Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-11-06 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ j TÁRCA-IRODALOM-TUDOMÁNY [ Thursday, Nov. 6. 1980. 5. | LUSZTIG DEZSŐ KIÁLLÍTÁSA ÖRÖK HARC A TCNC6RRCI “Miként a tanitvanv a mestert, ugv követi a művészét a termeszetet. A te muveszeted tehat Isten unokája lehet.” (Dante: Isteni színjáték) Miként Józsua a napot, akként a művész, legyen az szobrász, vagy festőművész,megállítja az időt egy pillanatra, — nagy művész eseteben ór’ok időkre. De az ihletettség idején nemcsak azt rögzíti le a művész, amit lat, hanem azt, ahogyan lát. Belefaragja a szobrába a szobrász, beleleheli, belefesti a képbe a festő sajat lelke egy részét is. Belefoglalja, talán Öntudatlanul,azokat a viharzo, vagy csendesen muzsikáló érzelmeket is, amelyek azokban a szent percekben betöltik a lelkét. A kész mű tehat kettős világot: egy látható és egy láthatatlan, de mégis érezhető világot tár a szemlélő elé. E gondolatokat váltotta ki belőlem a mi kedves jó barátunk, lapunk régi. hűséges olvasója, Lusztig Dezső kiállítása a new yorki Sirovich Hallban. Több. mint egy tucat festményét állítottak ki a nyugdíjas polgárok klubjában. Tanusagtételek e festmények mindenekelőtt a népben rejlő, szinte felmérhetetlen művészi lehetőségről. Tanuságtetele annak, hogy i- dősebb embereknek nincs okuk nyugalomba vonulásuk után visszavonulni az alkotó tevékenységtől. Sokak, mint Lusztig munkástárs számara ez az időszak jelentheti alkotóképességük uj korszakának kezdetét. Lusztig Dezső nyugalomba vonulása után kezdett időtöltésből festegetni, A közeli YMCA-ban adott kurzusokon fejlesztette technikáját. Tehetsege hamarosan nyilvánvalóvá lett, mig végül most illetékes intézmények támogatása lehetővé tette e kiállítást. Különösen tetszett felesége, Rózsi tiszteletere festett csendélete: egy váza tele gyönyörű rózsákkal, a vázán a házasságukat szimbolizáló hattyúkkal. E sorok Írója csak, mint laikus mondhat véleményt. Lusztig tájképeket, valamint közvetlen környezetet csendéletet fest. Eles megfigyeíoképesség nyilvánul meg bennük, a tárgyak, bútorok szinte megszólalnak. Vegtelen nyugalom, a béke hangulata, áhitat árad mindegyik képéből. Művészété mintegy hidat látszik alkotni a reneszánsz előfutárai: Giotto, Mas- sacchio festményei és napjaink nagyjai, Grandma Moses és Chagall művészete között. Bármint legyen is, halával adózunk neki es az ót állandóan inspiráló es batorito kedves felesegenek, Rózsinak, azért a szépségért, melyet műveivel a meggyötört, de szépségre áhítozó világnak nyújt. Deák újítsa meg elofizeteset A hollandok sok évszázados ellensege, ám egében legfontosabb szövetségese a víz. Az országba látogató idegen lepten-nvomon találkozik a vizzel folvta- tott küzdelem jeleivel. Ha hollandokkal beszélget, életükről kerdezöskodik, történelmükről érdeklődik, a viz mindig uiböl es újból visszatér. Az ország területének mintegy 60 százaléka a tenger szintje alatt fekszik, ezért örökös volt az árvizveszélv, emellett pedig a Rajna óriási kiterjedésű torkolat-videke is sok problémát okozott. A legfontosabb, s leghosszabb ideig tartó küzdelem az árvíz ellen foJvt. 1277-ben erte az országot az első, rendkívül sulvos szökőár, maid az 1421-es úgynevezett Szent Erzsébet ár következett, amelv- nek 100 ezer aldozata volt. Érdekes történelmi epizód volt 1574-ben, amikor Oraniai Vilmos, s spa- nvolok elleni szabadságharc vezere, átszakitotta a Rotterdam kómveki gátakat, s lapos csónakokból allo flottajavai egeszen Leidenig eljutott, hogv felszabadítsa a körülzárt éhínség-fenyegette várost. A II. világháborúban is felvetődött a gondolat, hog nagy területek elárasztásával meg lehetne előzni a fasiszta megszállást, de a tervet végül is elvetették, hiszen milliárdos értékű kincsek vesztek volna kárba. A legutóbbi rendkívül sulvos katasztrófa 1953- ban erte az országot. Az öblökben hirtelen megduzzadt tengervíz február első napjan több helyen áttörte a gátakat, s 150 ezer hektárt, az ország területének 4.5 százalékát öntötte el. A kormány a hatalmas természeti csapás nyomán — két milliárd holland forint volt a kár — meggyorsította a mar előkészületben lévő, úgynevezett Delta-terv megvalósítását. 