Amerikai Magyar Szó, 1980. július-december (34. évfolyam, 27-49. szám)

1980-10-23 / 40. szám

AMERIKAI MAGYAR SZÓ TÁRCA-IRODALOM —TUDOMÁNY Thursday, Oct. 23. 1980. ^ Ali B. Az ifjúság védelmében “A mai fiatalság viselkedése tűrhetetlen! Hangosak, neveletlenek, szemtelenek! A tanulást semmibe veszik, könyveiket, iskolaszereiket összetörik, szüleiket, tanítóikat nem tisztelik. Randalíroznak, kiabálnak, lármájukkal felverik az ej csendjét. Kizárólag alacsony ösztöneiket követik, megvetve mindent, ami nemes. Látván mindezt, aggódnunk kell az emberiség jövőjéért!” Fenti sorokat nem én Írtam, hanem Plato ezelőtt körülbelül 2400 evvel. Ebből láthatjuk, hogy nincs semmi uj a nap alatt. Rövidlátó dolog azt állítani, hogy ami ma folvik, az még nem volt soha. Mindig volt és lesz randalírozó ifjúság, ami éretlen koruk­kal jár, amikor nem tudnak mit kezdeni idejükkel és erejükkel. Nem tudom, mi volt az, ami Plato korában a fia­talokat hangoskodásra, botrányok okozására kész­tette, de ami ma történik, azt körülbelül tudom. Ne állítsuk egy percre sem, hogy egyedül a fiatal a hibás ebben az ügyben! Beszéljünk egy kicsit a kedves szülőkről! Azokról,akiknek egyetlen csele­kedetük kimerült abban, hogy a gyermeket világra hozták, a többi majd lesz, ahogy lesz. Balga hit — nem egyszer hallottam szülőktől! — hogy a gyerek tudja, mit kell csinálnia. Kielégítve magukat ezzel a gondolattal, eltűnnek és nem törődnek velük to­vább. I Hol vannak a kedves szülök? Es hol vannak az otthonok? Két pénzt kergető ideges ember látható — azaz sokszor nem is látható! — az otthonokban es egy vagy több különféle korú ijedt gyerek, ha ugyan ki nem szaladtak még az utcára pótlást keres­ni! Kedves szülök! Ne csodálkozzanak, ha gyerme­kük a meleg otthon és szülői jelenlét hiányában ká­bítószerekhez nyúl es korán, nagyon korán elkezdi a nemi életet — ami nem is csoda, hiszen idő előtt arra tanítottak, hogy az az egyetlen fontos tudniva­ló ezen a világon! A gyerek egyedid van zavaros ifjúságában — es fel! ‘Ugyan mitől?!’ — kérdezheti sok elfogult öreg. ‘Az egész élet előtte van még!’ Ez az! Az egész elet, ami, ki tudja, mit hoz! Tu­data alatt fél a fiatal attól, ami majd jöhet, és senki nem segít neki! Ezért kiabál. Nem más, mint egy ijedt gyerek, aki fel a sötétben. Nagy szüksége lenne a szeretet hátterére, a szülői útmutatásra, de a szü­lő a legtöbb esetben nem ér rá foglalkozni vele. ‘A jégszekrényben találnak ennivalót és pénzt is adunk nekik! Nem elég az?’ Nem! Nem elég kedves szülök! ‘Azt csinálhatnak, amit akarnak!’ Az már igaz! Csinálnak! Mindent, amit magara- hagyottsagukban eretlen fejük diktál. Lármáznak, protestálnak, maguk sem tudjak, miért, összetörik az iskolát, vadak, gátlástalanok! “Hej a régi szép idők!” — mondanák elfogult öregek. Kedves Öregek, higyjék el, a múlt nem is volt olyan szép, mint amilyennek a távol ködén keresz­tül látjuk! Az biztos, a múltban az iíjuságnak keve­sebb szabadsága volt, mint ma, amit, sajnos gyak­ran rosszra hasznai. De ne adjuk fel a reményt! A jó megint győzni fog! A történelem megmutatta, hogy Platónak kar volt aggodalmaskodnia — mert mindig volt, van és lesz egy réteg fiatal, amelyik nem er rá randalírozni, mert elfoglaljak a könyvek. Ez a rétég tanul es — építi a jövőt. Kár, hogy nem latjuk őket, dehat ez már igy szokott lenni. Kalandos- >i A golyóstoll története kalandos história. Tele vak­merőséggel, kutatási vággyal, kockázatra is kész vál­lalkozási hajlammal, műszaki tehetséggel, de nye- részkedessel, intrikákkal es konkurrens irigységgel is. Komoly kereskedők és tehetséges kutatók épp úgy közreműködtek a golyóstoll életrekeltéseben, mint a hazardőrők és a haszonlesők is. Két fényképet nézek, két meglett korú öregur fotográfiáját. Próbálom elképzelni, hogy milyen vo­násaik is lehettek vagy 40—50 esztendővel ezelőtt, próbálok gondolataik köze férkőzni és kilesni tit­kaikat. Most az öregség, mint a ho, elfedi, legöm­bölyíti az éles sarkokat, eltűnteti a vonásaik közötti különbségeket, még hasonlítanak is egymásra, mint­ha testvérek lennenek... pedig... Tudom, minden hasonlat sántít, de akkor is le kell Írni a példa kedveert, hogv jobban értse az ol­vasó, mit is akarok mondani; szóval a világon töb­ben ismerik Amerigo Vespucci nevét Amerika jó­voltából, mint Kolumbuszát, aki ugve, fölfedezte... (Teljesen mindegy, hogy en ebben az írásban milyen következtetésre jutok, a világ szemében es tudatában a golyóstoll feltalálója mindig is Biró László lesz, aki Argentínában él, ahova a II. világ­háború kitörése előtt vándorolt ki.) Nos, Biró László, a háború