Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)
1980-11-06 / 42. szám
AMERIKAI MAGYAR SZÓ MUNKÁSMOZGALOM Thursday, Nov. 6. 1980. 4. A STEVENS EGYEZMÉNY 1980. október 20-át ünnepnapként fogjak megörökíteni az amerikai munkásmozgalom történetében. E napon Írták ala a J.P. Stevens Szövóval- lalat tiz üzemében dolgozó 3.200 munkás es a vállalat között létrejött kollektív szerződést. A szerződés 8 és fél százalékos béremelést biztosit a munkásoknak. Ezenkivid minden munkás készpénzben megkapja azt az összeget, amit a vállalat visszatartott múlt év júliusa óta, ami átlagban ezer dollárt jelent munkásonként. A vállalat elismeri a szakszervezet helvi csoportját, mint a munkások képviselőjét és hajlandó a dolgozók panaszait tárgyalások utján rendezni. A szak- szervezeti tagdíjat a munkáltató levonja és átutalja a szakszervezethez. ELÉGTELEN SZERZÖdES...DE A létrejött szerződés,a már régen megszervezett üzemekben fennálló szerződésekhez képest gyenge, de figvelembe kell venni a körülményeket. 1. ) A J.P. Stevens vállalat elnöke, James D. Fin- lev ezt mondta: “Mi soha nem fogjuk elismerni a szakszervezetet. Ragaszkodunk ahhoz, hogy gyárainkat, mint nyílt üzemeket tartsuk fenn.” A vállalat az utolsó 17 évben minden jogos és jogtalan eszközzel próbálta érvényesíteni álláspontját. 2. ) Minden üzemből elbocsátottak a munkásokat, akik csatlakoztak a szakszervezethez és aktív szervező munkát fejtettek ki, holott a munkások csupán törvényben biztosított jogukat gyakorolták e tevekenyseggel. 3. ) A Stevens Vállalat vezetői megszegték az ország törvényét, amikor megtagadták a szakszervezet elismerését, bár a munkások titkos többségi szavazattal (melyet a kormány hivatalos közege; ellenor(A Metropolitan Operaház vezetősége felfüggesztette az évi szezont azzal a magyarázattal, hogy képtelenek teljesíteni az opera zenekarának követeléseit. Éppen ezert fontos elolvasni Bálint Sándornak, a tárgyaló bizottság elnökének nyilatkozatát.) KI IS BÁLINT SÁNDOR? Magyar szidok gyermeke. Apja, Balint Ferenc, mint pincér kereste meg kenyerét. Anyja, Aranka, müvirágüzemben dolgozott ehbérert. Bálint Sándor 1928-ban született New Yorkban, közvetlenül a nagy depresszió előtt. A gazdasági válság éveiben kevesen tudtak étteremben étkezni, s nagyon alacsony volt a pincén fizetés, de a vendégektől kapott “borravaló” is. Már gyermekkorában hegedült, mig ikertestvére, Jeanette, zongorázott. Nyolc éves korában felvették a Union Settlement Intézetbe, ahol a szegény, de tehetséges gyermekek díjtalan zenei oktatást kaptak. A Music and Art középiskolában folytatta tanulmányait, majd a Juillard Schoolban, ahol ösztöndíjas tanido volt. A fölvételi vizsga után az intézmény nyolc zenekara közül azonnal a harmadikba helyezték. A negyedik félév után a nyolcadik (legjobb) zenekar első hegedűse lett. Közben dúsgazdag emberek családi összejövetelein játszott. Fritz Landau, a bécsi Filmharmonikusok karmestere és hozza hazött^a szakszervezetet választottáK, mint közös szószólójukat. 4.) A Stevens Vállalat vezetői az elmúlt 17 évben több millió dollárt költöttek az Amalgamated Clothing & Textile Workers szakszervezet szervezési törekvéseinek meghiúsítására. A deli államokban dolgozó szervezetlen munkások szervezését gátolta a vállalat magatartása. A szerződés aláírásával romba dóit a nvilt üzem e fellegvára. Megnyílt az ut a szervezetlen autó, acél, szövő, vegyi és egyéb iparokban, valamint a mezőgazdaságban a munkások megszervezesere. James D. Finley, a Stevens elnöke kénytelen volt lemondani három évvel a szokásos nyugdijkorhatár t’ött. Az a személy, aki olyan sok munkást fosztott meg a munkalehetőségtől, elvesztette tisztségét es a munkások biztosították alkalmazásukat a szak- szervezet létesítésével. Ez a történelmi fontosságú kollektív munkaszerződés a Stevens tiz üzemeben dolgozó munkasokat érinti. Van még 70 más üzeme a Stevens Vállalatnak a déli államokban, melyekben több, mint 30 ezer munkás dolgozik. Ez tehat csak az első lépés a végső győzelem felé, de ez volt a legnehezebb. A 17 éven át folytatott következetes, lankadatlan szervezés meghozta első gyümölcsét. Folytatni kell ezt a munkát még fokozottabb erővel minden szakszervezetnek. Toborozni kell a szervezetlen milliókat a szervezett munkások soraiba es ezzel lehetőve tenni a 30 órás munkahetet bérlevágás nélkül es számos más alapvető kedvezmény bevezetését, melyek az előrehaladott technológia és a munkások termelékenysége következtében lehetővé valNyilATkozik sonlók