1978-ig nyolc egységből álló gát es zsiliprendszert hoztak létre a Maas és a Schelde folvok között, az északi tenger öbleiben, s a Rajna ágain. A Delta-terv megvalósításával az árvizveszelv gyakorlatilag megszűnt a leginkább veszélyeztetett, Rotterdam és Antwerpen közötti területen. Az édesvizet elválasztották a sós víztől, s az időjárási viszonyoktól függően ma mar zsilipekkel tudjak szabályozni az áramlást. Az ember és a viz harcának másik igen hosszú, s ebben a szazadban előreláthatólag ugyancsak veget- ero fejezete, az ország területének megnagvobbitása a tenger kiszárítása utján. A hollandok ezt a szárazföld “visszanyerésének” nevezik, holott a “poldere- ket” — a kiszárított területeket — korábban mindig is tenger borította. A “polderesites” a XVI1. szazadban indult meg nagvobb lendülettel. Ekkor kezdték e célra igénvbe venni a szélmalmokat. A holland tájakra oly jellemző szélmalmok ugyanis elsősorban a tengervíz kiszárítására szolgálták, s csak “melléküzemágként” őröltek gabonát, olajos magvakat, fűszereket. 1892-ben egv kiváló fiatal mérnök,C. Lelv agvában született meg a Zuiderzee — ma Ijsselmeer — fokozatos kiszárításának gondolata. 1932-ben hatalmas gátépitések révén a Zuiderzee zart tova vált, napjainkban pedig csaknem kétharmad részé mar szárazföld. Az egy koron megannyi jó szolgalatot tevő szélmalmok ma mar nagyreszt csak idegenforgalmi érdekességek. Szamos helyen találkozunk velük Hollandiában. Nem egyet közülük vendéglőnek rendeztek be. Akad ilyen a többi kozott Hágában, Rotterdamban, a vele szomszédos Schiedamban — a holland genever (aholland gin) és likőr hazájában —, s az Amszterdammal szomszédos Amstelveenben. Az igazi látnivalót azonban a nagyobb szélmalomcsoportok jelentik: a legnevezetesebb Kinderdijk- ben van, ahol 19 szélmalom áll. A tengervizet a hollandok nagy szövetségesükké nyertek meg, a kikötök, első sorban a rotterdami megepitesevel. P. Caland 1858-ban terjesztette elő elégge fantasztikusnak tuno tervét, amelvnek lenvege az volt, hogy Hoek van Holland ot “Hollandia sarkat”, — amely évszázadok homoklerakodasai nvoman keletkezett — vágják at, és igy biztosítsanak egyenes szabadlejaratot a Rajna legészakibb ága, a Nieuwe Maas felé. Ennek a tervnek véghezvitele egybeesett a Ruhr-vidék iparának fellendülésével. Azt kővetően, hogy 1868-ban a “Mannheimi aktában” a tengerparti államok részére szabad hajózást biztosítottak a Rajnan és mellékfolyóin, Rotterdam rohamos fejlődésnek indult. A második világháború során a kikötő elpusztult, de néhány esztendő alatt sikerült újjáépíteni es kibővíteni, olyannyira, hogy Rotterdam ma mar nemcsak Europa, de a világ legnagyobb kikötője lett. Forgalma immár esztendők óta meghaladja az évi 300 millió tonnát, ami több, mint az utána következő két legnagyobb kikótoé;Kobeé es Yokohamáé, együttvéve. LINDER LÁSZLÓ MOLNÁR TRAVEL AGENCY BARBARA'S TOURS & CRUISES 303 East 80th Street, NEW YORK, N.Y. 10021 Tel: (212) 535-3681 Izraelbe 699.-től Charter Budapestre 498.• APEX Budapestről 454.Bécsbe 498.-tól Egy éves nyitott jegy BUDAPESTRE $ 647.— SPECIÁLIS TÚRÁK ARIZONA _ LAS VEGAS - LOS ANGELES - COLORADO - WASHINGTON, D.C. NIAGARA FALLS csoportvezetőkkel ROKONKIHOZATAL A LEGOLCSÓBB ÁRON! Az utazas bizalom kérdése. IKKA, TUZEX, COM- TOURIST küldés. Az összes bel- és külföldi légitár sasagok hivatalos képviselője. BARBARA B0U0K >