befejezése után 35 évvel, ezen a nyáron látogatott először haza. Ebből az alkalomból Balázs István interjút készített vele a Magyar Nemzet július 18-i számában, Újra Pesten a golyóstoll feltalálója címmel. Itt kezdődik történetünk. A cikk megjelenése után pár nappal egy vastag borítékot hozott a posta, mindenfele iratokkal, le­velekkel, másolatokkal megtómve. A level lényege a következő: “...a golvostollat nem Biró László találta fel. Biró egyetlen érdemé­nek az tekinthető, hogy 1939^45 közt háborútól megkímélt országokban sikerrel értékesítette más feltalálók — többek közt E. Baum, Berlin (1912); Goldlorenz, Drezda (1928); Wenzel Klimes és Paul Eisner, Praga (1935), — golvóstoll találmányaikból kiaknázható lehetőségeket. Ezt én tettem lehetove, amikor 1938-ban kidolgoztam a ma már világszerte ismert golyóstoll első használható prototípusát... haszonéi oleg címén ca 25 ezer pengőt fizettem ki Bírónak. Tisztelettel: Goy Andor.” * íme, “a vád.” El lehet egyáltalán dönteni 42 év után, hogy ki is az igazi feltaláló? Mindenesetre, ahogy jogásznyelven mondják, Biró László birto­kon belül van... Ahogy a dokumentumokat böngésztem, jutottam arra a elhatározásra, ha másra nem, arra mindenkep­pen jó ez az iras, hogy színezzük a kalandokat es tá­lán a homályos igazság részletei is vilagossabbá vál­nak . A Dobsinai utón vendégeskedem, a szomszédos oVodáböl idehallatszik a gyerekek sivalkodása. Borús az ég, ahogy mondani szoktak, front van, most jól­esik a kave. — 1938. március 6-án tartottam a kezemben elő­ször a golyóstoll ösmodelljét. — mondja Goy Andor. — Nagyon tetszett a találmány, es elhatároztam, hogv foglalkozom vele. Két hét alatt elkészítettem az irócsúcsot, ugyanakkor fölhívtam Biro László figyelmét, hogv a tol! az újfajta tinta nélkül jófor­mán semmit sem ér. történet Beszéljünk egy kicsit az ösmodellról. Ma már nem lehet kinyomozni, honnan is származik az ötlet. Az első verzió: Biró László igy ir erről a Csendes forradalom cimü könyvében: “...gyakran nézeget­tem a (nyomdai) rotációs hengerek egyenletes es gépies munkáját... Egv paránvi hengerecskét képzel­tem el, akkorát, mely egy irószerszámban alkalmaz­ható és amelynek az a lényege, hogy a testeket auto­matikusan felszedve, működés közben nyomot hagy a papíron.” Innen már csak egv pár lépes a golvo ötlete, és máris helyben vagyunk. Az elgondolást egy Kaplony utcai töltótollkészitó, bizonyos Lasek valósította meg, és az általa készített ösmodell ju­tott el Goy Andorhoz, a Gov és Kovalszky iroszer- cég vezetőjéhez. ' * A második verzió: Goy Andor szerint: — Biro nem talalt ki semmit. Egyszerűen csak ismerte, és ezt bizonyítani is tudom, a-Wenzel Kli- mes-fele pragai szabadalmat, és azt valósittatta meg Lasek mesterrel. Ezzel az ósmodellel jött el hozzám, amit aztan en fejlesztettem tovább. Már abban az időben tudtam, hogy a találmánv nem uj. Mondtam is Bírónak, hogy én már 1931-ben találkoztam egv ilyen szerkezettel Lipcsében. Erre viszont azt mond­ta Biro: “A találmány csak akkor életképes, ha meg­valósítja a találmánnyal kitűzött célt.” (Csak annyit, mindkét történet teljesen hihető­nek hangzik, meg akkor is, ha Biro László előadásá­ban kicsit sok a meseszeru elem, Gov Andoréban meg talán a keserűség több.) Az idő és a sors azonban ugv hozta, hogy Biró bizonyos okok miatt kenvtelen volt a golvostollal kapcsolatos minden jogát eladni, az általa létreho­zott, Biró Patente AG-nek. A részvénytársaság a be­szedett Iicenciadijakbol kiszámíthatatlan összegű dollármilliókat keresett. Nézzük a tényékét. Abban egvetérthetiYnk, hogv a golyóstoll története klasszikus értelemben vett tőkés karriertörténet, amelynek alapja: a biznisz az biznisz elve, amelynek gyakorlata kizárja a becsület­beli ügyeket. __ lf MI DERÜL KI EBBŐL? Ha tárgyilagosak vagvunk, akkor azt kell monda­nunk: semmi. Lehet, hogy Biró László nem volt szakember, csak élelmes, amolyan menedzsertípus, akinek abban az időben nem volt sok választása. Ha tetszett neki, ha nem, végsőkig ki kellett tarta­ma a golvóstoll mellett, mert csak ebből csinálha­tott pénzt. Neki akkor is ki kellett tartania az ötlet mellett, amikor Goy Andor nem kockáztathatta minden pénzét a fekete lónak tartott golyóstollal. Biró Lászlónak - ahogv Goy Andor irta levelében — valóban szerencséje volt, hogy Argentínában meg tudta csinálni a golyostollat. T . i ° J Boros István NEWYORKI MAGYAR HENTES TIBORS MEAT SPECIALTIES (formerly MERfL PORK STORE) 1508 Second Ave., New York, NY. 10021 » 78. 4s 79. utcák körött. — TpJatoo: RH: 44291 FRISS HÚS, HURKA ÉS FELVÁGOTTAK

Next

/
Oldalképek
Tartalom