Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-11-06 / 42. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ VÉLEMÉNY-KOMMENTÁR Thursday , Nov. 6. 1980. 6. AMERIKAI , MAGYAR SZÓ USPS 023-980 ISSN 9194-7990 Published weekly, exc. last 2 weeks in July and 1 st week in August by Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. Ent. as 2nd Class Matter, Dec. 31. 1952 under the Act of March. 21. 1879, at the P.O. of New York, N.Y. Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság Előfizetési arak New York városban, az Egyesült Államokban és Kanadában egy evre 15. dollár, félévre 8.— dollár Minden más külföldi országba egy evre 18 dollár, félévre 9.50 dollár Postmasterr Send address changes to Hungarian Word, Inc. 130 E 16 St. New York, N.Y. 10003. KI GYŐZÖTT? A mult hét keddi vitával kapcsolatban, Carter elnök kortesei azt mondjak: Carter került ki belőle győztesen. A Reagan kortesei azt vallják, hogy o volt a győz­tes. A tény természetesen az, hogy Carter vesztett, amikor Reagan a Carter kormány hivatalos adataival bizonyította, hogy ma, az uralmát követő három és fél év után, több a munkanélküli és magasabb az infláció, mint amikor beköltözött a Fehér Hazba; a nagy városok züllésé magasabb fokra emelkedett, a közoktatás színvonala alacsonyabb lett, az idős nyugdíjasok helyzete leromlott, a fekete, spanyol és más kisebbségek nagyobb nyomorban élnek, mint valaha, a közbiztonság szinte tarthatatlan. Reagan vesztett, amikor Carter a Republikánus Part jelöltjének szavait idézte es bizonyította, hogy ellenzi a munkások minimum bérét, a társadalom­biztosítást, ellenzi azon törvényeket, amelyek hivat­va volnának megvédeni a munkások biztonsagát és egészségét, ellenzi a környezetvédelmi intézkedése- két. Az amerikai nép szemébenmindkettenvesztet- tek. Amikor a béke és háború kérdését vitatták, mind Carter, mind Reagan a béke köntösebe öltö­zött. Mindketten azt akarták elhitetni, a TV-vitát szemlélő milliókkal, hogy ók a beke hívei. Carter kénytelen volt támogatni a SALT II Egyez­ményt, mint konkret lépest az atomfegyverkezési hajsza korlátozására. Hangsúlyozta, hogy amióta beköltözött a Fehér Házba, minden nemzetközi problémát tárgyalások utján próbált megoldani. Reagan viszont a választási kampányban szovjet­ellenes beszédeit elfelejtve, ezt mondta: hajlandó va­gyok leülni tárgyalni a szovjetekkel nemcsak a fegy­verkezesi hajsza korlátozásáról, hanem az atomfegy­verek csökkenteséről is. Carter és Reagan e magatartása ekesen szól amel­lett, hogy a kettőjük közti vitából az amerikai nép bekeakarata került ki győztesen. A béke és háború kérdésében is, mind Carter, mind Reagan vesztett, mert ugyanakkor, amikor hangsúlyozzak békés szándékukat, mindketten java­solják, hogy az elkövetkező öt esztendőben egy trillió dollárt költsünk uj fegyvernemek gyártására. S ezzel bizonyítjuk, hogy szavakban a beket pré­dikálják, tettekben annak ellenkezőjét. Nem meglepő, hogy Richard J. Bamet, a Policy Studies Institute igazgatója, a New York Times ok­tóber 28-i számában közölt cikkét, melyben a beke KANADA , ALKOTMANYVITAJA II. A VÁLSÁGBÓL KIVEZETŐ UT Durovecz Ahogy Kanada alkotmány válságánál meg komo­lyabb fázisához erkezett, abból keletkezik, hogy a tíz tartományi főminiszter és a szövetségi miniszter- elnök között megtartott alkotmányügyi konferen­cián a nemzeti válságot jelentő legfőbb és döntő kérdést megkerülték, vagyis, hogy elismerték volna a francia-kanadai nép nemzeti törekvéset, ónálló nemzeti létezését! Néhány halvány utaláson kívül, most is csak a “tartományi jogokról” vitaztak, Quebecet is a tíz tartomány egvikenek tekintve, Tény az, hogy a nyugat-kanadai és az atlanti-mel­leid tartományok népének is vannak jogos követelé­sei, de a miniszterek ezt sem általános népi e’s nem­zeti szempontból tárgyalták, csupán jelenlegi kor­mányaik pillanatnyi érdekei es a monopolista ér­dekek szempontjából. ’ ,y uj alkotmánynak ki kellene mondani a kő- i .Kezüket: — El kell ismerni a francia-kanadai nép nemzeti létét es jogait. — A