voltak tanárai. A New Orleans Filharmonikus Zenekar tagja volt 16 éven át, mint hangversenymester. Mielőtt a Metropolitan zenekarába került, a N.Y. Városi Szimfonikus Zenekar tagja volt Leonard Bernstein vezetése alatt. Ugyancsak első hegedűs volt a N.Y. Opera és a N.Y. Balett zenekarában. A Metropolitan zenekarának 24 eve tagja. MIT JAVASOLNAK A ZENÉSZEK? Főkövetelésük, hogy hetenként ne öt, hanem négy alkalommal játszanak. “E javaslatuk sokak előtt túlzottnak látszik — mondja Balint — de figyelembe kell venni, hogy a zenészek minden előadás előtt 2—5 órát tartó próbán vesznek reszt, ami reggel 10-tól d.u. 4 óráig is eltarthat. Ezt követően este 8-tól az előadás végéig játszanak. Tudni kell, hogv a zenészeknek legalább egy órával az előadás előtt munkahelyükön kell lenniük. így — ugyebár — más színben tűnik fel a zeneszek javaslata . ” “Azt sem szabad elfelejteni — folytatta Balint hogY az Operaház csupán 21 heti foglalkoztatást biztosit evente. Az ország számos más zenekara mar elérte ezt, a véleményük szerint, jogos és méltányos célt és nincs ok arra, hogy az ország legnívósabb intézménye, a Metropolitan, ne követhesse ezt a példát.” KÜLPOLITIKA Bajban van az USA külpolitikája! A második világháború óta, 35 éven át, a sajtó és tévé, kormányzatbeli es kívüli személyek beszédei, kijelentései azt tölcsérezték a nagyközönség fejébe, sajnos, elég sikerrel, hogy a háború idején derekasan helytálló és legtöbbet szenvedett szövetségesünk, a Szovjetunió a mi igazi ellenségünk, állandóan készen az USA megtámadására. Ha ez a tétel hamis is, de igazolásúl szolgai az őrült fegyverkezesi hajszának, amelyre az USA a 35 év alatt már több trillió dollárt elpocsékolt, és amelyre az elkövetkező 5 ev alatt meg másik egy trillió dollárt tervez költeni. Most, a New York Times (NYT) október 19-i számában két hiradast közöl: Stephen J. Solarz, Brooklyn-i kongresszusi képviselő, a Ház Külügyi Bizottságának tagja, október elején két hetet töltött a Szovjetunióban. Beszélt legmagasabb szintű kormány- és pártszemelyiségekkel, és ezek alapján azt a meggyőződést nyerte, hogy a szovjet őszintén kivanja az USA és a USSR közti viszony javítását. Az USA-val való viszonyuk külpolitikájuknak az alapja, es nagyon aggódnak. Egyedül az USA-nak van meg a képessége, hogy elpusztítson mindent, amit eddig építettek, es az ellenségeskedes fokozása nagy veszélyt jelent mindkettőjük részére. Solarz úgy találta, elég hajlékonyság van az ö részükről, hogy a függő kérdésekről eredményes beszélgetést folytassanak, hogy visszatérjünk a detente szintjére. Külpolitikánk egyik-másik gyújtópontja, szoros Összefüggésben a SZU-val, a tőlünk 90 mérföldnyire lévő Kuba. A NYT ugyanazon számában közöl híradást Lowell P. Weicker szenátor (Conn.) Kubában az előző heten tett látogatásáról, es ennek során Fidel Castroval folytatott, összesen 11 órát kitevő, beszélgetésről. A szenátor kijelentette, hogy nem vitt üzenetet Cartertól és nem hozott Castrotól. Beszélgetése meggyőzte őt arról, hogy Castro készen áll az USA-val való jóviszony helyreállítására. Ennek jele volt amerikaiak kubai börtönökből való szaba- donbocsátása es a repülőgép-rablók kiadatása. A I szenátor hangsúlyozza, hogy ezek nem elszigetelt esetek, hanem részéi egy általános igyekezetnek, hogy a jóviszony helyreállítása céljából eltakarítsanak apró dolgokat a tárgyaló asztalról. Megtettük az első lépéseket, de nem történt semmi, mondta Castro. Weicker szenátor mondja, hogy Castro ismételt kijelentései mutatják, nem rideg az USA-val szembe(folvtatás a 6. oldalon) Ezenkívül javasoljak a nvugdij felemelését, a minimum bérén felül minden zenesz, minden egyeves alkalmazás után, heti egv dollar fizetesemelest kapjon. A zenekar tagjai és családjuk részesüljenek díjmentes fogorvosi kezelésben, s legyen sérülés elleni biztosításuk. A zeneszek jelenlegi heti fizetése $ 525.-. Bálint az interjút a Doral Inn (49 St. és Lexington Ave.) Jefferson Termeben adta, ahol a zenekar szakszervezeti bizottsága tárgyalt az Operaház képviselőivel. Azóta egyezmény jött létre a két fél között. Az uj, négyéves szerződés biztosítja a zenészek négynapos munkahetét. Ez volt a legfontosabb követelésük. Ezenkívül elnyerték a fogorvosi kezelést, a magasabb nyugdijat és meg más előnyöket. Bálint, aki nagyon keveset beszél magyarul, örömének adott kifejezést, hogy magyar újságíróval beszélgethetett a zenekar problémáiról és ige'rte, hogy a közeljövőben ellátogat Magyarországra. — ...g... e L.I. BáLínt SáncJor
