Amerikai Magyar Szó, 1980. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1980-01-03 / 1. szám
Thursday, Jan. 3. 1980. SZÜLŐFÖLDÜNK 9 MILYEN SZÍNŰ A DUNA ? Hogy a hires keringő szerint kék? Strauss Becse távol van; messziről jött valcer azt mond, amit akar. De Arany Jánosnak hinni szoktunk. “Alant a zölden tiszta nagy folyam, Mint egy smaragd tó bércek közt, olyan...” Olyan lett volna? Bizonyosan, legalább azon a délutánon (a nap akkor bukott le a Varosmajorba), amikor a költő megállt “Dunánk szélén, a pesti parton.” József Attila csak annyit mond, hogy “zavaros, bölcs es nagy volt a Duna.” Milyen nekünk, egyszerű Duna-parti halandóknak? Szürke. Egy kis sárgás stich-hel, amit az agyagos iszap kever bele. Tisztességben megöszült folyam, még csak kékitovel se kacérkodik, hát persze, hogy sárgásszurke, milyen legyen? Öreg háziasszony, olykor halszagu. Baj akkor van, ha józan felszínén szivárványos fények csillognak — sok az olaj. Ha a kedvesen büdös halszagot elnyomják az agresszív parfümök: benzin, kátrány, miegymás. Es baj van, tudjuk. Száz éve még szüretlenül ittak a vizét, néhány évtizede halászlét főztek belőle, pár eve csak, hogy hajat mostunk benne. Ma: rövid úszás után futunk zuhanyozni. Kiderült: még az óceánok sem elég nagyok ahhoz, hogy mindent elemésszenek, amit a civilizáció beléjük zúdít. Hat a mi Dimánk! Igen, igen. Európa második folyama, nyolc országban csobog, csergedez, folyik, áramlik, hömpölyög, máris hatalmas viziút, s ha összekapcsolják a Majnával, Rajnával, a kontinens óriási sztrádája lesz. Milyen lesz ez a tengertől tengerig vezető, ömlesztett és konténeres aruk ezertonnait szállító, hullámzó országút? Aligha olyan, mint egy smaragd tó bércek közt. De remélhetjük, hogv nem válik egesz színe olajos feketévé, ha a partjain élő emberiség lassan észre tér? Azt mondják, már a csehszlovák—magyar Duna-szakaszon megépülő vízlépcső alatt is egy kicsivel tisztább lesz a folyó. Budapest és a Duna — egy. A folyam mindig meghatározó volt a partján létrejött települések életeben. A sulinai torkolattól számítva az 1647-es kilome- terszelvénvben felépült a Lánchid — Európa első darabkája ebben a vadonban. Rakpartok szorítottak szükebb ágyba a folyamot, újabb hidak épültek, aztan metróalagút a meder alatt. Most alakulnak a tervek, milyen sorrendben építsek meg a sürgetően szükségessé vált további Duna-hidakat. A város a folyam mentén terjeszkedik, egyelőre északnak. A varos még mindig a Duna vizét issza, persze több- fele alapos tisztítás után. A város még mindig a Duna partján keres felüdülést. A nagy folyam pedig, amely kék talán sosem volt, és zöld sem lesz már soha, szürkén, sárgán, zavarosan hömpölyög. (osvát) A RÁDIÓZÁS ÚTTÖRŐJE VOLT Néhány soros közlemény tudatta csak, hogy Molnár Janos 83 eves korában elhunyt, s a napokban eltemettek. Pedig a műszaki fejlődés egy jelentős korszakának tanúja és egyben cselekvő részvevője távozott el. Neve ott áll minden olyan műnek szinte mar az első oldalán, amely a magyar rádiózás történetéről szól — de ott szerepel még a televíziózás kezdetéről szóló beszámolókban is. Debrecenben kezdte tevékenységet —már akkor is a Postánál, melynek nyugalomba vonulásáig dolgozója maradt —, onnan 1923-ban került a Posta Kísérleti Állomására. Itt vevőkészülékek vizsgálásá- val kezdte es mindvégig a veteltechnika foglalkoztatta. A fejlesztés, a műszaki alkalmazott kutatás megszállott szakembere volt, nem egy találmánnyal is beírta nevét a rádiózás történetébe, de legalább u- gyanilyen szenvedélyes oktato és nevelő volt; az ismeretek átadására irányuló hallatlan erős belső késztetés élt benne — és megvolt hozzá a képessége is. 1924-ben irta első könyvet, amely “Radioamateur- kézikönyv ” volt és ettől fogva egesz sor könyve és megszámlálhatatlanul sok cikke jelent meg. Egy nemzedék nőtt föl írásain, a mai rádiós szakemberek jelentÖshányada is az ö Írásai alapján építette meg valamikor első készülékét, tálán meg mint kisdiák. A mai Rádió- és TV-ujság elődjének volt műszaki szerkesztője, majd amikor a műsorújság es a műszaki lap szétválna Rádiótechnikának lett szorgalmas munkatársa. A mai rádiózás és a mai rádiósok nem ilyenek lettek volna az ö élete munkája nélkül. Több ü\ eg exportra Az Ajkai Üveggyárban, ahonnan több mint 30 országba szállítják rendszeresen a különleges, kézi csiszolású termékeket, az eltelt 10 hónapban 2.7 százalékkal csökkentették a selejtet. Ennek döntő részé van abban, hogy a gyár eddig 8 százalékkal többet exportált, mint terveiben szerepelt, s a termelési érték többlete is meghaladta all millió forintot. /TERJESSZE LAPUNKATi IBUSZ-utak öt világrész országaiba Minden évben eseménynek számit az IBUSZ évvégi beszámolója es következő évi idegenforgalmi terveinek közlése. Németi József vezérigazgató az» zal kezdte tájékoztatóját, hogy az IBUSZ sikeres évet zárt. 1979-ben ugyanis az utazási vállalat bevétele meghaladta a két milliárd forintot, ami 14%-kal több, mint az előző évi es magasabb a tervezett összegnél. Jelentősen nőtt a Magyarországra irányú • ló tervezett turizmus. A nyugati beutazó forgalom árbevétele egyharmaddal haladta meg az elözó évit. A legtöbb devizát az NSZK-ból erkezö turisták költöttek el Magyarországon, második helyen az osztrákok, harmadik helyen Olaszország all Ötven százalékos forgalomnövekedéssel. Bejelentette a vezérigazgató, hogy 1980-ban Madridban uj IBUSZ-iroda kezdi meg működését. Növekedett az idegenforgalom a Szovjetunióval, az NDK-val es Bulgáriával. Csökkent viszont a csehszlovák és lengyel turisták száma. A belföldi üdülési üzletág forgalmi bevetele ötven százalékkal növekedett. 1979-ben Hajdúszoboszlón, Kőszegen és Mosonmagyaróvárott nyitottak uj irodát és megkezdte működését a margitszigeti uj Thermál-szállóban az IBUSZ kirendeltsége. Megjelent az IBUSZ 1980-as evre szóló gazdag tartalmú művészi kiállítású új prospektusa, amely 42 országba nyújt utazási ajánlatokat. Újdonságként említhetők még indonéziai,singapuri, thaiföldi, illetve az uj-zélandi es ausztráliai utak. Első Ízben rendeznek északi-tengeri hajóutat Murmaszk, Oslo- Koppenhaga-Stockholm Helsinki-Leningrád vonalon. Több utazásból nyújtanak árengedményt is. A belföldi utak közül kiemelkedik a Guruló Szabadegyetem sorozat, amelynek utjai a szabadegyetem egyes előadásaihoz kapcsolódnak. A belföldi I / programban 194 fele ut szerepel. 83 helyen, 1700 üdülési turnust hirdetnek, a Magyarorszagra érkező külföldieknek pedig több mint 25 uj program nyújt majd szórakozást. Zenei hetekre,nyári hangversenyekre, vadászatra, lovastűrákra invitálják a külföldieket. 1980 a kongresszusok eve lesz Magyarországon. Az IBUSZ megbízást kapott a Cospar Űrhajózási Kongresszus lebonyolítására,amelyen májusban megjelennek a világűrt megjárt asztronauták. Júniusban rendezik meg az élettani konferenciát, amelyre eddig több,mint 6800 külföldi jelentkezett. Az IBUSZ vezérigazgatója bejelentette, hogy mar megkötöttek az idegenforgalmi megallapodast a szovjet idegenforgalmi irodákkal az olimpiai utazások lebonyolítására. G.J. í PÜSKI-C0RVIN ! HUN6ABIAN BOORS. ] RECORDS & IKRA { 1590 S*cond Avel (82-83 SE költ) New York, N. Y. 10028 — (212) 879-8893 Sokezer magyar konvv, újság hanglemez, hangszalag, IKKA, COMTIRIST, TÜZEX be fizetőhely. Látogassa meg boltunkat New A ork*- z ban a magyar negyed középén. Postán is szállítunk a világ minden tajára. Uj magy ar katalógust díjmentesen küldünk!