francia nép számara ki kell nyilvánítani, hogy igazi nemzeti érdekét, nyelvének, kultúrájá­nak megőrzését, mint két egyenlő jogú nemzet egy egységes Kanadában biztosíthatja. Angolnvelvil Ka­nadának el kell ismernie, hogy egységes, erős Kana­da csak a francia nép jogegyenlőségének fenntartá­sával lehetséges, csak igy tud ellenállni az USA im­perializmus nyomásának, fúggetlenseget igy őrizhe­ti meg. Quebec nélkül ilyen Kanada nem létezhet. — Az uj kanadai alkotmánynak meg kell refor­málnia a szövetségi es tartományi allamfelépitmenyt, főleg meg kell szüntetni a táji egyenlőtlenségeket (Atlanti tartományok), mi a sokoldalú gazdasági fejlesztéssel erhető el Kanada minden területen; egyidejűleg a nyersanyagforrások államosítása, el­sősorban az energiaforrásoké. Az ország természeti András kincseinek mindenekelőtt a kanadai nép szükséglé­tét kell kielégítenie. — Az uj alkotmányba be kell iktatni az úgyneve­zett joglevelet, amely biztosiba az emberi es demok­ratikus jogokat minden kanadai számára. Biztosíta­ni kell a gazdasági, társadalmi, kulturális, nyelvi egyenlőséget; a gyülekezés, szervezkedes, szabad­szólás jogát; a törvény előtti egyenlőséget, a munka- kához, az egészséghez, iskolaztatashoz, a pihenés, szórakozáshoz való jogot, — A társadalmi egyenlőség meltanvolása szempont­jából szükséges a nemzeti jövedelem demokratikus elosztása, a szegénység megszuntetésere, a dolgozó nép javára, a monopolhatalmak, a dúsgazdagok ro­vására. — Az uj alkotmánynak, el kell ismernie az őslakos­ság — indiánok, eszkimók — nemzetiségi létet, tel­jes nyelvi, kulturális jogát, területi önkormányza­tuk jogát, az ősi földhöz való igényüket. Teljes jog­gal vehessenek részt minden további alkotmányügyi vitában és rendezésben. — Az uj alkotmány biztosítsa a sokszoros etnik lakosság sajátos nyelvi-kulturális igényeinek gyako- rolhatöságát. Egy ilyen nagy vonalakban felvázolt, Kanadaban irt alkotmány természetesen uj irányú, uj szellemű Kanadát vetít előre, amelvre egv uj állam-szerkezet­nek kell felépítenie. Alkotmányának alapja a két alapitó nemzet — angolnyelvu es francia — egyenlő, önkéntes társulásából jön létre. Nagyjából ez az a keret, amelyben Kanada nemze­ti válsága, állami fejlődésének esedekes lepese megoldást talalhat. (A kővetkező, befejező részben, egyes alkotmá­nyi, nemzeti kérdéseket ismertetünk, ahogyan Ka­nada sajátos helyzeteben megnyilvánulnak.) és a háború kérdését taglalja, a következő mondat­tal fejezi be: “Végül, hogy van az, hogy az amerikai nép nagy része aggodalommal tekint akar Carter, akár Reagan megválasztására? ’’ H $ 4.60 o »szak 10.— 1 k, £ jk f aya 3.30 jj 8.— | 6.— | jerek 12.—* ~ Í Hainatatian eiet - 12.— I ,,j Szalay Lajos: Hatvan rajza ' 4.— | 2 Cs. Szabó László: Vérző fantomok 12. 9 5 Vaszary Gabor: Ketten Párizs ellen 12.— I A no a pokolban is az úr $ 9.— Pók ' ^ | Édesanyánk ö $ 9.— Hárman egymás J Kapható: , e,len ' »•- j ! . ’ PÜSKI - CORV INi [ Hungarian Books & Records. | 2 1590 2nd.'Ave. New York N.Y. 10028 I Telefon: 212-879-8893 KÜLPOLITIKA (folytatás a 4. oldalról) ni magatartása. Castro úgy véli, hogy a fegyverkezési hajsza az USA és a SZU között nagyon káros, mert megneheziti a fejlődő országoknak nyújtható segít­séget. Ebből a két beszámolóból csak azt a következte­test lehet levonni, hogy az USA külpolitikája végze­tesen rossz vágányon halad, téves, vagy szándéko­san, helytelen célok irányában. Már pedig nem igé­nyel lángészszerü okoskodást, hogy a rossz utón járás nem vezet jó eredményhez. Kézzelfogható bizony­sága ennek a súlyos gazdasági válság, amelyet a fegyverkezési költekezés okozott es okoz, amely nem termel a nép részére semmi hasznavehetót, csak a végpusztuláshoz vezető veszélyt. Nem lehet ezért csak Carter elnököt hibáztatni, ezt a politikát folytatta előtte minden elnök 1945 óta, és azelőtt is. Szüntessük be a fegyverkezést, különösen az atomfegyverkezest! Térjünk vissza a detente, a békés egymás mellett élés útjára. V. O. TERJESSZE LAPUNKAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom