. Livius (1725—1800), ki 1751-ben magyar indigenátust kapott. így tagozódott be ez az itáliai főrendi csalad a magyar arisztokráciába. Odeschalchi Miklós 1902-ben született a Szabolcs megyei Tuzséron. (Anyja a minisztert is adó Lonyai- család sarja, Lónyay Pálma, apja 0. Zoard^Jeno, a főrendiház tagja. Anyja kétszeresen megözvegyült, a háború után Tuzséron a község lakosainak adományából élt valamikori kastélyának egyik helyiségeben. 1965-ben halt meg, felül a 80 éven.) Sorkatonai szolgálatát a nyíregyházi 4. Hadik huszárezrednél töltötte es csupán karpaszomanyos tizedesi rendfokozatot ért el. Később, amikor ma- ganrepülőgépe volt, a nyíregyházi repülöalakulatnal szerzett tartalékos tiszti rangot. Egyes források szerint főhadnagy volt, mások szerint hadnagy. Eddig a szokványos életút. Ettől kezdve van szerepe a magyar ellenállásban. A háború során Budapesten is szolgait mint repülőtiszt. Itt került kapcsolatba az angolok felé tapogat ódzó csoporttal. Repülőgépen át akart szokni a szövetségesekhez. A M. Kir. Honved Vezérkar Főnökének bírósága elé került. 1945. január 20-án reggel állították a hírhedt Dominich-féle, minden törvényesség látszatát semmibe vevő tarsasag elé. Ha volt is valami megbízatása, azt bizonyosan tagadta, nehogy másokat bajba keverjen. Amikor Odeschalchi a tárgyalás után visszaérkezett cellájába, azt mondta az írnokoknak (akik beszélhettek vele), hogy ugye rosszul all es halálos ítéletet vár. Egyik fogolytarsa Kapotsffy alezredes, akinek bundájába ciankáli volt bevarrva, felajánlotta azt Odeschalchinak, hogy ezzel elkerülje az akasz- tofat. Ö ezt visszautasította. Másnap, januar 21-en reggel fel 8-ra vittek itelet- hirdetésre. (Aznap reggel Bajusz szakaszvezetőt szabadlábra helyezték, hogy ne legyen jelen, amikor felettese a siralomházba kerül. Ezt megelőzően Odeschalchi feleséget is szabadlábra helyezték, mielőtt a bírósági tárgyalás megkezdődött volna.) Kilenc óra is elmúlt mar, amikor a siralomházba vittek. Az egzekució körülbelül fél tízkor ment végbe. Az írnokok szemtanúi voltak, amikor a siralomhaz- ból kivezették és elhagyta az épületet. Vitéz Soós alhadnagy hat szuronyos honvéddel kiserte, akik között ment az elitéit. Elvégeztetett. A Pohárnok Jenő főszerkesztésében megjelenő nyilas Győri Nemzeti Hirlap február 18-án Herceg a kötélén cimmel lényegeben az MTI jelentése alapján közöl gyalázkodó cikket. Herceg Odeschalchi a két háború között'nem játszott látványos szerepet Magyarorszag történelmi színpadán. A legkritikusabb időben mert dönteni, mert férfi lenni, amikor a debreceni repülőtérről elindult a szövetségesekhez, hogy azoknak a Kiugrási Iroda egyik iratát továbbítsa — ezért életevei fizetett. A KMP KB 1941 őszén helyesen a történelmi szituáció követelményeinek megfelelő álláspontra helyezkedett, amikor hirdette, hogy együtt kell működnie mindazokkal a hazafias erőkkel, akik a nemet fennhatóság es a háború folytatása ellen küzdenek. Tulajdonkeppen ezt tette Odeschalchi is. Nem volt kommunista, de felismerte az adott helyzetben az egyedüli cselekvésmódot. Nyéki Karoly A TÖRTÉNELMI HATTER (folytatás az 1. oldalról) most. /Ahogyan kifejezte: nem kell neki olyan ember, akinek szüksége van a fizetésre, amit a kormánytól kapna./ A bőség, a jólét, amely egy évszázad folyamán itt létrejött, s amely az idevándorolt 50 millió európai és az idehurcolt ugyanannyi fekete rabszolga munkáján, valamint a világ nyersanyagkészlete 40 %- ának kisajátításán alapult, egyre vészesebb társadalmi feszültséget es ellentétet hozott létre itt Amerikában éppúgy, mint a világ minden részében. Az amerikai nepnek az elkövetkező négy ev alatt végre tudomásul kell vennie, hogy csalárd politikai játék, a monopolisták összeesküvésének áldozata volt az idén, miként az volt mar 100 év óta. Itt az ideje, hogy foganatosítsa az elveket, amelyekre az ország eredetileg épült. terjessze LAPUNKAT? JOSEPH VILLA hangversenye a new yorki Alice Tullv Hallban f NOVEMBER 19-én, SZERDÁN este 8-kor Beethoven-Liszt, Granados, Debussy, Liszt és Mozart müveket játszik. Jegyek kaphatok a pénztárnál $ 7.50, $ 6.50, $ 5.50, diákoknak és senior Citizeneknek $ 3.-
